A kiszámítható és motiváló előmeneteli és új illetményrendszer kialakítását nevezte Pintér Sándor belügyminiszter a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát újraszabályozó törvény egyik céljának. Firtl Mátyás, a KDNP országgyűlési képviselője felszólalásában pártjának álláspontját hangsúlyozva üdvözölte az életpályamodell bevezetését.
Pintér Sándor belügyminiszter az előterjesztés általános vitájában a legfontosabb változások között említette, hogy megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, illetve hogy a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejön a tartalékos állomány.
Hangsúlyozta, az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a céljuk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozás megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt – ez utóbbi azonban nem épül be a bérbe.
A belügyminiszter jelezte, a 2019. január elsejéig többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés lesz, idén júliusban átlagosan 30 százalékos mértékűre lehet számítani.
A KDNP üdvözli a javaslatot
Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője kifejtette: a KDNP üdvözli a javaslatot, és az abban foglalt új illetményrendszert, amelynek révén idén júliustól megkezdődik a többlépcsős bérfejlesztés. Elmondta, az új életpályamodell bevezetése a hivatásos állomány 64 ezer tagját érinti, a béremelés fedezete pedig szerepel az idei költségvetésben.
Az új jogállási törvény elfogadását azzal is magyarázta, hogy a korábbi, 1996-ban elfogadott jogszabályt 86-szor módosították, és különösen az elmúlt négy év döntései bontották meg a jogszabály koherenciáját. A javaslat támaszkodik az előző törvény fogalmaira, de új szemlélettel, szerkezeti és tartalmi újításokkal próbál eleget tenni az elvárásoknak – fejtette ki.
Beszélt arról is, hogy az előterjesztés úgy határozza meg a rendvédelmi illetményalap fogalmát, hogy az nem lehet alacsonyabb az előző évinél.
MSZP: megszűnt szolgálati nyugdíjat pótolják valahogyan
Demeter Márta (MSZP) a pozitívumok között említette az illetményfejlesztést, illetve azt, hogy a javaslatról többször is egyeztettek az érdekvédelmi szervezetekkel és észrevételeiknek megfelelően finomították azt.
A szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetése kapcsán elismerte, hogy a régi rendszer valóban tartalmazott igazságtalan elemeket, de szerinte rendkívül sok, korábban a hivatásos állományba tartozó – többségében egészségügyi okból nyugdíjba vonult – embert hozott nehéz helyzetbe. A szocialista politikus szerint egy biztosítási rendszer felépítését tartalmazza a javaslat, de arról semmilyen konkrétumot nem lehet tudni, ezért mindenféleképpen kell valami formát találni a hivatásos életút méltó lezárásra.
Fidesz: a program végére átlagosan 50 százalékkal emelkednek a bérek
Kósa Lajos (Fidesz) azt emelte ki, hogy a béremelési program végére összesen átlagosan 50 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók jövedelme a jelenlegihez képest. Felelevenítette a 2010-es kormányváltáskor tett vállalásokat, a többi közt azt, hogy megszüntetik az eltérő nyugdíjkorhatárt a rendvédelmi szervek dolgozói körében, a feszültségek miatt azonban vállalták azt is, hogy ha a költségvetés engedi, a béreket is rendezik. Hozzátette: 2000 óta nem történt érdemi bérfejlesztés körükben.
A bérrendszer előnyének nevezte a fideszes képviselő, hogy az átláthatóbb, tisztább lesz, megszüntetve a mintegy harminc különböző pótlékot, négy kategóriába rendezve azokat.
A túlmunkáról szólva közölte: csaknem négyezer fős létszámbővülés kellene ahhoz, hogy az azért járó szabadidő kiadható legyen, ezért az átmeneti időben, 2018-ig a dolgozókra bíznák, hogy a túlmunkát kifizettetik, vagy szabadidőben kérik.
Elmondta még, hogy jelenleg a beosztás és a rendfokozat nincs szinkronban, a javaslat ezt is rendbe teszi. Álláspontja szerint olyan életpályamodell jön létre, ami érdekeltté teszi a dolgozókat abban, hogy a pályán maradjanak. Azonban még így is 5-10 évbe kerül majd, hogy a jelenlegi 35 éves átlagéletkor 40-45-re emelkedjen - fűzte hozzá.
Jobbik: továbbra sem rendezett a szolgálati nyugdíj kérdése
Mirkóczki Ádám (Jobbik) fontosnak és szükségesnek tartotta a javaslatban szereplő célok megvalósulását, de annak számos eleméhez javasolt módosításokat. Ide sorolta a szolgálati nyugdíj kérdését. A nem veszélyes munkát végzők körében a képviselő nem biztosítaná a korai nyugdíjazást, de aki nehéz fizikai vagy pszichés terhelés alatt van, azok körében meg kellene adni a lehetőséget arra. Indokolatlan túlzásnak ítélte, hogy saját mobiltelefon vagy bankkártya nem használható a szolgálat közben, azt azonban támogathatónak tartotta, hogy az állomány tagjai ne politizáljanak.
A javaslat „családbarát részével” szemben is kritikákat fogalmazott meg.Bírálta, hogy túl sok részletkérdést szabályoz majd rendelet. Pozitívumként értékelte a lakhatási támogatás szabályozását.
A DK nem támogatja az előterjesztést
Vadai Ágnes, a DK független képviselője szerint a javaslatban a szolgálati nyugdíj ügye nincs elrendezve. A béremelésről szólva közölte: az egykulcsos, 16 százalékos adó a vezetői állománynak kedvezett, az alacsonyabb beosztásúak azonban rosszul jártak. Szerinte a Magyar Rendvédelmi Kar nem alkalmas a dolgozók képviseletére.
A javaslatot nem tartja támogathatónak.
Pintér: a BM továbbra is kész a konzultációra
Pintér Sándor belügyminiszter elmondta: tárcája továbbra is kész a konzultációra az előterjesztéssel kapcsolatban. Pártpolitikailag semleges szervezetekről van szó – hangsúlyozta a javaslat elkészítésébe bevontakról, és ennek megfelelő hozzászólásokra kérte a képviselőket.
A szolgálati nyugdíj kérdéséről szólva elmondta: 2010-ben szinte nem volt negyven év feletti rendőr az állományban, a középréteg elhagyta a szolgálatot.
Rámutatott, átjárhatóságot biztosítanak a köztisztviselői, kormánytisztviselői pálya felé, így azon dolgozóknak is helyet biztosítanak, akik a hivatásos pályára például egészségügyi okokból már alkalmatlanok.
Közölte azt is: meg kívánják tartani azt a szabályt, amely szerint indoklás nélkül is felmenthetők a vezető beosztásban dolgozók, mint mondta, ez más területeken, a civil szektorban is így van. A hivatásos állomány ellenőrzése a belügyminiszter elmondása szerint nem ütközik az alaptörvénybe, az internethasználat ellenőrzésével pedig azt kívánják elérni, hogy az ne rombolja a hivatásos szervezet tekintélyét. Megtartanák a poligráfos vizsgálat lehetőségét is – válaszolta egy másik felvetésre Pintér Sándor. Mint mondta, vita tárgya lehet a többi közt az, hogy másfél óra alatt megtehető távolságról bejárhat-e egy dolgozó, ahogy az is, mi legyen az elfogadható nyelvek köre is.
Fidesz: átlátható lesz az illetményrendszer
Ágh Péter (Fidesz) a DK-s Vadai Ágnes felszólalását bírálva azt mondta, hogy az illegitim alaptörvényről beszélő ellenzéki képviselő még mindig nem tudja tiszteletben tartani a 2010-es választási eredményt. Hozzátette, a kormány tevékenysége miatt nagyobb lett a gazdasági növekedés, nőttek a reálbérek és lehetőség nyílt az ágazati béremelésre.
Időszerű volt a rendvédelmi állomány szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény, ugyanis a korábbi módosítások megbontották a törvény belső koherenciáját - jelentette ki Ágh Péter.
A képviselő azt mondta, az állomány régóta várja az új életpályamodell bevezetését, ami az állomány és a szakszervezetek bevonásával készült el. Megjegyezte, hogy a bérfejlesztés a rendvédelmi feladatokat ellátó állomány számára méltó elismerés lehet. Hangsúlyozta, átlátható illetményrendszer lép az eddig átláthatatlan pótlékok helyébe.
Arra is kitért, hogy létrejön az új előmeneteli rendszer, ami azonos elismerést biztosítana az állomány tagjainak. A rendszeren belüli előremenetel esetén elismerik az addig megszerzett tapasztalatokat - hangsúlyozta.
LMP: biztosítani kell a szervezkedési szabadságot
Schiffer András (LMP) azt mondta, hogy amit a kormányzat az előző ciklusban a rendvédelmi dolgozókkal művelt, az szervesen illeszkedett abba a politikába, amelynek során nekiugrottak különböző társadalmi csoportoknak.
A frakcióvezető hangsúlyozta, a javaslatnak van több tiszteletre méltó kezdeményezése. Az LMP-t viszont az érdekli, hogy a hivatásosok szolgálati viszonyának rendezése hogyan képes legalább ezen a területen visszaszorítani a dolgozói szegénységet a közszférában, illetve hogyan változik a gyesen, gyeden lévők helyzete a szektorban. Az LMP számára kulcsfontosságú, hogy a szervezkedési szabadságot biztosítsák, mert a rendvédelmi szerveknél sem lehet eltiporni a szakszervezeteket - jelentette ki.
Schiffer András kitért arra, hogy 2008 óta az orvosokat és a pedagógusokat leszámítva nem volt béremelés a közszférában. Véleménye szerint az egyszeri emelést követő évi ötszázalékos növekedés nem eredményez érdemi javulást, szerinte az sem biztosított, hogy a teljes átalakítást követően valóban megvalósul az ígért harminc százalékos béremelés.
Állítsák vissza a szolgálati nyugdíjat, biztosítsanak méltányos béreket és munkafeltételeket a nem hivatásos munkavállalóknak is, ne vegyék el a hivatásosok túlórapénzét, adjanak garanciát a létszámbővítésre, az életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódva pedig alakítsák át a finanszírozási struktúrát! – fogalmazta meg követeléseiket.
Fidesz: szükségszerű volt az emelés
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, hogy az illetményemelés szükségszerű volt és a kormány most elment a lehetőségek határáig.
A képviselő emellett viszont megfontolásra alkalmasnak tartotta az ellenzék által is felvetett nyugdíjkérdést. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy a 40-50 évesek nyugdíjba menjenek, hanem arról, hogy egy méltányos megoldást találjanak a helyzetre. A rendvédelmi dolgozók szabadságának beosztása valóban kötött, de ez nem indokolja, hogy csak a szabadságuk 25 százalékával rendelkezhessenek – folytatta Turi-Kovács Béla.
Alapkérdésnek nevezte, hogy milyen mértékben lehet korlátozni a rendvédelmi dolgozók szabadságjogait. A képviselő azzal értett egyet, hogy az érintettek tudják, hogy milyen típusú ellenőrzésekre számíthatnak, és velük szemben ne lehessen olyan intézkedéseket tenni, amelyek egy bűnözővel szemben indokoltak.
A társadalom életében való részvételről úgy vélekedett, hogy nem szabad sérteni a rendvédelmi dolgozók alapvető, velük született emberi jogait.
Államtitkári zárszó
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár zárszavában megköszönve a hozzászólásokat azt mondta: a törvényjavaslat történelmi léptékű, és az a cél, hogy olyan jogszabályt fogadjanak el, amely többi között a hivatásos állomány megbecsülését, a közbiztonság javítását szolgálja. Nemzeti érdek továbbá, hogy olyan törvényt fogadjanak el, amely a pálya vonzerejét növeli.
Arról, hogy a 2008 óta nem volt a közszférában béremelés, azt mondta: 2012-ben a hivatásos állományból a tiszthelyetteseknek, zászlósoknak havi 14 ezer forint kiegészítő juttatást, 2014. januártól további 10-10 ezer forintot biztosítottak a rendvédelmi szféra valamennyi területén.
A szolgálati nyugdíj visszaállítása nem lehetséges - folytatta, jelezve, olyan mértékű létszámfogyás következett be, ami fenntarthatatlan volt.
A szülési szabadságon lévőkre vonatkozóan Kontrát Károly elmondta: ezért hozzák létre a tartalékos állomány intézményét, így biztosítható a részmunkaidő és a státusz is megmarad. A személyi állomány érdeke a korábbi pótlékrendszer megszüntetése, az új rendszer az átláthatóságot és kiszámíthatóságot növeli - érvelt a javasolt változtatás mellett, rámutatva, hogy a beosztás szerinti illetménybeosztásba beépülnek a korábbi juttatások.
Az államtitkár cáfolta, hogy az előmenetelt befagyasztanák.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
