Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat új keretek között szabályozza a kéményseprő-ipari szolgáltatást és fontos részszabályokat rögzít a tűz elleni védekezésben. A cél a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében – mondta.     

Közlése szerint a jövőben a kéményseprő-ipari feladatokat a lakossági szektorban a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv látja el térítésmentesen, úgy, hogy a jelenleginél ritkábban terheli az ingatlantulajdonosokat a kéményellenőrzésekkel.     

Hozzátette: ehhez a jelenlegi közszolgáltatási rendszert át kell alakítani. A törvényjavaslat alapján az önkormányzatok településüzemeltetési feladatai közül a kéményseprői szolgáltatás kikerül, azt a következő évtől az állam közfeladatként látja el. Kitért arra, hogy a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és a díjtételekben évek óta mutatkozó, helyenként igen jelentős különbségek megszűnnek majd. Kiküszöbölik a több megyében jellemző ellátási zavarokat is.

Pogácsás Tibor rámutatott: a közületi szektorban a piaci szolgáltatók végezhetik vállalkozói tevékenység keretében a kéményseprő-ipari feladatokat a jövőben is, a piaci vállalkozások így működőképesek maradhatnak, eredeti tevékenységüket fenntarthatják.    

Az államtitkár szerint az új szolgáltatási rendszer kedvez a kéményseprő szakmunkásoknak, mestereknek is, a szaktudásukra, tapasztalataikra szükség lesz, sőt azáltal, hogy a szolgáltatás szétválik, irántuk a kereslet is nőni fog, és ez a bérezési mutatókra is hatással lehet. Az állami feladatvállalással a kiszolgáló személyzet munkájára is igényt tartanak.     

A kormány megteremti a munkahelyeket a szakembereknek és biztosítja megélhetésüket – rögzítette Pogácsás Tibor.    

Jelezte: az ellenőrzés gyakoriságáról miniszteri rendelet intézkedik majd. Szavai szerint két évente ellenőrzik a gázüzemű tüzelő berendezésekhez csatlakozó égéstermék-elvezetőket és azokat a helyeket, ahol a szén-monoxid-mérő berendezés használata kötelező.    

A javaslat másik célja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, a tűzoltóságról szóló törvény módosítása. Ennek oka a jogharmonizáció és a tűzvédelem szintjének növelése. A változtatások érintik az építési termékeket, illetve kitérnek arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknek kevesebb esetben kell tűzvédelmi szakképesítéssel bíró személyt, szolgáltatót foglalkoztatniuk – ismertette az államtitkár.

A KDNP támogatja a törvénymódosítást
    
Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot, egyúttal visszautasította az MSZP vádjait, megjegyezve: az ellenzéki párt „már mindenben a fekete bárányt keresi”.    

A kormánypárti politikus két ponton javasolt módosítást. Kifejtette: az önkormányzatok és a szolgáltatók két éve már csak határozott idejű szerződést köthetnek, s számtalan cég hosszú távú szerződést kötött például telephelyre, dologi feltételekre. Ezek a mostani változással okafogyottá válnak, a teher a szolgáltatók nyakán marad – mondta Rubovszky György, aki szerint a határozott idejű szerződések idő előtti felmondásával összefüggő kártalanításokról külön törvénynek kell rendelkeznie.   

A kereszténydemokrata politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a tevékenység 90 százaléka az ingyenes szolgáltatás területére esne, vagyis lakossági szolgáltatás. Ezt jelenleg az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján végzik a szolgáltatók, azonban ha a törvény elveszi a hatáskört az önkormányzatoktól, akkor kérdéses, hogy milyen alapon folytatják a közületi megrendeléseknek megfelelő szolgáltatást.

Rubovszky György azt javasolta, hogy a későbbi rendezésig jelen törvény alapján végezzék a szolgáltatók azon tevékenységüket, amelyet korábban az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján végeztek.

Fidesz: cél az ellátatlanság kiküszöbölése

Simon Miklós, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: számtalan probléma merült fel a kéményseprési szolgáltatások területén, példaként az ellátatlanságokat említette. A törvény célja ezek kiküszöbölése, valamint az uniós jogharmonizáció – érvelt a javaslat mellett, célként jelölve meg még a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítását, az emberi élet védelmének és a vagyonbiztonságnak a megteremtését.     

Hozzátette: vannak olyan területei az országnak, amelyet piaci kéményseprői szolgáltatások nem fednek le, ezért a jelenlegi rendszer nem tartható fenn.     

2015. január 1-jétől a feladatok köre is bővült és új ellenőrzési feladatokat építettek be - jelezte Simon Miklós, hangsúlyozva: a tervezett, 1350 fős szakembergárdával lefedhetők a feladatok. A cél, hogy a kéményseprőket az új rendszer átvegye, a változás annyi lesz, hogy máshonnan kapják majd a fizetésüket. A rendszeres és kötelező tisztítás pedig a jövőben díjmentes lesz – hívta fel a figyelmet egy másik változásra.

MSZP: cél a kéményseprői szektor lenyúlása

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a Fidesz hozott olyan törvényeket, ami miatt a kéménysepréssel foglalkozó cégek nehéz helyzetbe kerültek. A rendszeres ellenőrzés az élet- és vagyonbiztonság miatt megkérdőjelezhetetlen – mondta, hozzátéve: helyes és támogatandó, ha ezt ingyenesen biztosítják a lakosság részére.     

Minden jel arra mutat azonban, hogy a valódi ok nem ez, hanem a kéményseprői szektor lenyúlása – hangoztatta, jelezve, erre következtetett a javaslat benyújtásának körülményeiből

Jobbik: a javaslat számos rendelkezése kiforratlan   

Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka azt elismerte, az elmúlt időben tömegesen érkeztek lakossági panaszok arról, hogy egyes kéményseprő-ipari szolgáltatók valós munkavégzés hiányában sarcolták a lakosságot, ám szerinte a Ház előtt fekvő törvényjavaslatnak számos kiforratlan rendelkezése van, az előterjesztés átgondolatlan, ellentmondásos.   

Az ellenzéki politikus „kéményseprőmutyitól” tart, amelynek árát szerinte az adófizetők fogják megfizetni.    

A kormánypártok által hangoztatott ingyenességgel kapcsolatban azt mondta: nincs olyan, hogy ingyenes, hiszen közpénzből üzemeltetik majd a kéményseprést.    

Szilágyi György felvetette azt is, hogy a katasztrófavédelmet - amelyhez a lakossági kéményseprés kerülhet – ki fogja felügyelni, valamint azt is, hogy át fogják-e venni az eddig kisebb cégeknél dolgozó kéményseprőket.
    
Az LMP vállalkozásellenesnek tartja a javaslatot   

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka az eddig a kéményseprést végző vállalkozásokkal szemben méltatlannak nevezte a törvényjavaslatot. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy e cégek nagy része már korábban ellehetetlenült az árcsökkentés miatt. Elmondta, pártja elkötelezett híve a rezsicsökkentésnek, csak nem annak, amit a Fidesz csinál.    

A politikus ezen felül a kéményseprés szakmai színvonalának drasztikus zuhanására is számít.    

Vita a kormányoldal és az ellenzék között   

A vezérszónokok után az általános vitában Németh Szilárd, a Fidesz képviselője a rezsicsökkentés támogatására szólított fel, a kéményseprő-ipari szolgáltatás átalakítását pedig azzal indokolta, hogy „nagy bajok” vannak a szektorban, de a mostani indítvány megoldja ezeket a problémákat.    

A jobbikos Volner János ezzel szemben azzal számol, hogy ezzel a szabályozással a kéményseprőiparban is megjelennek majd „a fideszes haverok”, párttársa, Szilágyi György pedig kimunkálatlannak nevezte a részleteket és arra kérte az összes ellenzéki képviselőt, hogy ne szavazzák meg az indítványt.    

A fideszes Pócs János úgy reagált: a Jobbik bármely törvényjavaslatnál megpróbálja megmagyarázni, miért rossz, ha „keletről kel a nap”. Úgy vélte: Szilágyi György megbukott, ha arra buzdít, hogy mások se szavazzanak meg valamit, ami az embereknek jó, csak azért, mert nem az ő javaslatuk. A Jobbik nem értette a családoknál 170 ezer forintot hagyó rezsicsökkentést, az ezer milliárdot visszaadó bankkonszolidációt, de az emberek értik ezek jelentőségét, ahogy az eddigi 5-10 ezer forint helyetti ingyenes kéményseprést is fogják – emelte ki Pócs János.    

Az LMP-s Sallai R. Benedek erre azt felelte: a kormánypártok nem támogatták az ingyenes internetet, az áfa vagy a munkára rakodó adók csökkentését, s most megtalálták a kéményseprést, mintha ez mentené meg a hazát. Bántónak nevezte azt a megközelítést, hogy nem támogatnak ellenzéki elképzeléseket, miközben a legjobbat szeretnék az embereknek.   

A fideszes Tilki Attila a kormánypárti frakcióban helyet foglaló volt önkormányzati vezetők nevében szükségesnek tartotta a Katasztrófavédelem szerepvállalását, s megalapozottnak a törvényjavaslatot.
    
Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.