Potápi Árpád János az általános vitában úgy értékelt: mind a bonyolult támogatási rendszer leegyszerűsítése, mind az átláthatóság növelése terén számottevőek az eredményeik. Elmondta, hogy az Állami Számvevőszék teljes egészében rendben találta a külhoni magyarság támogatásait koordináló Bethlen Gábor Alap működését 2013-ban.    

Az államtitkár azt mondta, hogy 2013-ban nemzetpolitikai célokra 15,11 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 11,5 milliárd forint a Bethlen Gábor Alap támogatásaként jelent meg a költségvetésben. Az alap 2013-as bevételei az egyéb bevételekkel együtt összesen 15,7 milliárd forintot tettek ki – részletezte, megjegyezve azt is: a kormány az idén több mint 17 milliárd forintot költ erre a területre.    

Hozzátette: az alap a közel 16 milliárd forintos előirányzatból 15,1 milliárd forintot fordított támogatási célra, 810 millió forintot a Bethlen Gábor Alap Zrt. működésére.    

Tájékoztatása szerint a központi és regionális pályázatok keretében 600 millió forintot fizettek ki, ebből 400 millió forintot központi, 200 millió forintot regionális pályázati felhívás keretében hirdettek meg. A központi felhívásra 1907, a regionális felhívásra pedig 2027 pályázat érkezett be.    

Potápi Árpád beszélt arról is, hogy több mint 250 ezer magyar iskolába járó gyermek részesült oktatási-nevelési támogatásban, míg 2700 felsőoktatásban tanuló hallgatói támogatásban.    

Ismertetése szerint 2013-ban az alap 465 millió forinttal támogatta a Határtalanul! programot, amelynek célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Emellett 53 nemzeti jelentőségű intézmény kapott összesen 5,75 milliárd és 118 nemzeti jelentőségű program 189,1 millió forint támogatást.    

Elmondta, hogy az alap biztosít forrást – 2013-ban 939 millió forintot – a Magyarság Háza működéséhez. Véleménye szerint az intézmény, amelyben a 2014 közepe óta a nemzetpolitikai államtitkárság is helyet kap, a pozitív magyarságképet, a nemzeti összetartozást hivatott erősíteni.    

Potápi Árpád kitért arra, hogy a 2010-ben módosított állampolgársági törvény eredményeként eddig összesen 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az állampolgársági esküt.   

Mint mondta, a nemzetpolitikai államtitkárság kezdeményezéseként 2015-ben is folytatódik – közel egymilliárd forintból – a Kőrösi Csoma Sándor Program azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarságát megszólítsa, a nemzeti identitást megerősítse, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezését a kiérkező ösztöndíjasok által segítse és fejlessze. Idén száz ösztöndíjas juthat el a diaszpóra közösségeihez – mondta, hozzátéve, hogy idén már a célországok között szerepel Dánia, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is.   

Az államtitkár elmondása szerint ennek a programnak a sikere indította arra őket, hogy Petőfi Sándor Program keretében a Kárpát-medence szórványterületeire is küldjenek ösztöndíjasokat. Idén 350 millió forint van erre a célra, 50 fiatal utazhat.    

Mint mondta, a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról gondoskodó Mikes Kelemen Program keretében létrehoznak egy gyűjteményt a Magyarság Háza közreműködésével. A központ feladata lesz a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából fontos diaszpóragyűjtemények adatbázisba való feldolgozása kutatási célokra, a magyar emigráció történetének bemutatása.    

2015 a külhoni magyar szakképzés éve, és megemlítette azt is, az államtitkárság 100 milliós keretből Kárpát-medencei testvérvárosi programot indít, hogy ösztönözze a települések közötti kapcsolatépítés – jelentette ki az államtitkár.

A nemzeti összetartozás bizottság támogatja a beszámoló elfogadását       

Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy törvény szerint minden év május 31-ig kell az alapnak benyújtania a beszámolóját, amit időben meg is tett, de mivel 2014 választási év volt, elcsúszott annak parlamenti megvitatása.    

Mint mondta, a beszámoló elfogadását a bizottság 6 igen, 2 nem szavazattal támogatta; az ellenzéki kritikák középpontjában a csökkentett oktatási-nevelési támogatások ügye állt, illetve szó volt arról is, hogy vizsgálni kellene ezen támogatások hosszú távú hatását. Hozzátette: arról is beszéltek, lehet-e nemzeti jelentőségű intézmények listáját bővíteni.    

A kormánypárti politikus úgy összegzett: Magyarország számára a külhoni magyarság érték, ezért áldoznak energiát és forrásokat a külhoni magyarság fennmaradása érdekében; a Bethlen Gábor Alap megfelelően szolgálta ezt a célt.

KDNP: igen a beszámolóra    

Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka azt mondta, 2010 után a magyar kormány paradigmaváltást valósított meg a nemzetpolitika területén. Ennek következményeként létrejött a kettős állampolgárság intézménye és közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet, újraindult a Máért, és a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése is megkezdődött. Ebbe illeszkedik a BGA tevekénysége is – mutatott rá.     

A beszámoló pontosan kimutatja az alap bevételeit és kiadásait, az Állami Számvevőszék jelentésében az alap gazdálkodását teljes mértékben elfogadhatónak tartotta – jegyezte meg.     

Fontos szakmai kezdeményezésnek nevezte az oktatás-nevelési támogatást és a Határtalanul! programot, amelyen majd négyszáz nyertes pályázó intézményből 17 ezer diák és több mint 2 ezer tanár vett részt. Reményei szerint elérik a célt, hogy minden általános iskolás gyermek eljusson határon túli közösségekhez állami támogatással – mondta Szászfalvi László.   

Az elmúlt években és 2013-ban jelentős mértékű koncentráció zajlott annak érdekében, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények kiszámítható és stabil finanszírozását megteremtsék. Törekedni kell, hogy a források növekedjenek, és jó lenne, ha még stabilabbá válhatna a rendszer – hangsúlyozta a KDNP képviselője.    

Kiemelte még a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramjának támogatását a Vajdaságban, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola segítését Kárpátalján, a kolozsvári protestáns teológiai intézet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztyén Egyetem támogatását, a mezőségi Téka szórványkollégiumnak juttatott forrásokat. Emellett a csángó oktatási program kiemelt, egyedi program volt.     

A KDNP támogatja a beszámolót, és erre biztat minden frakciót - mondta a kormánypárti politikus.  

Fidesz: szabályszerű beszámoló készült   

Pánczél Károly, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a BGA 2013. évi működéséről szóló tájékoztatót az illetékes miniszter szabályszerűen elkészítette. Az alap előirányzata 11,5 milliárd forint bevételi és kiadási oldalon is, de a 310 milliós maradvánnyal és különböző, több helyről származó források révén a bevételi oldal 16 milliárdra nőtt.    

A kiadások között 4,8 milliárd forinttal jelent meg az oktatási-nevelési támogatás, amiből 250 ezer tanulót támogattak. A Határtalanul! program több mint 400 millió forinttal szerepelt, közel 400 iskola volt a nyertes pályázók között és több mint 17 ezer diák utazhatott - fejtette ki Pánczél Károly. Hozzátette: 3,8 milliárd forint jutott a kiemelt nemzeti jelentőségű intézmények támogatására. Az alapkezelő költségei 810 millió forintot tettek ki, ami nem érte el a 7 százalékot, miközben a jogszabály 10 százalékot tenne lehetővé.     

Kitért arra is, hogy a Magyarság Háza olyan többfunkciós intézmény, amely az egységes magyarság bemutatását tűzte ki célul, illetve tudásközpontként is működik.   

Az alap bonyolította a magyar kisiskolások évét is, amelyre 100 millió forint állt rendelkezésre. A fideszes képviselő eredményesnek nevezte a Szász Pál-ösztöndíjpályázatot, amelyet külhoni magyar joghallgatók számára hirdettek meg. Összegzése szerint a nemzetpolitikai célokat az alap megfelelően szolgálta és javasolta a beszámoló elfogadását.   

MSZP: számos kudarc jellemzi az alap tevékenységét   

Kiss László, az MSZP vezérszónoka hiányolta Semjén Zsolt területért felelős miniszterelnök-helyettes részvételét a vitában. Azt mondta, a szocialisták szerint kezdettől számos kudarc jellemzi az alap munkáját: ilyen a késedelmes bírósági bejegyezés, a határon túli szakértők kizárása a pályázatok értékeléséből, a pályázati kiírások csúszása, a támogatások kései kifizetése.   

A szocialista képviselő úgy látja: politikai szempontok dominálnak a külhoni támogatások szétosztásánál, és bírálható, hogy a támogatáspolitika irányvonalának megvitatása nem szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) napirendjén. Az alap teljes 15 milliárdot meghaladó keretéből 600 millióra hirdettek nyilvános pályázatot – kifogásolta.   

A Szász Pál-ösztöndíjprogram, a tankönyv- és taneszköz-támogatás, a kisiskolások éve nem sorolhatók a nyilvános pályázatok körébe – jegyezte meg. Szerinte a támogatások kifizetése is problémás, mint ahogy az is, hogy 22 ezer forintról 17 ezerre csökkentették az egy főre jutó oktatási-nevelési összeget 2013-ban és 2014-ben is. A nemzeti jelentőségű intézmények rendszere helyes, de nem vették figyelembe a határon túli szervezetek véleményét a támogatások során – értékelt az MSZP szónoka, aki közölte, frakciója nem támogatja a beszámoló elfogadását.

Jobbik: a kormány nem növelte a támogatásokat

Szávay István (Jobbik) elmondta, hogy a kormány 2010-ben gyökeres nemzetpolitikai változást ígért, de nem sikerült sem növelnie a támogatásokat, sem átláthatóvá tenni az azok elosztására szolgáló rendszert. 2013 óta már nominálértéken is csökkennek a támogatások.  

Szávay István közölte: a Jobbik szerint a jelenlegi többszörösére kellene emelni a nyíltan megpályázható összegeket, amelyek elosztását politikai helyett szakmai alapokra kellene helyezni.   

Az ellenzéki politikus problémaként említette, hogy Kárpátaljáról magyarok százait próbálják elvinni egy olyan háborúba, amihez egyetlenegy ukrajnai nemzetiségnek sincs köze. Hozzátette: Erdélyben a hatóságok, Magyarországon a labdarúgó-szövetség üldözi a székely zászlót, Szerbiát pedig úgy akarja a magyar kormány beengedni az EU-ba, hogy nem szabja feltételül legalább egy délvidéki magyar autonómia létrehozását.   

Kifogásolta, hogy a Bethlen Gábor Alap forrásai szétszórva vannak a költségvetésben. Azt tudakolta, miért nem integrálták a Kőrösi-programot az alapba. Miért zömében Rétvári Bencéhez és az általa korábban vezetett Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséghez meg a Fidelitashoz kötődő káderek nyerik el a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében a támogatásokat? - kérdezte.   

Szerinte a nemzeti jelentőségű intézmények listájára a kormány saját potentátjait hajlandó felvenni.   

Mint mondta, régóta szorgalmazza a Jobbik az oktatási-nevelési támogatás növelését. Ez a támogatás Felvidék keleti részén vagy Délvidéken egyre inkább „ magyarul nem, vagy alig beszélő antiszociális cigánygyerekek szüleinek a zsebében landol, a magyar gyerekeket meg átíratják a szerb meg a szlovák iskolába” – fűzte hozzá Szávay István.

LMP: a határon túliak véleményét is meg kell hallgatni       

Ikotity István (LMP) hangsúlyozta, hogy pártja szolidáris a külhoni magyarokkal, támogatja a határon túli nemzeti közösségek önrendelkezését, és partnerként tekint a magyar kisebbségi szervezetekre. Jelezte ugynakkor, hogy az LMP nem tudja elfogadni az alap beszámolóját, mert abból világosan látszik, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarok éppúgy nem partnerek, mint a határon belüli élők.   

Az ellenzéki képviselő az egyik legfontosabb teendőnek azt nevezte, hogy a határon túliak véleménye megjelenjen a támogatások elosztásánál. Értékelése szerint a jelenlegi rendszer átláthatatlanul és személyi kapcsolatokon keresztül működik, az alap forrásai felett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és további három Fidesz-politikus rendelkezik ismeretlen szempontok alapján.   

Ikotity István azt mondta, szükség van a kulcsintézmények kiválasztására és megfelelő támogatására, ezek mellett a támogatáspolitika jelentős részét szakmai legitimitású testületbe kellene koncentrálni. Fontos, hogy legyen egységes nyilvántartás, elszámolási és felhasználási rendszer a kifizetett támogatásokról - hangoztatta.   

Az LMP-s politikus szerint a rendszerszintű változások hozhatják el az ideális állapotot, amikor a határon túli magyarok igényeihez igazodva az anyaország partnerük lesz a törekvéseikben.       

MSZP: meg kell változtatni a határon túli magyar közösségeket megosztó politikát       

Kiss László (MSZP) is kifogásolta a támogatáspolitikát. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a beregszászi főiskola több százmilliós támogatást kapott 2013-ban, míg az ungvári egyetem magyar kara csak 600 ezer forintot. Hozzátette: Horvátországban 2011-ben a Magyar Egyesületek Szövetsége nyerte a kisebbségi önkormányzati választásokat a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével szemben, ennek ellenére mind a két támogatott horvátországi nemzeti jelentőségű intézmény az utóbbi szervezethez kötődik.   

A határon túli magyar közösségeket megosztó, az egyes szervezeteket diszkrimináló és a magyar belpolitika konfliktusokat exportáló politikát meg kellene változatni - hangoztatta a szocialista képviselő.   

Kiss László azt mondta: pozitív előrelépés, hogy az államtitkár elismerte, az oktatási-nevelési támogatás területén változtatni kell. Ebben konstruktív partnerek kívánnak lenni - közölte, hozzátéve: olyan koncepciónak kell létrejönnie, ami hatásmechanizmuson alapul, és tudják, honnan hová akarnak eljutni.   

Szóvá tette a Szász Jenő vezette kutatóintézet működését, mint mondta, számos kérdés után sem derült ki, pontosan mit is csinálnak. Egyúttal barokkos túlzásnak nevezte a számukra biztosított 1 milliárdos keretet.

Jobbik: emeljék meg a hallgatói támogatást!    

A vitában Szávay István azt mondta, komoly fejlődés, hogy a szocialisták a 23 millió románnal való riogatástól eljutottak odáig, hogy érdemi és előremutató javaslatokat is megfogalmaznak. Bár amíg Kovács László a külügyi kabinet vezetője, addig vannak hitelességi problémák.  

A Kőrösi Csoma Sándor-programnál mit jelent, hogy a diaszpóra szervezetek és azok sokrétű tevékenységét támogatja a kormány? Miért nem nyíltan, átláthatóan teszik ezt? – sorolta kérdéseit.    

Szerinte a hallgatói támogatás összege már-már megalázó, csupán 2800 forint. Ezt vagy töröljék el, vagy emeljék meg tisztességes összegre - szólított fel, hozzátéve: ebből már egyetlen könyvet sem lehet megvásárolni.    

A Szász Pál-ösztöndíjprogramot üdvözölte, de a forráshiányt itt is felfedezte. Utalva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tusnádfürdői nyilatkozatára, azt mondta: nincs 21 milliárd forint a költségvetésben nemzetpolitikára.    

Arra is kíváncsi volt, hogy ifjúsági keret lesz-e az alapon belül, ezt ugyanis többször megígérték a külhoni magyar szervezeteknek.   

Volner János szerint a pályáztatásnak objektív szempontokon kell alapulnia, és nem lenne szabad politikaiaknak érvényesülniük. A határon túli gazdasági fejlesztés területét is fontosnak tartotta, és kitért a közös gazdasági projektek lehetőségére, hogy a külhoni magyarokat a szülőföldjükön meg tudják tartani. A gazdasági kapcsolatok építése mellett jöjjön létre együttműködés, illetve szélesítsék ki azt az egyetemek és kutatóintézetek között! - szorgalmazta, fontosnak nevezve, hogy közös turisztikai fejlesztések is megvalósuljanak.    

Szászfalvi: nagyságrendekkel nőttek a nemzetpolitikai források   

A KDNP-s Szászfalvi László az MSZP nemzetpolitikáját bírálva kifejtette, hogy a protestáns lelkészképzés a szocialista kormányzás alatt egy fillért sem kapott. Ismertette azt is, hogy a keret több költségvetési sorból áll össze, igazodva a kormányzati struktúrához, s igyekeznek minél több uniós forrást is bevonni a határon túli közösségek támogatásába.    

A kormánypárti politikus szólt arról, hogy nagyságrendekkel nőttek a nemzetpolitikai források, amelyeket tárcaközi bizottság koordinál. Arra kérte Kiss Lászlót: nézzen utána a számoknak.    

A jobbikos kritikákra reagálva pedig visszautasította, hogy ne lennének határon átnyúló programok. Példaként turisztikai, vallásturisztikai példákat hozott és kitért arra is, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sorra készíti anyagait.    

Szászfalvi László jelezte: az oktatási-nevelési támogatások felülvizsgálatának kérdésében konszenzus van.    

Zárszó    

Ezt követően az ülést vezető Lezsák Sándor az együttes általános vitát lezárta.    

Zárszavában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a Bethlen Gábor Alap döntéshozatala átláthatatlan. Jelezte, az Állami Számvevőszék vizsgálata során 117 tételt nézett át, és egyetlen hibát sem talált.    

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár az oktatási-nevelési támogatások rendszeréről szólva megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések annak lehetséges átalakításáról. Szerinte olyan pályázati rendszert kell kialakítani, amely minden régióban jobbá tudja tenni a pályázati rendszert az érintetteknek.   

Potápi Árpád János összegzése szerint a Bethlen Gábor Alap 2013-as éve mind szakmailag, mind pénzügyileg megvalósult.    

Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a vitában elhangzottakra válaszolva ismét támogatást kért a beszámoló elfogadásához.

Ombudsmani beszámoló

A alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013-as tevékenységéről szóló beszámoló vitájában Székely László ombudsman expozéjában emlékeztetett, hogy a 2013-as munka még nagyrészt a hivatali elődjének, Szabó Máténak az eredménye, ő ugyanis csak 2013. októberben vette át a hivatalt.   

Az alapvető jogok biztosa szerint a 2013-as beszámoló pontos lenyomat, „maga az élet”, ha valaki arra kíváncsi, milyen a minket körülvevő társadalmi valóság, e kötetből bőven szerezhet tapasztalatokat.   

Kifejtette: az állampolgárok és közösségeik 2013-ban csaknem hétezer beadvánnyal fordultak a hivatalhoz. A 2012-ben megkezdett informatikai, szervezeti reformnak köszönhetően 2013-ban 2500-zal több ügyet sikerült befejezniük, mint azt megelőzően, így összesen csak 855 olyan ügy maradt 2014-re, amely még 2013-ban kezdődött el.   

Ez azt bizonyítja, hogy a szervezeti átalakítás sikeres volt, hatékonyabbá vált a hivatal munkája - értékelt az ombudsman.   

Székely László emlékeztetett, hogy a törvény szerint az ombudsmannak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania az alaptörvényben meghatározott, a nemzet közös örökségét képező, a jövő nemzedékeknek megőrzendő természeti és kulturális értékekre.   

Ezzel kapcsolatban kifejtette: 2013-as tevékenységüknek kiemelt fontosságú eleme volt az egészséges ivóvízhez való jog deklarálása. Megemlítette azt az esetet, amikor 2013 nyarán Ózdon az önkormányzat közkutakat záratott el, az ombudsmani hivatal pedig vizsgálatot indított. Az ennek nyomán – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel közösen – készült jelentésükben kimondták: az államnak akkor is kötelezettsége a létminimumhoz szükséges tiszta és egészséges ivóvíz biztosítása, ha az érintett képtelen ennek költségeit viselni.  

 A másik, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes munkájával kapcsolatban Székely László egyebek mellett a nemzetiségi oktatáshoz való jog érvényesülésének mint fókuszpontnak a fontosságára hívta fel a figyelmet. A nemzetiség lét jövője is egyre inkább a nemzetiségi neveléstől, az oktatás hatékonyságától függ - hangsúlyozta az ombudsman.   

Az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke, Rubovszky György a beszámoló támogatására kérte a Házat.

Nemzetiségi szószóló: a biztos jól védte a nemzetiségi jogokat

Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló elmondta, hogy a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a beszámoló elfogadását. Ismertette: a dokumentum külön fejezetben rögzíti a nemzetiségek jogainak érvényesítése érdekében tett intézkedéseket. Kijelentette: az alapvető jogok biztosa eleget tett ezzel kapcsolatos törvényi kötelezettségének.   

Tájékoztatása szerint elenyészőek voltak a nemzetiségek részéről érkező panaszügyek. A hagyományos értelembe vett nemzetiségek, amelyek jogérvényesítő képessége, társadalmi beágyazottsága nagyobb, ritkán kezdeményeznek eljárást – tette hozzá.   

Szerinte több hangsúlyt kellene fektetni a diszkrimináció elleni küzdelemre, és hozzátette: nemcsak a cigányság esetében merül fel a származáson alapuló megkülönböztetés, általában a nemzetiséghez tartozás negatív érzelmeket vált ki, bár ezen esetek jellemzően nem kerülnek hivatalos fórumok elé.  

Elismerően szólt arról, hogy a nemzetiségi népismeretet már a nemzetiség nyelvén oktatják, az ombudsmanhoz hasonlóan azonban negatívumként értékelte, hogy a nemzetiségi önkormányzatok egyetértése már nem szükséges az őket érintő pedagógiai programok jóváhagyásához.   

Osztotta az ombudsman aggályait a népszámlálás adatainak utólagos felhasználásával kapcsolatban is, kifogásolva, hogy a nem kötelezően megadandó, szenzitív adatok adják az alapot a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásához.   

Fidesz: megvalósultak a szakmai célkitűzések   

Demeter Zoltán (Fidesz) úgy látja, hogy az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek szakmai célkitűzései megvalósultak, ehhez a jogszabályok is biztosítják a keretet. Úgy ítélte meg, ez már 2013-ban, az új intézmény indulásának évében megvalósult.   

Kijelentette: az ombudsman mind az öt kiemelt területen jól teljesített. Ezek közül emelte ki a gyermekjogok védelmét, valamint a nemzetiségi jogok érvényesítését, megjegyezve: ez utóbbi hangsúlyosan kapott helyet a hivatal vizsgálataiban.

A biztos a természeti erőforrások védelmében is hatékonyan lépett fel – értékelte, sikeresnek ítélve a többi közt az erdő- és termőföldvédelem területét.

MSZP: az ombudsmanok tették a dolgukat
    
Bárándy Gergely (MSZP) mind Szabó Máté, mind Székely László tevékenységét támogatásra érdemesnek ítélte, megjegyezve: a legkomolyabb dicséret a kormánypártok bírálata. Az ombudsmani hivatalnak szerinte feladata nemcsak a közigazgatás, hanem a kormány kritikája is, a fékek és ellensúlyok rendszerében.
 Az ombudsman és helyettesei tették a dolgukat, közben lényegi ügyekre koncentráltak, kritikus hozzáállással nyilvánítottak véleményt – mondta.

A Jobbik nem támogatja a beszámoló elfogadását

Kepli Lajos (Jobbik) elmondta, hogy pártja az alapvető jogokkal kapcsolatos hiányosságok miatt nem fogja támogatni az ombudsman beszámolójának elfogadását. Szerinte beszélni kellene arról: hogyan lehet azt a visszásságot megszüntetni, hogy visszaeső bűnözőknek különb jogai vannak elítéltként, mint a szabadon, de szegénységben élő embereknek.

LMP: a biztos gyakrabban forduljon az Ab-hez!
    
Schiffer András (LMP) felszólalását azzal kezdte, hogy a törvény szerint még a benyújtás évében meg kellene tárgyalnia az Országgyűlésnek az ombudsman beszámolóját. Kifogásolta az ombudsmani rendszer átalakítását, szerinte ugyanis tagolt rendszer kellene, több területen, például a fogyasztóvédelem, a nemi esélyegyenlőség és a gyermekjogok területén is külön ombudsmanra lenne szükség.

Az LMP-s képviselő sem értett egyet azzal, hogy elvették az Alkotmánybírósághoz való fordulás minden állampolgárt megillető jogát. Értékelése szerint ezzel az ombudsman felelőssége megnőtt, de szerinte az alapjogi biztos csak akkor fordul az Ab-hez, ha valószínűsíthető, hogy a beadványa sikeres lesz.   

Schiffer András arra biztatta a biztost, hogy olyan ügyekben is forduljon az Alkotmánybírósághoz, amelyekben nem biztos a sikerben, mert az ombudsman feladata, hogy felhangosítsa a problémákat.   

Védelmet kérne a kiszolgáltatottaknak az MSZP

A hajléktalanügyről, mint súlyos társadalmi problémáról beszélő Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek számára az állami védelem valamiféle garanciát kell hogy jelentsen. Amikor a civil szféra egy emberként fog összeg egy ügyben, de az állam vagy a helyi hatalmak intézkedései ezzel szembe mennek, akkor mindenkinek fel kell emelnie a szavát – tette hozzá.   

Az előterjesztést támogatásáról biztosító Teleki László (MSZP) fontosnak nevezte, hogy a születési helyzetről szóló beszámoló akkor adna tiszta képet, ha ahhoz hozzávennék a halálozási rátát is. Hangsúlyozta, hogy a kimutatást a romák és általában a szegények esetében is el kellene készíteni.   

A nemzetiségi önkormányzatokról szóló részre áttérve a képviselő falsnak nevezte, hogy korábban a statisztikák elkészítésekor nem jelezték, hogy csak azokon a településeken lehet majd 2014-ben kisebbségi önkormányzatot alakítani, ahol legalább harmincan egy kisebbséghez tartozónak vallják magukat a hivatalos összeíráskor.

Jobbik: hibák vannak a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében

Vágó Sebestyén (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésben említett esetek alapján hibák vannak a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében, ezért meg kell reformálni. Kifinomultabb szabályozásra és fokozottabb, akár a büntető törvénykönyvben szabályozott védelemre lenne szükség – mondta.  

A fogyatékossággal élők jogegyenlőségével és foglalkoztatásával kapcsolatban is kritikákat fogalmaz meg a jelentés – közölte a képviselő.  

Lukács László György (Jobbik) az egészségügyi ágazat problémáiról beszélve azt mondta, hogy az ágazat bérezése a munka társadalmi hasznosságát és fontosságát tekintve méltatlan. Hozzátette, hogy a bérrendezés során a szakmában erős bérfeszültség keletkezett. Az egészségügyet egy úgynevezett „burnout-szindróma” (kiégés) is terheli, több intézményben hiányoznak a személyzeti, szociális helyiségek, ami miatt nő a fizikai és lelki igénybevétel - bírált a politikus.

Elöregedőben van az orvostársadalom, szinte mindenütt kimutatható a szakemberhiány - ismertette a megállapításokat.

MSZP: a beszámoló látlelete az ország állapotának

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) értékelése szerint a beszámoló látlelete az ország állapotának. Méltatta, hogy a dokumentum a gyermekeket érintő problémákkal is foglalkozik, így kitér a gyermekétkeztetésre, a kísérő nélküli kiskorúak illegális bevándorlására és a gyermekmunkára. Hozzátette: a beszámoló elolvasását minden képviselőnek kötelezővé tenné, mert véleménye szerint a KDNP és a Fidesz nem akarja tudomásul venni a valóságot.

Párttársa, Kiss László egyebek mellett a hajléktalanellátás problémáit tette szóvá, köztük az éjjeli menedékek zsúfoltságáról beszélt.

A szintén szocialista Gúr Nándor az egészségügyről beszélt, jelentős problémaként említve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben más régiókhoz képest sokkal rosszabbak az ellátási lehetőségek. „Zárni kellene az ollót, nem pedig nyitni” – fogalmazott.

Zárszó

Ezt követően az ülést vezető Latorcai János lezárta az általános vitát. Demeter Zoltán, az igazságügyi bizottság fideszes tagja zárszavában azt mondta: az ellenzéktől leginkább „oktató beszédeket” lehetett hallani a vitában, építő kritikát viszont nem. A kormánypárti politikus kérte a beszámoló parlamenti elfogadását.

Fogyatékosságügyi program

Mintegy félmillió fogyatékkal élő ember él Magyarországon, családtagjaikkal együtt így kétmillió ember élethelyzetét befolyásolja a fogyatékosság – mondta a 2015 és 2025 közötti Országos Fogyatékosságügyi Program ismertetésekor Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Az egész társadalom ügyének nevezte ugyanakkor a program által vázolt célok érvényesülését. A szakpolitikai alapelvek közül kiemelte az önrendelkezés jogát vagy a társadalmi részvétel alapelvének érvényesülését, ami lehetővé teszi, hogy az érintettek élhessenek politikai, szociális jogaikkal. Szólt az egyetemes tervezés elvének érvényre juttatásáról, arról, hogy minden kormányzati döntésnél figyelemmel kell lenni ezen társadalmi csoport érdekeire is.

A „semmit rólunk nélkülünk” alapelvet is hangoztatta, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az előnyben részesítés fontosságát.

A civil egyeztetéssel készült program a fogyatékkal élők tejes életútját végigkíséri - ismertette. A feladatok között emelte ki az adatgyűjtést, mind az oktatás, foglalkoztatás, az önálló életvitel lehetőségei, a közlekedés, a sport vagy a kultúra és a turizmus területén.

Kiemelt feladatként szólt a korai diagnózis felállításának és a fejlesztésnek az elősegítéséről, egységes egészségügyi protokoll kidolgozásáról, a fogyatékkal élők képzését végző intézmények fejlesztéséről, az érintettek felsőfokú tanulmányainak támogatásáról.

Az államtitkár fontos teendőnek ítélte a támogató szolgálatok kapacitásának növelését és a mindenre kiterjedő, a fogyatékosok teljes életútját végigkísérő rehabilitáció támogatását szorgalmazta.