Kedden az alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat részletes vitájával folytatódott a munka a parlamentben. Ivanics Ferenc (Fidesz) amellett érvelt, hogy a szocialisták is nyújtsák be saját alkotmánykoncepciójukat. Kijelentette, ha távol maradnak a folyamattól, azzal nem más pártokat, hanem önmagukat minősítik.

Novák Előd felszólalásában közölte: pártja az államfő közvetlen, nép általi megválasztását javasolja. Salamon László (KDNP) minderre válaszul közölte: kétféle alapvető kormányforma van, a parlamentarizmus és az elnöki rendszer. Hozzátette: az államfőválasztás módja ahhoz igazodik, hogy milyen a rendszer. Parlamentáris rendszerben az államfőt a parlament választja, prezidenciális rendszerben azonban természetes, hogy a nép választja az államfőt. Ha erős hatalmú államfőt akarunk, szükség van a népszavazásra, de akkor nincs szükség az erős hatalmú miniszterelnökre, mert "kétfejű" ország nem működőképes - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Vejkey Imre (KDNP) az alkotmánykoncepció kapcsán leszögezte, hogy az alaptörvényben meg kell jeleníteni a keresztény örökséget. Helyénvalónak nevezte, hogy az alkotmány az adott rendszer szabályainak lefektetése mellett megjelenítse a közösség által vallott értékeket, alapelveket. Fontosnak tartotta, hogy az új alkotmányban megjelenítsék az emberi élet szentségét, a személy méltóságát, a házasságon alapuló család központi szerepét, az oktatás jelentőségét, a szólás és gondolatszabadságot, a vallásgyakorlás szabadságát, az egyének és csoportok törvényi védelmét, az együttműködést a közjó érdekében, a munkát, mint személyes és társadalmi jót, valamint a politikai hatalmat, mint szolgálatot.
A felszólalás teljes szövege elolvasható itt.

Salamon László (KDNP) a képviselők visszahívhatóságáról azt mondta, hogy a modern demokráciákban ez nem létezik, a szabad mandátum elvével összeegyeztethetetlen. A kereszténydemokrata politikus a szabad mandátum elvének megváltoztatását sem tartotta támogathatónak a Jobbik által javasolt módon, amely a "relatíve szabad mandátumról" szólna. Felhívta a figyelmet a mandátumok egyenlőségének elvére is, miszerint nem lehet különbséget tenni köztük aszerint, hogyan jutottak a mandátumukhoz a képviselők.

Novák Előd (Jobbik) számon kérte a kormánypártokon, hogy az előkészítő eseti bizottságban megszavazottakhoz képest miért nem került bele az alkotmánykoncepcióba a határon túli magyarok szavazati jogának megadása. Salamon László (KDNP) az eseti bizottság elnöke válaszában leszögezte: nem arról van szó, hogy a kormány nem akarja biztosítani a választójogot a határon túliaknak, de a bizottságban csak elvekről szavaztak, nem pedig konkrét mondatokról. Az további döntés kérdése, hogy a határon túli magyarok szavazati joga az alkotmányban, vagy a sarkalatos törvényekben szerepel-e majd.
   
Mágori Józsefné (Fidesz) felszólalásában leszögezte: az alaptörvény kapcsán mindenképpen le kell szögezni, hogy a házasság csakis külön nemű személyek tartós, önkéntes kapcsolata lehet illetve, hogy az alapvető jogok a magzatot fogantatásától fogva megilletik és az abortusz csak szűk körben történhet meg. Emellett a kormánypárti képviselő szerint a sarkalatos törvényeknek kell rendet tenniük az elmúlt időszakban elharapódzott vallási bizniszek ügyében is.

Firtl Mátyás (KDNP) azt kérte, hogy a keresztény gyökereket és értékeket emeljék be az alkotmányba. Szájer József EP-képviselő azt javasolta, fontolják meg, hogy az új alkotmány a Himnusz első versszakával, "Isten nevével" kezdődjön.

A NATO jelenlegi legnagyobb kihívást jelentő művelete az Afganisztánban zajló - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter az afganisztáni műveletekben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló vitájában, a parlamentben. Hozzátette, hogy Magyarország nem lehet pusztán a NATO nyújtotta biztonság haszonélvezője, hanem tevőlegesen is hozzá kell járulnia szövetségeseinek biztonságához. Csampa Zsolt hozzászólásában kiemelte: a kormány először 30 fő részvételét engedélyezte a misszióban, azonban a tervek szerint 2011 októberéig 170 ezer főre növelnék az afgán nemzeti hadsereg létszámát, ami további műveleti, tanácsadói és összekötői csoportok igényét veti fel. Kifejtette: a magyar résztvevők száma 60 főre növekedne, s ezzel egyidejűleg a feladat végrehajtására vonatkozó véghatáridőt 2011 augusztus 31-én meg kell hosszabbítani. 
   
Az államhatárról szóló törvényjavaslat célja a határon átnyúló fejlesztések megvalósítását gátló akadályok megszüntetése - mondta Kontrát Károly államtitkár a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén. Az LMP és a Jobbik támogatja a javaslatot, az MSZP aggályokat is megfogalmazott.

Összességében minden frakció támogatásáról biztosította a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományok nyilvántartásáról, a jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amelyet a honvédelmi miniszter terjesztett a parlament elé. Hende Csaba szerint honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek, hogy a Magyarországon állomásozó külföldi haderők létszámáról és jelenlétük céljáról pontos nyilvántartást vezessenek.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását kezdeményező - a közigazgatási alapvizsga visszaállításáról, valamint a miniszterek és az államtitkárok szabadságának csökkentéséről is rendelkező - előterjesztés általános vitájával folytatódott az Országgyűlés munkája kedden délelőtt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény legfontosabb módosítása az, hogy 2011 szeptemberétől visszaállítanák a közigazgatási alapvizsga rendszerét, amely a pályán maradás feltétele is lenne.

Rétvéri Bence expozéjában leszögezte: ezzel az eltérő szakirányú végzettségű köztisztviselők egységes alapvető igazgatási és jogi ismeretekkel rendelkezhetnének a jövőben. Emellett a törvénymódosításban szerepelnek a nők 40 éves jogosultsági viszony utáni nyugdíjba vonulásával kapcsolatos szabályozások, valamint a miniszterek és államtitkárok éves szabadságának megfelezése is. Ezen kívül a fővárosi és megyei kormányhivatalokban dolgozó köztisztviselők alapilletmény-eltéréséről kormánymegbízottak döntenek majd április 30-ig. Rétvári Bence felszólalásában örömtelinek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök támogatásáról biztosította a kormányhivatalok működését. Az államtitkár leszögezte: a most tárgyalt törvénymódosítás jogalkalmazást segítő változtatásokat tartalmaz. A vitában mindhárom ellenzéki frakció aggályainak adott hangot, többek között a kormánytisztviselők kiszolgáltatottságára hivatkozva.

A munkahelyek védelméről, a társadalmi igazságosságról, a nándorfehérvári győzelem emléknappá nyilvánításáról, valamint a magyar gazdaságról beszéltek a kedden napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben. A szocialista Lamperth Mónika a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását alkotmányellenesnek minősítő alkotmánybírósági döntés kapcsán cinikusnak nevezte, hogy a kormány nem tervez moratóriumot május 31-éig az indoklás nélküli elbocsátások tekintetében. Rétvári Bence államtitkár - aki azzal kezdte, a felszólalás címe az is lehetett volna, hogy "előre a múltba" - közölte: az Alkotmánybíróság határozatát betartják, azt az új életpályamodell június elsejétől történő bevezetésénél is figyelembe veszik. A moratóriumra vonatkozó felvetést kommentálva rámutatott arra, hogy a hatályos jogszabályban nem szerepel indokolási kötelezettség az elbocsátásoknál.

A fenntarthatóság szociális kifejeződésének nevezve a társadalmi igazságosságot az LMP-s Kaufer Virág bírálta a közmunkaprogram megszüntetését, a kis- és közepes keresetűek számára kedvezőtlen adótörvényeket, az  eszközkezelő felállításának késedelmét, valamint a több száz milliárd forintos zárolást. Rétvári Bence élő problémának minősítette a szegénységet, és elmondta, 120 millió ember él szegénységben az Európai Unióban (EU), ebből 2,6 millióan Magyarországon. A kormányzati intézkedések közül kiemelte a kilakoltatási moratóriumot, és jelezte, az egykulcsos adó a középosztály, a munkából élő és gyermeket nevelő családok adója. Szerinte az alacsonyabb keresetűek bruttó fizetésének emelésére lehetőséget ad a munkaadóknak a társasági adó 10 százalékra csökkentése mellett például az, hogy nem kell emelniük azoknak, akik az új szabályok nyomán több pénzt vihetnek haza. Utalt arra is, hogy az Új Széchenyi Terv enyhíteni tud a lakásproblémákon is.

A nándorfehérvári diadal nemzeti emléknappá nyilvánítását kezdeményezte felszólalásában a fideszes Lezsák Sándor, felhívva a figyelmet arra, hogy július 22-én lesz a történelmi esemény 555. évfordulója. A törökök elleni győztes küzdelmet a nemzetközi összefogás pozitív példájának nevezve megjegyezte, ez akár a keresztény európai közösség emléknapja is lehetne. Jelezte, hogy határozati javaslatot nyújt be más képviselőtársaival közösen a parlamenthez az emléknappá nyilvánítás érdekében. Rétvári Bence egyetértett azzal, hogy fontos megemlékezni a történelmi sorfordulókról, különösen a pozitív példák esetében.