Lezsák Sándor köszönetet mondott azért a 900 esztendős „történelmi valóságért”, amely „a jövendőt is hordozza magában, a keresztény Európa és Magyarország jövőjét”. Beszédében tolmácsolta Kövér László házelnök üdvözletét is. Emlékeztetett arra, hogy Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke „kormányközi megállapodást” kötött a lovagrenddel 2011-ben Rómában, az oktatásról és a szociális intézményrendszerről. 

Semjén Zsolt, felidézve a lovagrend történetét elmondta, hogy az 1956-os forradalom idején a lovagok segélyszállítmányokat juttattak Magyarországra, és a forradalom Vörös Hadsereg általi eltiprása után segítséget nyújtottak a magyar menekülteknek. Hozzátette: 1989. február 4-én alakult meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ). Mint mondta, retorikai túlzás nélkül állítható, hogy mindennek világtörténelmi jelentősége volt. Döntő módon járult hozzá a szeretetszolgálat a keletnémet menekültek ügyének felkarolásával ahhoz, hogy Magyarország – átengedve a menekülteket Ausztriába – megnyitotta a vasfüggönyt, lényegileg hozzájárulva a szocializmus összeomlásához és a két német állam egyesüléséhez.

Emlékeztetett arra is, hogy 2010. november 29-én az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta azt a kétoldalú együttműködési megállapodást, melynek értelmében a máltaiak az egyházival azonos támogatást kapnak minden közfeladatot ellátó tevékenységükhöz. Szólt még arról, hogy amint a világon mindenütt, úgy Magyarországon is gondot jelentenek a jogalap nélküli, úgynevezett lovagrendek, legfőképpen az ál-máltai rendek. Az ezekkel szembeni fellépése a rendnek jogilag nehézkes, sok esetben védjegyjogi vitává válik, megnyugtató eredmény nélkül. A rend részéről visszatérő jogos igény az ezekkel szembeni hatékony állami fellépés – mondta a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.

Kozma Imre, az MMSZ elnöke arról beszélt, hogy a konferenciával ünneplik a 85 éves Magyar Máltai Lovagok Szövetségét (MMLSZ) és a 25 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a máltaiak elődei „hősök voltak, akik keresztény értékekért harcoltak”, hogy segítsék a szegényeket és gyógyítsák a betegeket. Úgy fogalmazott: a mai lovagok a „bravúr emberei”, mert „a világban tapasztalható rosszat a jóval győzik le”. Meglátása szerint „ez a lovagrend sziklára épült”, és „a Szűzanya oltalma alá helyezi küldetését”. Szólt arról is, hogy a máltai lovagrend már a 12. század első felében jelen volt Magyarországon.

A konferencia résztvevőit Kállay Ubul Tamás, az MMLSZ elnöke köszöntötte. Az eseményen beszédet mondott mások mellett Fra' Matthew Festing, az SZML nagymestere, Angelo Acerbi, Vatikán 1990-1994 közötti magyarországi apostoli nunciusa és Albrecht Freiherr von Boeselager, az SZML nagyispotályosa is. Kállay Ubul Tamás az ünnepség utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a „máltai tevékenységnek” komoly múltja van a térségben. 1948-ban emigrációba kényszerítették őket, de a rendszerváltozás után visszakapták a budai Várban a palotájukat is. Az évforduló alkalmat ad arra is, hogy a jövő feladatait meghatározzák, s ez lesz a szombati ülésük egyik témája.

Habsburg Mihály, az SZML Magyarországra akkreditált nagykövete megjegyezte, hogy nagykövetségük abban a palotában működik a budai Várban, amelyet 1928-ban megvett a lovagszövetség.

A 900 éves SZML-nek a világ 104 országában van diplomáciai képviselete. A római katolikus egyház legrégibb vallási karitatív rendjének önállóságát 1113-ban ismerte el a pápa. A rend öt kontinens 120 országában teljesít humanitárius missziót. Magyarországi szervezete az MMLSZ, karitatív szervezete pedig az MMSZ.

+

Semjén Zsolt beszéde:

Magyarország és a Szuverén Máltai Lovagrend kapcsolata

Az ezeréves magyar állam és a SMOM története szorosan összefonódik egymással.

A rend 1138-ban telepedett meg Magyarországon. A mongol invázióval szemben 1241-ben jelentős szerepet vállaltak a muhi csatában. II. András szentföldi keresztes hadjárata során 1217-ben jogi donátus lett (a híres freskó a vallettai nagymesteri palotában látható). A XVI. századi török hódoltság idején birtokaik jelentős részét elvesztették. A XVII. századi magyarországi lovagok közül kiemelendő Kollonich Lipót esztergomi érsek, aki pappá szentelése előtt máltai lovag volt, parancsnoki beosztást viselt Máltán.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége 1928-ban alakult meg, majd a világháború után, a kényszerű emigrációt követően, a magyar szövetség 1954-ben Rómában szerveződött újjá. Méltó, hogy megemlékezzünk itt őrgróf Pallavicini Hubertről, báró Apor Gáborról (volt szentszéki nagykövetünkről), valamint Kállay Kristófról (aki az SMOM szentszéki követe volt). Az 1956-os antikommunista forradalom idején a lovagok segélyszállítmányokat juttattak Magyarországra, illetve a forradalom Vörös Hadsereg általi eltiprása után segítséget nyújtottak kétszázezer magyar menekültnek. Megemlítendő, hogy ez döntően járult hozzá az osztrák máltai szeretetszolgálat megalakulásához. A Szovjetunió összeomlása után 1989. február 4-én alakult meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Retorikai túlzás nélkül állíthatom, hogy mindennek világtörténelmi jelentősége volt, hiszen döntő módon járult hozzá a keletnémet menekültek ügyének felkarolásával ahhoz, hogy Magyarország, átengedve őket Ausztriába, megnyitotta a vasfüggönyt, lényegileg hozzájárulva a szocializmus összeomlásához és a két Németország egyesüléséhez. Az MMSZ ’98 óta kiemelten közhasznú szervezet, igen jelentős állami támogatással. Mára a legnagyobb karitatív, szociális intézmény, amelynek munkájához mintegy húszezer önkéntes kapcsolódik. Külön köszönetet kell mondanunk a szeretetszolgálat vezetőjének, Mons. Kozma Imre apostoli protonotárius, máltai káplánnak, akit Magyarországon mindenki csak Imre atyának tisztel.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége 1996. január 27-én tért vissza Rómából a Budai Várba. Az újjászervezésben kiemelkedő szerepe volt O’sváth György korábbi elnökünknek és Kállay Ubul Tamás jelenlegi elnökünknek. (O’sváth György elnök úrral kapcsolatban hadd említsem meg, hogy bíztatására használtuk ki rendi szempontból Magyarország és az ortodox egyházak jó kapcsolatait, és ennek keretében állította ki moszkvai látogatásom során az Orosz Ortodox Egyház Patriarchátusa azt a nyilatkozatot, amelyben deklarálja, hogy semmilyen „orosz ágat” nem tekint legitimnek, és csak és kizárólag a római SMOM-et ismeri el.) A magyar szövetség 173 tagjának – a magyar történelem viharaiból következően – egyharmada él Magyarországon. Ugyanakkor magyar máltai lovagok vannak a Felvidéken és Erdélyben, tekintve, hogy nem létezik önálló szlovák szövetség, és a magyar rendtagok Romániában is többségben vannak. Megható élményünk volt, hogy 2012-ben hivatalos romániai látogatása keretében együtt lehettünk nagymesterünkkel nemzeti szentélyünkben a csíksomlyói búcsún.

Az SMOM 1925-ben követséget állított fel Budapesten, majd a rendszerváltoztatást követően, 1990. július 13-án, Antall József kormánya idején megtörtént a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása.

Rendkívüli jelentőségű, hogy Kussbach Erik nagykövet úr és szerény személyem által folytatott tárgyalásokat követően 2010. november 29-én a Magyar Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta azt a kétoldalú együttműködési megállapodást, melynek értelmében a máltaiak az egyházéval azonos támogatást kapnak minden közfeladatot ellátó tevékenységük során. A ratifikációs okmányokat Rómában 2011. március 9-én cseréltem ki Fra Matthew Festing nagymesterünkkel. Európai uniós precedens szempontjából is fontos ez a megállapodás. Ugyanis Magyarországon az egyházi jogi személyek – legyen az iskola, kórház, szociális intézmény – fillérre ugyanazt az állami támogatást kapja, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézmény. Tehát: Magyarország teljességében ismeri el a máltaiakat:

1. mint szuverént: diplomáciai státusban,

2. mint a katolikus egyház szerzetesrendjét: az egyházi jogi személyeket megillető státusban.

3. A szeretetszolgálatot, a máltai alapítványokat és minden máltai intézményt: egyesületi jogi személyiségi státusban. De ez utóbbiakat úgy tekintjük finanszírozási szempontból, mintha egyházi jogi személyek lennének. Nem titkolom, hogy emiatt a nagyvonalúság miatt értek minket bizonyos kritikák, sőt támadások, nekünk azonban meggyőződésünk, hogy mindez nem kizárólag a rend érdekeit szolgálja, hanem egyúttal Magyarországét és a magyar népét. Ezért erre a szerződésre büszkék vagyunk.

A diplomáciai kapcsolatok keretében számos hivatalos államfői látogatásra került sor: Fra Andrew Bertie nagymester 1993-ban, 1996-ban és 2004-ben tett hivatalos látogatást Magyarországon. Fra Matthew Festing nagymesterünket pedig 2009-ben kétszer köszönthettük hazánkban. Göncz Árpád 1997-ben, Mádl Ferenc 2002-ben, Sólyom László köztársasági elnök úr pedig 2006-ban tett hivatalos látogatást a rend római központjában. A teljesség igénye nélkül, de ki kell emelnem a ’97-es novemberi látogatást, amikor a magyar elnök egyúttal részt vett Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatásán, akinek személyében a Szentatya először emelt a boldogok sorába magyar máltai rendtagot.

Mint sajnos a világon mindenütt, nálunk is bizonyos problémát jelentenek a jogalap nélküli, úgynevezett lovagrendek, s legfőképpen az ál-máltai rendek. Az ezekkel szembeni fellépése a rendnek jogilag nehézkes, sok esetben védjegy-jogi vitává válik megnyugtató eredmény nélkül. A rend részéről visszatérő jogos igény az ezekkel szembeni hatékony állami fellépés. Ezért Kussbach Erik és Kállay Ubul Tamással való hivatalos tárgyalásaimat követően Magyarország legfőbb ügyésze keresetet indított a Fővárosi Bíróságon az ál-máltai rendekkel szemben. Ennek a jogalapját az említett szerződés azon pontja alkotja, amely kimondja, hogy a szerződő felek biztosítják egymás nevének és szimbólumainak védelmét. Azt gondolom, hogy a rend egésze szempontjából jelentősége van annak, hogy nem a rendnek kell pereskednie, hanem maga az államhatalom lép fel az ál-máltai rendekkel szemben a törvény teljes szigorával.

Főméltóságú úr, kérem, engedje meg, hogy kifejezzem a Kormány részéről a SMOM és szolgálata iránti legmélyebb nagyrabecsülésünket, tiszteletünket és köszönetünket!