Esterházy Jánosra a magyar, a szlovák és a lengyel csak tisztelettel nézhet, olyan kisebbségi vezető volt, aki minden kisebbségért kiállt, éppen ezért nagyon szomorú az, amit a szlovák államfő, Ivan Gasparovic mondott Esterházyról - mondta Sólyom László Kassán az MTI-nek. A volt köztársasági elnök azt követően beszélt erről, hogy a felvidéki városban koszorút helyezett el Esterházy János mellszobrára, amelyet a Kassa főutcáján található, a Major család tulajdonában lévő Csáky-Dessewffy palota udvarán állítottak fel idén márciusban.
Sólyom László úgy fogalmazott: Esterházy magyar vezetőként az itteni magyar kisebbség jogaiért küzdött, amikor pedig szlovákok kerültek vissza magyar területre, akkor a magyar kormányt figyelmeztette, hogy a szlovákok kisebbségi jogait nehogy megsértsék. Lengyelt mentett, zsidót mentett, az ő szerepéről nem lehet kétség, nekünk ki kell állnunk mellette - szögezte le.
Ha az kívánjuk, hogy Magyarország és Szlovákia között normális együttműködés legyen, akkor ismerni kell a múltat, és meg kell szabadulni a rossz beidegződésektől, előítéletektől, a műveltség hiánya teszi tönkre a kapcsolatokat, éppen ezért nagyon elszomorító, amit a szlovák államfő mondott Esterházyról - tette hozzá.
van Gasparovic augusztusban egy interjúban arról szólt, hogy Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. Szavait mind Schmitt Pál magyar államfő, mind pedig a magyar külügyminisztérium elutasította.
Sólyom László szerint véget kell vetni a háborúk utáni koncepciós perek tovább élő emlékeinek, objektíven kell szemlélni az eseményeket, és akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. Gasparovic elnöknek annak idején azt mondtam, hogy engedje meg, hogy szeressük egykor közös hazánk egészét, és ezt kölcsönösen, mind két országnak nyitott lelkülettel kell közelednie egymáshoz - tette hozzá a volt köztársasági elnök.
Sólyom László szombaton érkezett Kassára, a magyar főkonzulátuson találkozott Czimbalmosné Molnár Éva főkonzullal, és megbeszélést folytatott a magyar-szlovák történész vegyes bizottság képviselőivel. Kassa után Nagykaposra, Dobóruszkára és Nagyszelmencre látogat el a volt köztársasági elnök, ahol a szlovákiai magyar közösségekkel és civil szervezetekkel találkozik.
+
Lelkesítő példa a szlovákiai magyarság röplap-mozgalma
Lelkesítő, nagyszerű példának nevezte a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalmat Sólyom László, a Kassától hetven kilométerre, az Ung és Latorca folyók között fekvő Nagykaposon elmondott beszédében. A volt köztársasági elnök a Mécs László pap és költő – aki 1920-tól 1929-ig volt plébános Nagykaposon – tiszteletére rendezett emlékesten úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig egységes volt, nyelvében, kultúrájában és történelmi tudatában.
Az anyanyelv használata a kisebbség elidegeníthetetlen joga, a szlovákiai magyarság civil kezdeményezése lelkesítő, nagyszerű példát mutat fel a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalommal – mondta Sólyom László, aki szerint ez a kisebbségi magyarságnak a helyzethez illő, spontán válasza.
Éppen ilyen saját, az itteni viszonyokból kinőtt megoldásnak nevezte azt, hogy a magyarság egyes tagjai nyilvánosan vállalják a felvett magyar állampolgárságot, ugyanakkor ragaszkodnak szlovák állampolgárságukhoz is.
