Két törvényjavaslat kivételes sürgős tárgyalásával ért véget az Országgyűlés ülése keddre virradó éjszaka. A képviselők így kedden jóváhagyhatják a tankönyvterjesztés átalakítására vonatkozó kormányzati előterjesztést és ellenzéki kezdeményezésre parlamenti bizottságot állíthatnak fel az adócsalási vádak vizsgálatára.

Vita a tankönyvterjesztés átalakításáról

A kormány célja, hogy az állam minden fontos területen nagyobb szerepet vállaljon, ennek jegyében kerülhet döntően állami feladatba a tankönyvellátás – mondta Hoffman Rózsa oktatási államtitkár az erről szóló törvényjavaslat ismertetésekor.

A politikus kiemelte, az elmúlt években az iskolák tankönyvválasztását egyre kevésbé szakmai szempontok, mint inkább a különböző kiadók „üzleti- és marketingfogásai” kezdték irányítani. Közölte, az állami beavatkozással évfolyamonként és tantárgyanként ötszázról kettőre csökkennek az elérhető tankönyvek fajtái, amivel elérhető, hogy az ország minden diákja ugyanolyan magas színvonalú oktatásban részesüljön és ahhoz megfelelő minőségű tankönyveket is kapjon.

Az oktatási államtitkár szólt arról is, hogy a tankönyvterjesztési átalakításokat fokozatosan, felmenő rendszerben vezetik be az oktatásban, az ingyenes tankönyvek rendszerének feltételei pedig változatlanok maradnak.

A Jobbik nevében felszólaló Farkas Gergely egyetértett azzal, hogy a minőség javítása érdekében csökkenteni kell a jelenlegi tankönyvek számát. Az ellenzéki politikus ugyanakkor átgondolatlannak nevezte a kormány javaslatát.

Hiller István szocialista képviselő a tankönyvpiac agyonverésének nevezte a kabinet lépését. „Ez egy kivégzés” – fogalmazott a volt oktatási miniszter hozzátéve: a szakmai egyeztetés elmaradásán már nem is csodálkozik, mert szerinte a „hóhér a legritkább esetben tárgyal áldozataival”.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat összevont általános és részletes vitáját. A parlament kedden délelőtt fogadhatja el a kormány előterjesztését.

A NAV-ügyet vizsgáló bizottság felállításáról tárgyaltak

A vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezők nevében Schiffer András, az LMP frakcióvezetője érvelt amellett, hogy a parlamentnek – ellenőrző szerepét betöltve – tisztáznia kell azokat az adócsalásokra vonatkozó vádakat, amelyek szerinte a magyar nemzetgazdaságból legalább ezermilliárd forintot „szivattyúztak ki”. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a NAV-bizottság felállításával mindenekelőtt azt vizsgálnák, hogy az adóhatóságnál 2002 óta történtek-e olyan átalakítások, amelyek lehetőséget teremtettek a vádakban megfogalmazott csalásokra. Kiemelte továbbá, hogy szeretnének választ kapni arra is, hogy a politikai elit beavatkozott-e különböző egyedi adózási ügyekben.

Józsa István (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a vádak tisztázása helyett, „titkolózik és mellébeszél”. Kiemelte, az új testületnek egyebek mellett azt is meg kellene vizsgálnia, hogy az adóhatóság nem részrehajló-e kiemelt adózok felé, miközben a kisvállalkozókkal szemben szigorúan fellép.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) hangsúlyozta, azért támogatták a vizsgálóbizottság felállítását, mert szerintük mindenki érdeke, hogy kiderüljenek az áfacsalási vádak mögötti politikai, gazdasági összefüggések. Frakciótársa, Staudt Gábor úgy fogalmazott, a kormány szándékosan késlelteti az új testület felállítását azzal, hogy azt az ügyben indult büntetőeljárás, büntetőjogi felelősséget megállapító lezárásához köti.

Vas Imre (Fidesz) felszólalásában Józsa István és Schiffer András adóellenőrzések egyenlőtlen elosztására, a „kis halak vegzálására” vonatkozó kritikáira válaszolva azt mondta, azoknak nem kell félniük az ellenőrzésektől, akik megfelelően befizették adójukat.

A vitában a kormány képviselője nem kért szót.

Lezsák Sándor az utolsó napirendi pont együttes általános és részletes vitáját is lezárta. A képviselők ezt az indítvány szintén kedden fogadhatják el.

Napirend után elsőként Horváth János (Fidesz) korelnök szólalt fel és a november elején elhunyt Vigh Károly történészre emlékezett, míg frakciótársa Erdős Norbert az M44-es autópálya építésének előrehaladásáról számolt be. Koncz Ferenc (Fidesz) Szerencs polgármestereként a település lakosainak mondott köszönetet.

Ellenzéki oldalról két jobbikos képviselő kért szót, Z. Kárpát Dániel a  devizahitelesek fokozottabb segítését kérte számon a kormányon, Magyar Zoltán pedig a magyarországi tejfogyasztás visszaesésének veszélyeire figyelmeztetett.

Lezsák Sándor ezt követően lezárta az ülést. Az Országgyűlés következő, keddi ülésén összesen akár huszonhárom előterjesztést fogadhat el, így például véglegesítheti a jövő évi költségvetést.

A kedden elfogadásra váró törvényjavaslatok záróvitáival, valamint a kormány fejlesztéspolitikai átalakítási javaslatának kivételes sürgős tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Elfogadásra váró javaslatok záróvitái

A rezsicsökkentési törvény módosításának záróvitájában Szél Bernadett (LMP) sérelmezte, hogy a zárószavazás előtt ismét a számlaképhez nyúlt a kormányzat, amely épp azt zárja ki, hogy a fogyasztók eligazodhassanak azon. Nemény András (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházak rezsicsökkentéséről szóló információk kifüggesztése akkora költséggel jár, mint maga a megtakarítás. Kepli Lajos (Jobbik) ugyanezt a pontot kifogásolta, szerinte ez kormányzati propaganda. Németh Szilárd fideszes előterjesztő válaszában sületlenségnek ítélte az elhangzottakat, és azt mondta: a szocialista képviselő a sokszorosában határozta meg megtakarítás társasházi kifüggesztésnek költségeit.

Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításának záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, elmaradt a radikális változás az igazságszolgáltatási rendszerben. Nem teremtették meg azt a kemény eszközrendszert, amelyek miatt a bíráknak számolniuk kellene a következményekkel, ha tudatosan megszegik az eljárásjogi szabályokat vagy nem tartják be a pártatlanság követelményét – jelentette ki.

A vitában elhangzottakra válaszoló Répássy Róbert azt mondta, alapvetően egyetért azzal, hogy aki hivatalt visel és felelős döntési pozícióban van, az legyen felelősségre vonható. A közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkárának szavai szerint abban viszont a parlament tagjainak egyet kellene érteniük, hogy bírót csak egy másik bíró vonhat felelősségre, mert ez a jogállam lényege.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt bírálta, hogy közel ötven módosító javaslatot nyújtottak be a törvénycsomaghoz. Véleménye szerint erre azért volt szükség, mert „a lobbicsoportok elindultak különböző irányokba”.

Ékes József (Fidesz) a módosító javaslatok közül azt emelte ki, hogy a szociális családiház-építési programban nem hasznosított lakások átkerülnek a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlanállományába. Azok a hiteladósok, akik 2013. augusztus 11. után kerültek 90 napot meghaladó késedelembe, de még nem mondták fel a szerződésüket, újra kezdeményezhetik a rögzített árfolyam alkalmazását – hívta fel a figyelmet.

Schiffer András (LMP) azt mondta, hogy ezek a zárószavazás előtti módosítók nem elhárítják a koherencia zavarokat, hanem sokkal inkább azok táptalaját képezik. Amíg ilyen jogalkotás van Magyarországon, nem lehet remélni, hogy a beruházások növekedni fognak – hangsúlyozta.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár elmondta, hogy Magyarországon az európai uniós átlagnál magasabb a beruházási ráta.

Az Országgyűlés megvitatta azt a zárószavazás előtti módosító indítványt is, amely egy agrár témájú törvénymódosításban csökkentené 98 százalékról 75 százalékra a végkielégítéseket sújtó különadót.

Józsa István (MSZP) felszólalásában azt mondta, a kormány az erre vonatkozó törvényeket megszegve a jövő évi költségvetés elfogadása után módosítaná úgy az állami adóbevételeket, hogy az kihatással lesz a büdzsére is. Magyar Zoltán (Jobbik) és Lengyel Szilvia (LMP) emellett szintén elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányoldal egy teljesen más témájú indítványba írta a végkielégítések új adóját.

Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár felszólalásában hangsúlyozta, a különadó mértékét azért határoznák meg 75 százalékban, mert úgy látták, a strasbourgi emberi jogi bíróság ekkora mértékű terhet még nem minősít a magántulajdon megsértésének, szemben a korábbi, a testület által eltörölt 98 százalékos különadóval.

Fejlesztéspolitikai átalakítások tárgyalása

A kormány egy a jelenleginél hatékonyabb fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakítására tett javaslatot – mondta Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár a kabinet előterjesztését ismertetve.

Hangsúlyozta, a jövőre megszűnő fejlesztési ügynökségtől a szaktárcákhoz kerül az ágazati uniós pályázatok végrehajtása, míg a koordinációért a Miniszterelnökség lesz a felelős. A törvényjavaslat a minisztériumoknál létrehoz egy helyettes államtitkári posztot is, amelynek betöltője irányíthatja az uniós források felhasználását – fűzte hozzá.

Az MSZP nevében Nemény András egyebek mellett azért bírálta a kormány terveit, mert szerinte az új intézményrendszer nem állhat fel januárig, amikor pedig már az új pályázatok kiírásával kellene foglalkoznia az Országgyűlésnek. Kiemelte, a kisvállalkozások jövőre sem számíthatnak a kormány támogatására, ezért az MSZP nevében ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén rendet tesznek a fejlesztési források területén és igazságosan, ésszerűen használják fel a fejlesztési forrásokat.

Frakciótársa, Józsa István úgy fogalmazott: a kormány befolyásával visszaélve irányítja az uniós pénzek szétosztását. Koncz Ferencz (Fidesz) erre válaszolva azt mondta, a korábbi szocialista kabinetek idejében költöttek el olyan beruházásokra több százmillió forintot, amik a „világon semmit nem értek”.

Az ülést vezető elnök lezárta a javaslat összevont általános és részletes vitáját. A parlament kedden délelőtt fogadhatja el a kabinet indítványát.