Magyar szempontból az energia ára a legfontosabb – hangsúlyozta Orbán Viktor az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozásának végeztével pénteken. A kormányfő elmondta, hogy ez az elfogadott zárónyilatkozatban kellő súllyal szerepel. Másik fontos szempontként emelti ki, hogy a dokumentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét.
Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el – húzta alá a miniszterelnök. A dokumentumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány- illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést.
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány rugalmas az unión kívülről történő gázvásárlási szerződések transzparenciájának kérdésében; egyelőre arról van szó, hogy ha egy unión kívüli fél köt ilyen szerződést uniós tagállammal vagy vállalattal, akkor arról tájékoztatni kell Brüsszelt. Engedélyeztetésről, jóváhagyás követelményéről nincs szó, később arra is utalva, hogy ez Magyarország számára elfogadhatatlan is volna. Ahogyan az is, ha Brüsszel bele akarna szólni Magyarország energiamixébe, vagy a folyamat kikerülne az állam- illetve kormányfők ellenőrzése alól,"és valahol az európai unió bürokratikus jogalkotás útvesztőjének alkudzsungelében dőlne el, hogy mi történik Magyarországon. Mint fogalmazott: szerinte ezek egyelőre távoli veszélyt jelentenek, nem reálisak.
A miniszterelnök a paksi bővítéssel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret. Mint mondta: ami Finnországnak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfogadható – utalva arra, hogy a finn Fennovaima is orosz atomerőművet épít, orosz fűtőanyag-ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott.
A napirend másik kiemelt pontjával, az unió keleti szomszédságának kérdésével összefüggésben a miniszterelnök elmondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval. A kormányfő szerint ez "jogiasítja", ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett egy konkrét szerződés végrehatjásához kötődik. Ha a végrehajtás jól halad, akkor a szankciókat lehet csökkenteni, ha azonban ez nem történik meg, akkor lehet súlyosbítani – magyarázta a miniszterelnök.
A kormányfő ugyanakkor kitért arra is, hogy a zárónyilatkozat szövege azt nem tisztázza, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerül teljesítenie azokat a feladatokat, amelyeket a megállapodások értelmében az év végéig meg kell tennie. És ott legalább annyi kétely van, mint más kérdésekben – hangoztatta a kormányfő, kifejtve, hogy az ukránoknak szerinte nehéz dolguk lesz, bonyolult, önmagukban komoly intellektuális kihívást jelentő feladatokat kell végrehajtaniuk, mint például a decentralizáció és az autonómia kérdése, miközben a ország politikailag megosztott és félháborús helyzet uralkodik. Magyarország, amely a békében érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget megadjon ehhez – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a "kegyetlen" IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját, s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy folyamatos az egyeztetés a parlamenti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek indulnak meg Nyugat felé jobb szociális körülmények vagy a túlélés érdekében. Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülni arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is – foglalt állást Orbán Viktor.
A görög válsággal összefüggésben a kormányfő arra álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországot minden más hatásnál komolyabban érinti, hogy a német gazdaság kilátásai javultak. Ha a német gazdaság jelentősen nő, akkor a magyar gazdaság még jelentősebb mértékben nő. Ez így van 15-20 éve – emelte ki a miniszterlenök. Orbán világossá tette azt is, hogy Magyarország érdekelt az eurózóna rendezett működésében, a görög válság megoldásában, de miután nem tagja az euróövezetnek, kellő körültekintéssel és visszafogottsággal vehet csak részt a vitában. Hozzátette: Magyarország számai a legjobbak között vannak. A magyar gazdaság makroszámai egy sikertörténet lenyomatai – fogalmazott a miniszterelnök.
| Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra buzdította pénteken Görögországot, hogy az eddiginél jobban használja ki az EU strukturális támogatási keretét és más uniós forrásokat. A kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény irányítója felhívta a figyelmet arra, hogy a görögök kedvezményes elbánásban részesülnek, és a társfinanszírozás kötelező aránya az ő esetükben 15 százalék helyett csupán 5 százalék. Ezzel mintegy 2 milliárd euróval több uniós pénzhez juthat Görögország, ám ez a pénz természetesen nem vándorolna az athéni államkasszába, hanem azokhoz kerülne, akik azzal a gazdaságot élénkítik.
A sajtótájékoztatón Donald Tusk, a tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az Alekszisz Ciprasszal péntek hajnalban született megállapodás a valósággal való egyfajta szembesítésről szólt - arról, hogy miután a görög kormányfő azonnal pénzügyi segítséget kért, az európai vezetők a találkozó során tisztább képet kaptak arról, mennyire kényes Athénban a politikai helyzet. A megbeszélésen Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker, továbbá Jeroen Dijsselbloem, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke tárgyalt Ciprasszal, aki végül ígéretet tett arra, hogy kormányzata felgyorsítja a Görögországnak szánt pénzügyi mentőcsomag feltételeként előírt intézkedések megvalósítását, és az elkövetkező napokban eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját. Most mindenki jobban érti, hogy a bonyolult ügyekben mindenekelőtt bizalomra van szükség - összegezte Tusk az éjszakai különmegbeszélés hasznát. Angela Merkel ugyanakkor a maga külön tartott sajtótájékoztatóján arra helyezte a hangsúlyt, hogy a nagyszabású nemzetközi pénzügyi mentőcsomag keretében Görögországnak szánt pénz még nem folyósított része csak akkor válik kifizethetővé, ha az eurózóna pénzügyminiszterei elégségesnek minősítik a napokon belül várt, részletes görög reformintézkedési tervet. |
