Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b6) a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozás résztvevőiről készült fotón Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. Balról James L. Jones, Barack Obama amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója (b), Marek Ziolkowski, lengyel külügyminiszter-helyettes (b4), Michael Linhart osztrák külügyminiszter-helyettes (b5), Andrej Plenkovic, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke (j6), Miro Kovac horvát külügyminiszter (j5), Igor Crnadak bosnyák külügyminiszter (j4), Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter (j3), Dimitrisz Mardasz görög külügyminiszter-helyettes (j2) és Cristian Mrius Badescu román európai ügyekért felelős államtitkár (j). (MTI Fotó: KKM/Szabó Árpád)

Szijjártó újabb autópálya-összeköttetésről állapodott meg a román közlekedési miniszterrel

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelték: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Buse román közlekedési miniszter a Dubrovniki Fórum alkalmával folytatott kétoldalú megbeszélést, ahol megegyezés született arról, hogy 2018-tól újabb autópálya-összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között, ezúttal az M4-es és az A3-as autópályák összekötésével.

Mint írták, a megállapodás értelmében a határátkelőt a magyar fél építi, ennek technikai előkészületei meg is kezdődtek.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Petru Sorin Buse román közlekedési miniszterrel folytatott kétoldalú megbeszélésen Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. Szijjártó Péter és a román politikus a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozás vesz részt. (MTI Fotó: KKM/Szabó Árpád)

A két miniszter egyetértett továbbá abban, hogy „ésszerűtlen és megmagyarázhatatlan az a helyzet", hogy jelenleg tíz határon átívelő utat nem használhatnak a határ mentén élők, ezért a magyar kormány javaslatot tett a román kormánynak arra, hogy Románia schengeni tagságának elnyeréséig egyszerűsített határellenőrzés mellett lehessen átkelni ezeken az utakon – áll a tárca közleményében.

A Dubrovniki Fórum nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 óta a tagja.

Az idei konferencia mottója Európa megerősítése, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre. A nemzetközi konferencián Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnökei is részt vett, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.


Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb béke és stabilitás uralkodjon a Nyugat-Balkánon

Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb béke és stabilitás legyen a Nyugat-Balkánon – jelentette ki Szijjártó Péter, miután megbeszéléseket folytatott Miro Kovac horvát, Igor Crnadak boszniai és Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszterekkel.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Igor Crnadak bosnyák (b2) és Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter (b) társaságában a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. (MTI Fotó: KKM/Szabó Árpád)

Kifejtette, hogy a Nyugat-Balkánon egyre több a feszültség, legyen szó akár a szerb-horvát nyilatkozatháborúról, akár a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről vagy a Boszniában zajló politikai eseményekről. Európának és benne Magyarországnak is az az érdeke, hogy minél előbb béke és stabilitás uralkodjon a térségben – tette hozzá.

A külügyminiszter szerint az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ennek egyetlen egy útja van, mégpedig, ha ezeknek az országoknak az európai integrációs útját felgyorsítják.

„Ezért Magyarország valamennyi nyugat-balkáni ország európai uniós és euroatlanti integrációs folyamatát támogatja" – emelte ki.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy ebből kifolyólag támogatták a horvátokat, támogatják most a szerbeket is a csatlakozási tárgyalások során és ezért fogják támogatni szeptember 20-án, az Általános Ügyek Tanácsán, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelméről mielőbb döntsön az Európai Tanács, miután az Európai Bizottság (EB) erről elkészíti a véleményt.

„Emellett pedig a legmesszemenőbbekig támogatjuk azt, hogy Koszovó az utolsó feltételnek is megfeleljen, és ugyanúgy megkapja a vízummentességet, mint ahogy Grúzia és Ukrajna is" – szögezte le.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3) megbeszélés folyatat Tomislav Panenic horvát gazdasági miniszterrel (j2) Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. Szijjártó Péter a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson vesz részt. Balról Benkő Levente, a KKM biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára (b), Magyar József zágrábi magyar nagykövet (b2) és Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (takarva, b4). (MTI Fotó: KKM/Szabó Árpád)

A külgazdasági és külügyminiszter a Dubrovniki Fórum alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Tomislav Panenic horvát gazdasági miniszterrel, akivel egyebek mellett a Mol-INA-ügyről is egyeztetett.

A tárcavezető elmondta: abban maradtak, hogy erre a kérdésre a választások után térnek vissza. Horvátországban szeptember 11-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak.

Ugyanakkor Szijjártó sajnálatát fejezte ki, hogy a Mol újra a választási kampány egyik fő témája, és hogy a nagy pártok vezetői szinte versenyt vívnak abban, hogy ki tud keményebben nyilatkozni a Molról.

A magyar kormány azt szeretné, ha a horvát kormány nem gátolná a Mol-INA-val kapcsolatos „ésszerű, üzletszerű és logikus döntéseit, annak érdekében, hogy a magyar olajvállalt itteni beruházásai jövedelmezően tudjanak működni" – emelte ki.

Szijártó úgy ítélte meg: ez nem csak a Molnak, hanem Horvátországnak is érdeke.


A migráció, a terrorizmus, továbbá az EU keleti határainak instabilitása volt a fórum fő témája

A migráció, a terrorizmus, trovábbá az Európai Unió keleti határainak instabilitása volt a fő témája a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia pénteki zárónapjának.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélget Miro Kovac horvát külügyminiszterrel a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. (MTI Fotó: KKM/Szabó Árpád)

Miro Kovac horvát ügyvivő külügyminiszter  kijelentette: a szoros együttműködés és a partnerség Európa különböző régiói között erősítheti az EU-t, és megoldást találhat a globális kihívásokat.

„A mai időkben sok a bizonytalanság és az összetett probléma, amelyet egyetlen ország sem tud egyedül megoldani, ezért egymásra vagyunk utalva" – mondta.

Az egyik legnagyobb kihívást a balkáni migrációs útvonal jelenti – hangsúlyozta, majd hozzátette: ezért fontos, hogy az EU folytassa Törökországgal közös cselekvési terv végrehajtását.

Kiemelte, hogy ebből kifolyólag elengedhetetlen a határok védelme Európa stabilitása és biztonsága érdekében.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Andrej Plenkovic, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke (szemben j), James L. Jones, Barack Obama amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója (elöl j2) és Hoyt Brian Yee európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes (b) a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. (MTI Fotó: KKM/Szabó Árpád)

Andrej Plenkovic, az Európai Parlament külügyi bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy a térség stabilizálása érdekében Horvátország támogatja a szomszédos országok európai uniós és euroatlanti integrációs folyamatát, de ugyanakkor elvárják tőlük, hogy tiszteletben tartsák az uniós kritériumokat.

Az idei konferencia mottója Európa megerősítése volt, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre.

Pénteken több szakmai tanácskozást is tartottak, amelyen a szaktárcák vezetői vettek részt. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a geopolitikai kihívásokkal foglalkozó panelbeszélgetésen szólal fel.

A nemzetközi konferencián Horvátország mellett Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnökei is jelen voltak, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.

A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.