A diktatúrák történetének szempontjából nincs külön magyar, cseh és lengyel történelem, hanem közép-európai történelem létezik – mondta A katyni tragédia utóélete című, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Kremlinológiai Intézete és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola által rendezett konferencia megnyitó beszédében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kommunizmus idején a nemzetek ellenállását akarták megtörni a közép-európai régióban, így Magyarországon is, és a középosztályt igyekeztek megsemmisíteni.
Rétvári Bence felidézte: a 15-22 ezer katyni mártír között magyarok is voltak, a mészárlást pedig a pártállami időkben a németek bűneként állították be a szovjetek. Fájdalmat és csapást jelentett a lengyelek számára a 72 évvel ezelőtti tömeggyilkosság – hangsúlyozta.
A kereszténydemokrata politikus hangot adott azon meggyőződésének, hogy a magyaroknak és a lengyeleknek Európában missziójuk van a közelmúlt feltárásának területén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a lengyel-magyar barátságnak egyre több ünnepe van, ami az összetartozást erősíti. Augusztus 23-át tavaly a totalitariánus diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánították, s ebbe a náci és a kommunizmus diktatúrák áldozatai egyaránt beletartoznak. Először Varsóban rendezték meg az emléknapot tavaly, az idén pedig Magyarországon lesznek a rendezvények.
A kommunizmusnak 100 milliós nagyságrendben voltak áldozatai a kommunizmus alatt – jelentette ki az államtitkár. Hozzáfűzte: Katynban bírói ítélet nélkül tömegesen gyilkoltak olyan embereket, akik hazájuk védelmére szerződtek.
Rétvári Bence álláspontja szerint tudományos eszmecserék, konferenciák szerepe, hogy a történelmi félreértéseket vagy a korábbi tudatos dezinformációkat tisztázzák. A múltat azért kell megismerni, hogy jobban tisztában legyünk a jelenünkkel, és tudjuk tervezni a jövőnket – mondta az államtitkár.
Horváth János, az Országgyűlés korelnöke megjegyezte: a társadalomnak meg kell tanulnia, hogy kik vagyunk, emlékeztetett arra, volt olyan időszak, amikor a hatalom megtiltotta a népnek, hogy saját történelmét megismerje. Mint mondta, a tiltás nyomán fehér foltok keletkeztek a nemzetek történelmében, a katyni tragédia valódi körülményeiről sem tudtak sokáig az igazat.
A fideszes országgyűlési képviselő szólt arról is, hogy lengyel emberek tömegesen menekültek Magyarországra a második világháború idején, Lengyelország német és szovjet lerohanása után. Volt olyan időszak, amikor Balatonbogláron működött az egyetlen lengyel gimnázium a világon. Ide közéleti személyiségek is jártak, sőt megfordult ott Teleki Pál akkori miniszterelnök is. Megemlítette, hogy lengyel inspirációra tört ki a forradalom 1956-ban Magyarországon.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora köszöntőjében kiemelte: a lengyel és a magyar nemzet mindig szimpátiával tekintett egymásra, az államnak pedig méltó módon kell bánnia a történelmi múlttal. Emlékezni kell nemcsak ma, hanem a továbbiakban is - tette hozzá.
Ö. Kovács József, a KRE intézetvezetője annak a reményének adott hangot, hogy "a nálunk fiatalabbak (...) az elfojtott emlékezetet szakszerű módon, forráselemzéssel megkerülhetetlen munkákat alkotva" feltárják.
Biernacki Karol, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója elmondta: Szegeden a katyni mészárlásra emlékező keresztet állítottak fel, de foglalkoztak a délvidéki vérengzésekkel is; utóbbi témáról 2009-ben Zentán konferenciát szerveztek.
A konferencián – amely a KRE-n havonta egyszer tartandó sorozat első része – felszólaltak még Kapronczay Károly és Németh István egyetemi tanárok, Kovács Orsolya polonista és Konrad Sutarski közíró; Kun Miklós, a KRE egyetemi tanára, a Kremlinológiai Intézet vezetője moderálta az eseményt.
