LMP: kétoldalú függőség fenyegeti Magyarországot

Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy kétoldalú függőség fenyegeti Magyarországot: egyrészt a paksi atomerőmű bővítése, amit Orbán-Putyin-paktumnak nevezett, másrészt az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás. Véleménye szerint kétoldalú függőség végzetes veszélybe sodorhatja Magyarország szuverenitását. Magyar Levente, a külgazdasági minisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára azt mondta, a paksi beruházásról nemzetközi szerződést kötöttek, amit az Országgyűlés is megszavazott. Szerinte a paksi beruházásra azért van szükség, hogy Magyarország versenyképes áron tudja üzemeltetni a gazdaságát. A szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán hozzátette: jelenlegi tudásuk szerint az egyezmény a magyar nemzetgazdaság érdekeit fogja szolgálni, és ha az ellentétes lesz a magyar nemzeti érdekkel, akkor azt az Országgyűlés meg is vétózhatja.

MSZP: a keményen dolgozó emberekért tenni is kell

Gúr Nándor (MSZP) szerint kétséges, hogy a kormány ki fogja-e tölteni a négy évet. Ezt azzal indokolta, hogy „mértékadó módon romlott" az emberek megélhetése, az emberek sorsa pedig nem fordult jobbra. Hozzátette: a keményen dolgozó emberekről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is értük, biztosítani kell számukra a valódi érdekképviseletet. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány négy évre kapott felhatalmazást, és ki is fogja tölteni mandátumát. Hangsúlyozta, nem hagyják magukra a szegényeket, a kormány elkötelezett a szegénység felszámolása érdekében. Cinizmusnak nevezte a minimálbér emelését a kormányon számon kérni, mivel mindkét ciklusában jelentősen emelkedett a minimálbér.

Jobbik: a bank- és brókerbotrány károsultjait a bankok pénzéből fizessék ki!

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy az elmúlt években 24 olyan javaslatot tett, amellyel a mostani bank- és brókerbotrányok megelőzhetőek lettek volna. Szóvá tette, hogy a brókercégeket sem a szocialista, sem a Fidesz vezette kormányok nem ellenőrizték. Szorgalmazta, hogy az ügyfelek kártalanítása a bankok és ne az adófizetők pénzéből történjen. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy évtizedes pénzügyi korrupcióról van szó. Felhívta arra a figyelmet, hogy a szocialista kormányok idején, 2004-től 2009-ig nem volt előírás arra, hogy hány évente kell ellenőrizni a brókercégeket. Helyesnek tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzügyi felügyelet összevonását.

A KDNP Avilai Nagy Szent Terézre emlékezett

Semjén Zsolt az ötszáz éve született Avilai Nagy Szent Terézre emlékezett. Úgy értékelt: ahogy a geográfiára Kolumbusz felfedezése, vagy a fizika tudományára Albert Einstein felismerése, úgy hatott a teológia misztikára a 16. században élt Nagy Szent Teréz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ugyancsak a karmelita rendbe tartozó Marton Marcell atyáról beszélt, akinek folyamatban van a boldoggá avatási eljárása.

Fidesz: a brókercégek vezetői saját vagyonukkal feleljenek

Rogán Antal (Fidesz) a bank- és brókerbotrányok kapcsán elmondta, hogy ezeket az ügyeket azért sikerült feltárni, mert egyesítették az MNB-t és a pénzügyi felügyeleteket, ezzel ugyanis létrehoztak egy erős kezű szuperhatóságot. Úgy értékelt, először rendet csináltak a bankoknál, majd a takarékszövetkezeteknél, most pedig a brókercégeknél. Jelezte, hogy az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a Fidesz-frakció ki fogja egészíteni azzal, hogy a brókercégek "csaló tulajdonosai, vezetői" teljes személyes vagyonukkal feleljenek a kártalanításért.
A március 15-i ünnepségek kapcsán arra kérte a baloldali pártokat, hogy provokátoraikat hívják vissza. Míg egy, a hvg.hu-n megjelent publicisztikáról azt mondta, minden határon túl ment, amikor a köztelevízió egy cigány származású tudósítóját nagyon durván és méltatlanul megtámadták.

Tállai András a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanításáról számolt be, elmondta, hogy 73 ezer magánszemélyt kártalanítanak, 103,3 milliárd forintot fizetnek ki. Közölte, áprilisban kerülhet a kormány elé a pénzügyi közvetítő rendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében tervezett törvénymódosítás. Annak célja, hogy erősítsék a fogyasztóvédelmet, szigorítsák az ellenőrzést,  arra a tervek szerint háromévente kerülne sor, illetve szigorítanák a bírságokat is.

Megemlékezések

Kövér László házelnök megemlékezett arról, hogy életének 78. évében március 5-én elhunyt Takácsy Gyula, aki 1991 és 1994 között volt az MDF volt országgyűlési képviselője.

Az Országgyűlés elnöke arról is megemlékezett, hogy ezen a napon van a magyar zászló és címer napja. A zászló és a címer olyan szimbólum, amely „kifejezi nemzetünk összetartozását, jelképezi szülőföldünkhöz fűződő kapcsolatunkat és magában hordozza az elődeinktől örökölt történelmi hagyományok tiszteletét" – fogalmazott.

Kész Zoltán független országgyűlési képviselő eskütételével folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Az interpellációk között a szegénységről, a közmunkaprogramról és az állambiztonsági iratokról volt szó.

Letette képviselői esküjét Kész Zoltán

Mandátuma igazolása után letette országgyűlési képviselői esküjét Kész Zoltán. A politikus függetlenként, de baloldali pártok és civil szervezetek támogatásával szerezte meg Navracsics Tibor korábbi helyét, aki európai biztosi tisztsége miatt mondott le egyéni képviselői mandátumáról.

Az országgyűlési képviselők száma ezzel 198 fő.

Házszabálytól való eltérésről is döntöttek a képviselők: 163 igen, 3 nem szavazattal jóváhagyták, hogy a Rákóczi-emléknapról már kedden határozzanak. Az államháztartási törvény módosításáról szintén kedden döntenek majd, erről 163 igen és 4 nem szavazattal határoztak.

Napirend

A Fidesz javaslatára a muzeális intézményekről és közművelődésről szóló törvényjavaslatot kedd helyett szerdán tárgyalják majd. Azt is kezdeményezték, hogy kedden az erdő védelméről és erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot tárgyalják meg. A vadvédelemről és vadászatról szóló törvénymódosítás általános vitáját ezután tartják majd, amelyet a halgazdálkodásról és védelemről szóló törvénymódosítás általános vitája követ.

Interpellációk

Az MSZP a szegénységről

A szocialista Varga László felszólalása elején szóvá tette, hogy a rendszerváltás óta ez az első olyan interpelláció, amit a köztévé nem közvetít, s ezt szégyennek nevezte. Kiemelte: a szegénység – különösen a gyermekszegénység – egyre mélyül, aránya a második legrosszabb az unióban, csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszában köszöntötte a tévénézőket, „akik egyenes adásban látják a felszólalást". Kár, hogy csak ellenzékben érdekli a képviselőt a szegénység – folytatta, hozzátéve: mert kormányon olyan döntéseket szavazott meg, amelyek súlyosan érintették a családok jövedelmi viszonyait. Példaként az áfa-kulcsok, a járulékok emelését említette, s kitért a segélyadományok utáni áfa bevezetésére is. Megjegyezte: tavaly 4,8 millió létminimum alatt élőről beszéltek, most már 4 milliót említett a képviselő. Jelezte: 2012-höz képest 2013-ban 241 ezerrel csökkent a szegénységgel, társadalmi kirekesztettséggel érintettek száma, az alacsony munkaintenzitású háztartások száma pedig 36 ezerrel lett kevesebb.

Jobbik: megbukott a közmunkaprogram

A jobbikos Volner János arról beszélt, hogy megbukott és kiürült a közmunkaprogram. Bár elvileg munkát adnak több mint 200 ezer embernek, de értelmes termelő tevékenység nem zajlik, vagy csak alig. Czomba Sándor munkaerőpiaci államtitkár visszakérdezett: észrevették-e már, hogy a Jobbik a programról önmagához képest mást nyilatkozik, és idézte a képviselő korábbi megszólalásait a bérezésről, illetve a létszámról. Mint mondta, a végeken a közfoglalkoztatás arról szól, amiről a képviselő beszél, és felhozta példaként, hogy Tiszavasváriban – ahol jobbikos a polgármester – tüntettek a közmunkáért. Az a cél, hogy olyan helyen legyen ilyen lehetőség, ahol értékteremtő munka folyik. Azt elfogadta, hogy nem biztos, mindenkinek a közmunkán keresztül kell a versenyszférába visszatérnie.

Az LMP az állambiztonsági iratokról

Schiffer András (LMP) a moszkvai magyar állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozataláról érdeklődött. Utalt arra, hogy Simicska Lajos legutóbbi nem egyszerűen megvádolta a kormányfőt feltételezett ügynökmúlttal, hanem Moszkva felé mutogatott, ez különösen aktuálissá teszi az Oroszországban lévő magyar vonatkozású iratok nyilvánosságának kérdését. Haladéktalan kormányzati lépéseket sürgetett és azt kérdezte: mit tesz végre a magyar kormány? Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában kitért arra, hogy Magyarország és Oroszország között két megállapodás van érvényben, ami a levéltári együttműködést szabályozza. Hozzátette: Oroszország a viszonosság feltételéhez kötheti a magyar kéréseket, ugyanakkor a kormány teljes határozottsággal elkötelezett, hogy támogassa a levéltárakban fellelhető anyagok valamilyen formában történő hazajuttatását. Jelezte: idén kerül sor a két ország illetékes vegyes bizottságának ülésére.

Fidesz: hogy áll a nyomozás az egykori Leader-kifizetés ügyében?

Győrffy Balázs (Fidesz) arra várt választ: mit tesz a kormány azért, hogy a 2008-ban, az akkori agrártárca államtitkára, a szocialista Gőgös Zoltán közreműködésével a Leader Közhasznú Egyesületnek kifizetett félmilliárd forint jogtalanul felhasznált része visszajusson az államhoz. Azt is tudni kívánta: hogyan áll a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése által indult nyomozás a szerinte a szocialisták által pártfinanszírozásra felhasznált összeg ügyében. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkára emlékeztetett a Kehi vizsgálatának eredményére, amely kimondta, hogy Gőgös Zoltán a jogszabályokat megsértve nyújtotta a forrásokat az alapítványnak, amely semmitmondó tanulmányokat készített, költségeit pedig részben fiktív számlákkal igazolta. Hozzátette: az adóhivatal költségvetési család miatt vizsgálódik, míg az ügyészség hűtlen kezelés miatt a mintegy 200 millió forintos vagyoni hátrányt okozó ügyben.

MSZP: mi vár a rokkantakra?

Korózs Lajos (MSZP) arra emlékeztetett, hogy amikor 2012 januárjában átalakult a nyugdíjrendszer, sokan veszítették el a juttatásukat. Az elmúlt három évben a rokkantsági ellátásban részesülők körében nem végezték el a jogosultság felülvizsgálatát - folytatta -, emberek tízezrei pedig mostanság eshetnek el a rehabilitációs ellátástól, sokan még az egészségügyi szolgáltatáshoz való jogosultságukat is elveszíthetik. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett: Szűcs Erikai egykori szocialista miniszter is szükségesnek tartotta a rokkantsági ellátások jogosultságának felülvizsgálatát. Szerinte a forrásokat teljes mértékben a rászorulóknak kell adni, nem azoknak, akik visszaélnek a folyósítással. Kijelentette: a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét az átalakítás nem érintette. Hangsúlyozta: a rokkantak közül ellátás nélkül senki nem marad.

Jobbik: parlamenti vizsgálóbizottság kell a devizahitelezés ügyében

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) továbbra is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgette a devizahitelezés ügyében. Szerinte sok devizahiteles adóssága az elszámolás után is magasabb lesz, mint amennyit felvettek, annak ellenére, hogy évek óta törlesztik azt. Szerinte a Fidesz-KDNP olyan elszámolási szisztémát dolgozott ki, amely szerint "minden eddigi fizetés ajándék volt a bank számára". Számos kérdés tisztázása még mindig a levegőben lóg - jelentette ki -, a többi közt az: hova tűnt családonként mintegy 3 millió forint? Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint, ha a Jobbik menetrendje érvényesül és 2010-ben forintosítottak volna, az a jegybank devizatartalékának 70 százalékát felemésztette volna. Akkor a forinthitelek kamata is lényegesen magasabb volt - hangsúlyozta, hozzátéve: a jogi háttér sem volt meg akkor a forintosításhoz. Kijelentette: a forintosítás biztonságot hoz az embereknek, kiszámíthatóvá teszi a törlesztést.

KDNP: hogyan tiltakozik a kormány a magyarokat ért atrocitások ellen? 

Szászfalvi László magyarokat ért romániai atrocitásokkal kapcsolatban tette fel a kérdést: hogyan tiltakozik a kormány azok ellen? Emlékeztetett a magyarellenes transzparensre a Románia-Spanyolország rögbimérkőzésen, valamint arra az aradi esetre, amikor román nemzeti színekre festették a vértanúk szobrának arcát, talapzatára pedig magyarokat gyalázó szöveget írtak. Említést tett a nagyváradi bíróság határozatára is, amely elutasította Tőkés László EP-képviselő keresetét a székely lobogó eltávolítására felszólító rendőrségi jegyzőkönyv ellen.

Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár elmondta: a kormány kötelessége kiállni a magyar nemzeti kisebbségeket ért atrocitás ellen, abban érdemi javulást kíván elérni, épp ezért előremutató párbeszéd kialakítására törekszik az érintett országokkal.

Aggályos momentumnak nevezte, hogy Románia a második legnagyobb exportpiaca az országnak, de azt is, hogy ha egy magyart a határon túl bántalmaznak, nehéz kideríteni, annak volt-e nacionalista üzenete. Hangsúlyozta ugyanakkor: ha egy a közösséget szimbólumaiban, kultúrában sértenek meg, az az egész közösség elleni kihívás.

Súlyos fényben tünteti fel a romániai eseteket, hogy azok tendenciává épültek az elmúlt években - jelentette ki -, és nehéz feltételezni, hogy a helyi hatóságok ne tudták volna megfékezi azokat. Mindezek miatt sokszoros kihívás a kérdés rendezése - mondta.

LMP: ki nevezte ki és mi volt Kiss Szilárd pozíciója?

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy pontosan mi volt a tisztsége és ki nevezte ki pozíciójába Kiss Szilárd egykori agrárdiplomatát. A politikus arra is kíváncsi volt, kapott-e bárki utasítást, kérést vagy javaslatot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a férfinak a földművelésügyi tárca megbízást adjon. Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy Kiss Szilárd letartóztatása nem áll összefüggésben azzal a munkával, amelyet a minisztérium számára végzett. A férfi diplomataként Moszkvában dolgozott, nem a volt a miniszter közvetlen munkatársa - közölte.

Fidesz: új és átlátható bírósági végrehajtói rendszer kell

Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy új, tiszta, átlátható és tisztességes bírósági végrehajtói rendszerre van szükség, amelyik tekintettel van az emberi méltóságra is. Hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztérium biztost nevezett ki a végrehajtói kamara mellé, azóta pedig a kamara teljes vezetősége benyújtotta a lemondását. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, az igazságügyi kormányzat elkötelezett amellett, hogy a bírósági végrehajtást átlátható, tisztességes és az alapvető emberi folyó eljárássá alakítsa. Feladat megszüntetni a végrehajtásban tapasztalható anomáliákat, a kormányfő is azt várja el az igazságügyi minisztertől, hogy kompromisszumok nélkül tegye rendbe a végrehajtói rendszert – közölte.

MSZP: mikor adják vissza a munkavállalói jogokat?

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, mikor kívánják visszaadni a munkavállalói jogokat, például a sztrájkjogot, illetve miért nem emelik a köztisztviselői illetményalapot. A politikus közölte: nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága, a dolgozóknak romló munkafeltételek és csökkenő fizetések mellett kell végezniük a munkájukat. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy már több mint egy éve négymillió fölött van a foglalkoztatotti létszám. 2010 és 2014 között reálszinten 10,7 százalékkal nőttek a bérek, a növekmény a családi kedvezményt levonva is 5,2 százalékos. Megjegyezte, hogy 2007 és 2010 között nem növekedett, hanem átlagosan 4,4 százalékkal csökkent a dolgozók bérének reálértéke. Kiemelte, hogy aki akar, az tud sztrájkolni, azokban a szegmensekben pedig, ahol az elégséges szolgáltatás feltételeit biztosítani kell, úgy kell a sztrájkjoggal élni, hogy az ne veszélyeztesse az üzemszerű működést.

Elmaradt balatoni fejlesztésekről beszélt a Jobbik

Kepli Lajos (Jobbik) az elmúlt évtized talán legnagyobb „nagykoalíciós ingatlanmutyijának" nevezte, hogy 2006-ban a Siótour, a Zalatour és a Balatontourist birtokában lévő Balaton-parti kempingek átkerültek az SCD Group tulajdonába. Ezt követően az Országgyűlés az összes akkori párt jóváhagyásával módosította a Balaton-törvényt, emiatt a cég ingatlanvagyonának értéke megtöbbszöröződött – folytatta. Az ígért fejlesztéseket viszont a vállalkozás nem hajtotta végre, amivel az érintett önkormányzatoknak és az ott élőknek milliárdos károkat okoztak – közölte. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta, a Balaton parti turizmussal foglalkozó vállalatok problémáit azzal próbálták megoldani, hogy az érintett cégeket privatizálták. Az akkori tulajdonosok egy olyan vállalatot akartak odacsábítani, aminek a befektetéseivel hozzá lehet segíteni az érintett településeket egy korszerű idegenforgalmi létesítménylánc kidolgozásához - mondta. Az viszont megválaszolhatatlannak nevezte, hogy a cég valóban akart-e fejlesztéseket végrehajtani.

LMP: tovább nőttek a területi bérkülönbségek

Sallai R. Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH adatai alapján területi szinten tovább nőnek a bérkülönbségek a különböző megyék között. Kiemelte, hogy 2008-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a főváros között ötven százalékos volt a különbség, ez mára meghaladja a nyolcvan százalékot. Czomba Sándor elismerte, hogy nagyok a területi különbségek, de – szavai szerint – a tendenciákat érdemes vizsgálni. Kiemelte, hogy 2010-ben a foglalkoztatottsági létszám alapján 15 százalékos volt a különbség a legrosszabbul és a legjobban teljesítő megyék között, azóta viszont szűkül az olló.

MSZP: hét éve nem változnak a közszféra bérei

Szabó Sándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hét évben változatlanok a közszféra bérei. Hangsúlyozta, hogy eközben közel négyszázezer közszolgálati munkavállaló jogai sérülnek naponta. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a közszolgálatban vannak olyan ágazatok, például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok vagy a fegyveres testületek, ahol a béremelés szükségességét egyetlen politikai erő sem vonta kétségbe. A kormány 2016 júniusában bevezeti a közszolgálati életpályát a kormánytisztviselők számára és azt is megvizsgálják, hogy az önkormányzati tisztviselők milyen bérkörülmények között dolgoznak – közölte.

A Jobbik az államreformról

A hétfői utolsó interpellációban Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy tavaly októberben jelentették be a bürokráciacsökkentésről szóló Államreform II. programot, novemberben pedig a kormányzat elküldte az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program tervezetét. A bizottság viszont februárban azt közölte, hogy az utóbbi programot ebben a formában nem fogadta el – emelte ki. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár válaszként azt mondta, szeretné, ha az Országgyűlés illetékes bizottságai engedélyt adnának arra, hogy Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora tájékoztassa a képviselőket az államreform bizottság munkájáról. Az államreformnak a korábbi évekkel ellentétben nem az a célja, hogy pénzt vegyenek ki az állam működtetéséből – közölte. Szavai szerint az a jó megközelítés, ha megváltoztatják az államot. Az a meggyőződésük, hogy az állam által biztosított ügyintézés túlkomplikált, túlságosan bonyolult, költséges, és aránytalan terhet jelent a választópolgárok számára – említette.

Azonnali kérdések

MSZP: milyen szempontok alapján nevezték ki Kiss Szilárdot?

Molnár Zsolt (MSZP) azt vetette fel, hogy Kiss Szilárd korábbi agrárattasé jelenleg büntetőeljárás terheltje. Azt kérdezte: ki, mikor, miért nevezte ki, és mi írta felül az Alkotmányvédelmi Hivatal kétszeri szakvéleményét, amely nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg nála. Arra várt választ, hogy milyen speciális indokok szóltak a kinevezés mellett. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a letartóztatás nem áll összefüggésben azzal a munkával, amelyet a minisztériumnak végzett, nem volt a miniszter közvetlen munkatársa, a bérén kívül nem kapott más juttatást. Kiemelte: a nemzetbiztonsági ellenőrzést lezáró szakvélemény titkosított irat, a törvény értelmében nem tud többet mondani az ügyről.

Jobbik: mi igaz Simicska Lajos vádjaiból?

A jobbikos Mirkóczki Ádám arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy igaz-e Simicska Lajos nagyvállalkozó vádja, amely szerint a katonaság idején együttműködött a III/4-es főcsoporttal, megbeszélte-e vele, hogy szükséges jelenteni, és a későbbiekben mi történt. Az ellenzéki képviselő szerint ezek furcsamód igaznak tűnhetnek, mert a Fidesz sem a lusztrációs, sem a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáról szóló, sem az ügynöklisták teljes nyilvánosságára vonatkozó jobbikos javaslatokat nem támogatta.

Orbán Viktor válaszában hangoztatta: „mi célszemélyei voltunk a titkos nyomozásoknak, bennünket zaklattak, bennünket hallgattak le, ránk telepítettek ügynököket, és bennünket gumibotoztak."

Mirkóczki Ádám kérdésére, hogy igaz-e Simicska Lajos nagyvállalkozó vádja, miszerint a katonaság idején együttműködött a III/4-es főcsoporttal Orbán Viktor úgy reagált: amit legszívesebben mondana, azt nem mondhatja, s amit szíve szerint tenne azokkal, akik „sunyi módon gyanúsítgatnak", azt nem teheti. „A népnyelv erőteljes kifejezéseit és a népi elégtétel bevett módszereit kerülnie kell a miniszterelnöknek" – fogalmazott, megjegyezve: „pedig kedvem lenne hozzá és igény is volna rá".

Azt mondta: ezt kerülni kell, amíg az ország élén áll, de „ez nem tart örökké, mindennek rendelt ideje van, az elégtételnek is". Azt hangoztatta: „mifelénk az ilyesmit nem cáfolni szokták, hanem visszautasítani", nevetségesnek tartotta a hallottakat.

Közölte: ha bármit fel lehetett volna hozni ellene az elmúlt 25 évben, akkor már régen „kitekerték volna a nyakát".

A kommunizmus elleni küzdelmet erkölcsi indíttatásúnak nevezte, utalva arra, hogy erkölcsi kötelesség teljesítéséért nem járhat előny, és sosem hozakodtak elő antikommunista érdemekkel.

Kiemelte: a valóságban fordítva állnak a dolgok, „mi célszemélyei voltunk a titkos nyomozásoknak. A valóság az, hogy mi alakítottuk az első kommunistaellenes szervezetet" – szögezte le, s jelezte: büszke, hogy 25 évet tett bele abba, hogy „a kommunisták még felvizezett, hosszúlépéses formában se térhessenek vissza".

Az LMP a NAV-botrányról

Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy a NAV-botrány kipattanása óta keresik a „zöld-dosszié" tartalmát. Felidézte a legfőbb ügyész korábbi válaszait, és azt kérdezte: mennyivel hosszabbították meg a nyomozást, hol tart a nyomozás, volt-e szembesítés? A kiemelt ügyek osztályának átszervezése ügyében folyik-e nyomozás? – firtatta. Polt Péter, legfőbb ügyész közölte: Horváth András feljelentése alapján 2013 decemberében rendelték el a nyomozást hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. A nyomozás tart, öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, a NAV vezető tisztviselőjét hivatali visszaélés miatt meggyanúsították – közölte, hozzátéve: további három tényállási pontban folyik a nyomozás, és a vizsgálatok megakasztása ügyében is tart a nyomozás.

Fidesz: mennyit kaszáltak az MNB-vezetők Simor András elnöksége alatt?

Balla György azt kérdezte, mennyit kasszáltak az MNB-vezetői Simor András elnöksége idején. Hozzátette: múlt héten botrányos információ derült ki a mesés kifizetésekről. Az akkori vezetők a nem kevés fizetésük mellé mindenféle bónuszokat vehettek fel. Kiemelte: Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő állandóan támadja a jelenlegi jegybankot, eközben a férje Karvalits Ferenc évi 20 milliós fizetése mellett 2007-ben 34 milliót, 2008-ban 49 milliót, 2009-ben 51 milliót, 2010-ben 36 milliót kapott gyakorlatilag a semmiért. Valósak ezek az információk és ebben az időszakban a jegybank veszteséges vagy nyereséges volt? – kérdezte, megjegyezve: ebben az időben a pénzügyi válság kellős közepén volt az ország. Tállai András államtitkár valósnak nevezte az adatokat, és közölte: 2007 és 2012 között 25 milliárd veszteséget könyvelt el a jegybank, de a jövedelmekben, az elnök keresetében ez nem mutatkozott meg. Az éves bruttó átlagbér több mint 41-szeresét kereste a jegybank elnöke, ami jóval magasabb, mint több nyugati társáé. Hozzáfűzte: Simor András a megtakarítását külföldre vitte ki. Miért tette ezt? – tette fel a kérdést.

Az MSZP a cafeteriáról

Az MSZP-s Heringes Anita azt mondta, a fejlesztési minisztérium irányítása alá tartozó cégeknél nincs minden rendben a béren kívüli juttatásokat illetően, hiányzik a jóváhagyó levél. Azt kérdezte: mikor jutnak a juttatásokhoz, és milyen kárpótlásra számíthatnak? Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: az érintett minisztériumoknak jogszerűen kell eljárniuk, és ki kell fizetniük a dolgozóknak, ami jár, de engedélyezési jogköre neki nincs. Jelezte: felvette a kapcsolatot a tárca közigazgatási államtitkárával, hogy a kifizetés történjen meg azonnal.

Jobbik: csökkenjen az alapvető élelmiszerek áfája!

A jobbikos Apáti István az általános forgalmi adóról szóló korábbi javaslatukat idézte fel, amelynek az volt célja, hogy az alapvető élelmiszerek áfatartalmát csökkentsék. Ezt tárgysorozatba sem vették – mondta a kormánypárti képviselőknek, hozzátéve: üres kifogásokat fogalmaztak meg, és amit ellenzékben fontosnak tartottak, azt már nem tarják annak kormányon. Mi ennek az oka? – firtatta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: átalakították a rendszert, eszerint a fogyasztás és a forgalom után több adót, a megszerzett jövedelem után pedig alacsonyabbat kell fizetni. A rezsicsökkentés mellett a reálbérek nőttek, több pénz maradt az emberek zsebében – mutatott rá, hozzátéve: azzal, hogy a magyar gazdaság és az emberek jövedelme is nő, eljön a pillanat, hogy az áfát is csökkentsék majd.

KDNP: milyen intézkedések történtek az árvízi kockázatok csökkentéséért?

Földi László arról beszélt, hogy az elmúlt években komoly árvizek voltak az országban, a tetőző vízállások rendre emelkednek. Az árvízvédelmet európai szinten kell kezelni – hangsúlyozta. Azt kérdezte, milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az árvízi kockázatok csökkentése érdekében. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában megemlítette például a mértékadó árvízszint meghatározásának új rendszerét, a medrek felülvizsgálatához szükséges tervek elkészültét és az árvízi víztározók építését.

LMP: miért vár a kormány a Híd a munkába nevű program kivizsgálásával?

Ikotity István LMP-s képviselő arról kérdezte a kormányt, miért késlekedik a Híd a munkába nevű, romáknak szóló felzárkóztatási program alapos kivizsgálásával. Mint mondta, a források jelentős részét iroda- és autóbérlésre, tanulmányírásra és bútorokra költötték. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: minisztériumi vizsgálat van folyamatban, szeretné megvárni ennek végét. Hangsúlyozta azonban: nem a programmal van probléma, hanem azt kell ellenőrizni, hogy törvényesen zajlott-e a lebonyolítása.

A Jobbik a Quaestor-ügyről

A jobbikos Lukács László György arról beszélt, hogy a Quaestor-ügyben több önkormányzat között érintett Törökszentmiklós is. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a térség fideszes országgyűlési képviselője, Boldog István „pénzügyi katasztrófaturistaként" jelent meg, és „kárörvendésbe hajló kijelentésekkel borzolja a hangulatot". Tállai András államtitkár úgy reagált: a kormány most méri fel, hogy az idézett banki szolgáltatás igénybevételénél milyen kár érte az önkormányzatokat, és foglalkozni fog azzal, hogy miként kártalanítsa a helyhatóságokat.

Bizottsági jelentések vitái

A felsőoktatási tárgyú törvények vitájában Hoffmann Rózsa (KDNP) volt köznevelési államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos módosítások kapcsán elmondta, hogy az elmúlt években jó minősítést kapott az intézmény, majd ismertette a nemzetközi értékeléssel kapcsolatos részletszabályokat.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) közölte: nem ért egyet azzal, hogy egyes diákoknál automatikusan lehessen nemzetbiztonsági átvilágítást végezni. Hozzátette: a Magyar Akkreditációs Bizottság nem engedélyezte egy doktori iskola indítását, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter sem segít megoldani a helyzetet, emiatt egy másik koncepciót akarnak megszavaztatni. Dúró Dóra (Jobbik) ehhez kapcsolódva azt mondta, a vitát erővel akarják megoldani, és konkrét intézményre szabott törvénykezés lett belőle. Elmondta még, hogy szerinte nem jogszabályban, hanem törvényben kellene rögzíteni, hogy mikor lehet egy diákot nemzetbiztonsági átvilágítás alá vetni. Schiffer András (LMP) szintén ezzel kapcsolatban közölte: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha kedden ezt megszavazza a parlament, ugyanis ezzel megengednék, hogy miniszteri rendeletben is lehessen alapvető jogot korlátozni.

L. Simon László előterjesztő a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: bizonyos képzéstípusokon a diákok olyan információhoz juthatnak, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitájában Bárándy Gergely (MSZP) hangsúlyozta, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) és a Kúria is úgy foglalt állást: fölösleges és rossz a módosítás. Ehhez kapcsolódva Lukács László György (Jobbik) azt javasolta, hogy a kormány hallja meg e két testület hangját. Schiffer András (LMP) úgy vélekedett, hogy a javaslat elfogadásával a sajtószabadság is sérülhet, emellett alkotmányossági aggályok is felmerülnek. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a Kúriának volt már olyan véleménye, amelyet később az Alkotmánybíróság felülbírált.

Az ülésnap végén napirendre került két, az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos módosítás. Ezek egyike a bolti dolgozók vasárnapi pótlékát szabályozná úgy, hogy csak azok kapnának százszázalékos bérpótlékot, akik csak az év néhány vasárnapján nyitva tartó üzletekben dolgoznak, míg a minden vasárnap nyitva lévő boltok alkalmazottai ötvenszázalékos pótlékra lennének jogosultak. A másik módosítás egyebek mellett kiterjesztené a vasárnapi zárva tartás kötelezettségét azokra az üzletekre is, amelyek egy helyen folytatnak kis- és nagykereskedelmet, továbbá azokra, amelyek benzinkutakon működnek, de üzemanyagot nem árulnak. A változtatásokat a Fidesz nevében Becsó Zsolt vette védelmébe, aki hangsúlyozta, a kormány a módosításokat a bérből és fizetésből élők, valamint családjaik védelme érdekében hozta. A vitában ellenzéki oldalról csak szocialista képviselők kértek szót. Lukács Zoltán nehezményezte, hogy a vasárnapi bérpótlék csak a kereskedelmi dolgozók egy szűk rétegére vonatkozik, míg a más ágazatokban hétvégén is dolgozó alkalmazottak nem számíthatnak hasonló juttatásra. Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, az emberek nem értenek egyet a vasárnapi zárva tartással, ezért a kormány „sírva fogja visszavonni ezeket a törvényeket".

A parlament a fentieken kívül röviden megtárgyalta a Városliget fejlesztéséről, a 2016-ra tervezett „kis népszámlálás" kiírásáról, valamint az energiastratégia módosításáról szóló előterjesztéseket is, amelyeket a képviselők így szintén elfogadhatnak kedden.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások között a fideszes Becsó Zsolt a kormány Kelet-Nógrád megyei munkahelyteremtő intézkedéseit méltatta, míg frakciótársa, Witzmann Mihály az erősödő balatoni turizmusról beszélt. A szocialista padsorokból Bangóné Borbély Ildikó az állami vasúttársaság alacsony szolgáltatási minőségét kritizálta. A Jobbik részéről Lukács László György a privát egészségügyi rendezvénybiztosítás ellehetetlenüléséről szólt, Magyar Zoltán a gyöngyösi konzervgyár termelőinek érdekében kért szót, frakciótársuk, Ander Balázs pedig a márciusi tizenkét pontot aktualizálta. Az LMP-s Sallai R. Benedek az Alföldön élők nehézségeit, Ikotity István pedig a mentősöket érintő rossz híreket részletezte felszólalásában. Az ülést vezető Sneider Tamás nem sokkal 1 óra előtt lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés kedd reggel 9 órától határozathozatalokkal folytatja munkáját.