A 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési források lehívásáról készült jelentésről tájékoztatta  az Országgyűlést az ősz utolsó ülésnapjának megnyitóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Politikai szempontból úgy értékelte ezt a munkát, hogy „az MSZP megtervezte és ellehetetlenítette az EU-s pénzek lehívását, a mostani kormány pedig megmentette és kifizette a rendelkezésre álló forrásokat.”  Az MSZP és az LMP mindezt fordítva látta, a Jobbik szerint pedig a politikai elit, a korábbival közösen, feladta Magyarország szuverenitásának jelentős részét, ezért arra szólította fel a kormányt, „szerezzék vissza az elsumákolt pénzt, vagy ha önök nem teszik, majd egy Jobbik-kormány megteszi!”

Lezárás tanulságai

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter:– Szeretném jelenteni: Magyarország számára a napi árfolyam szerint mintegy 8600 milliárd forint állt rendelkezésre az elmúlt hét esztendőben, ebből 9536 milliárd forintnyi fejlesztési szerződést kötött Magyarország, a 9536 milliárdból pedig kifizettünk a mai napig 9041 milliárd forintot. A 9041 milliárdból 940 milliárd forint volt kifizetve 2010-ben a kormányváltás napján. Mindaz, ami afölött került kifizetésre, az elmúlt öt év mintegy 3 ezer állami alkalmazottjának, több ezer magántisztviselőjének és több ezer önkormányzati tisztviselőjének a munkáját dicséri.

– A kormány nevében kezdeményezem a tisztelt Országgyűlésnél, hogy 2016-ban, a tavaszi ülésszak alkalmával ennek a fejlesztési ciklusnak a lezárását és a lezárás tanulságait, a fejlesztés tanulságait összegezze, és vonja meg a mérlegét a törvényhozás is. Magyarország az említett hét esztendőben 2500 milliárd forintot fizetett be az Európai Unió kasszájába, 2004-ben pedig a társulási megállapodással lemondott függetlenségének egy nagyon jelentős szeletéről, elsősorban a piacvédelemről, a kereskedelempolitikai önállóságról, a szabad és lehetséges vámok lehetőségéről, ami nyilvánvalóan szintén gazdasági következményekkel járt. 133 ezer pályázat érkezett be, 73 ezer nyertes pályázat született, 43 ezer pályázót jelent ez, közülük 28 ezer céget, 25 ezer önkormányzati, civil és állami programot. Magyarország ebben az időszakban 236 kilométernyi vasutat épített és újított fel, megvalósult 1066 kilométernyi kerékpárút, megépült 537 kilométernyi teljesen új út, és 2849 kilométernyi út felújítása is.

– 2010 óta 500 ezer új munkahely született, amiből 134 ezer munkahely az Európai Unió támogatásával jött létre. 28 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást. 366 milliárdot fordítottunk kutatás-fejlesztésre, turisztikai fejlesztésre 314 milliárdot, 197 milliárdot a közigazgatás korszerűsítésére, és a vállalkozások között összesen 1651 milliárd támogatást osztottunk szét. Megújult 521 iskola és 20 egyetem. 163 kórházban zajlott átalakítás és felújítás. A munkaerőpiacra visszavezető és tudásfejlesztő képzésben Magyarország felnőtt lakosságából az Európai Unió támogatásával 1,3 millió fő részesült. Megoldottuk mintegy 5 millió ember lakásának szennyvízkezelését, 3 millió ember árvíz- és belvízvédelmét, és mintegy 7,9 millió ember számára biztosítottuk az egészségesebb ivóvíz lehetőségét.

– 2013-ban érdemben alakítottuk át az intézményrendszert, ami lehetővé tette, hogy az idén 2400 milliárd forintot fizessünk ki, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez. Szeretném megnyugtatni az ország lakosságát ‑  ellenzéki képviselőit különösképpen ‑, hogy a pénzek felhasználásának szabályossága teljes egészében megfelel az Európai Unió átlagának. 9000 milliárd forint elköltése után 73 ezer nyertes pályázat mellett az Európai Bizottság kevesebb mint 2 százaléknyi programban talált hibát. Szeretném azt is elmondani, hogy nem azért van több vizsgálat, mert több a hiba, azért van több vizsgálat, mert több az önök feljelentése. 2010 után az ellenzéki pártok meghonosították a feljelentés kultuszát, összességében mégis sikeres a program, elsősorban a kormánypárti munkatársaknak, a dolgozóknak, és a parlament támogatásának köszönhetően.

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Az utóbbi fejlesztési ciklus tekintetében messzemenőkig tudok azonosulni Lázár Jánossal azon kijelentése tekintetében, hogy Magyarország függetlensége jelentős részét a korábbiakban feladta, és ezt a katasztrofális helyzetet egy olyan következményrendszer követte, ami Magyarország számára nemhogy sikersztoriként nem írható le, de az eutanázia minősített esetéhez vezetett, és az EU-val kapcsolatos kapcsolatrendszerünk feloldása, újratárgyalása nélkül nem oldható meg ez a helyzet.

– Tökéletesen látjuk, hogy a fejlesztési források több mint 95 százaléka brüsszeli eredetű vagy Unióban meghatározott módon történik és kerül kifizetésre. Azt is látjuk, hogy a sok díszkőburkolatból nem lesznek produktív munkahelyek. És azt is látjuk, hogy önerőből nem igazán sikerült elindítani semmit, akár egy állami hátterű otthonteremtési programot, akár egy olyan termelést támogató adórendszert, amely a saját erőforrásainkra épít, és végre nem azon a brüsszeli köldökzsinóron próbálja minél hatékonyabban tartani a magyar gazdaságot, amelyen egyébként csak sorvadozik.

– Való igaz viszont, hogy a német gazdaságok, a nyugati gazdaságok igen-igen jól járnak azzal, hogy Magyarországon jelen lehetnek a cégeik egy önök által kialakított nagyon kedvezményes gazdasági klímában, egy kellemes klímában. Éves szinten több ezermilliárdot tudnak adózatlanul kivonni a magyar gazdaságból, miközben önök nem tudják megállítani az elvándorlást, nem tudtak érdemben lépéseket tenni a tragikus méretű népességfogyással szemben, és az is elmondható, hogy ha a magyar lakosság fizetését, átlagos bérszínvonalát euróban vizsgáljuk, akkor bizony az utóbbi évek tekintetében ez is csökkent. Tehát nemhogy felzárkózni nem tudtunk, egyáltalán közelíteni a nyugat-európai szinthez, hanem sajnálatos módon ott tartunk, hogy a szakadék tovább mélyült.

– Miniszter Úr! A politikai elit,  a korábbival közösen, feladta Magyarország szuverenitásának jelentős részét, ezért arra szólítjuk fel önöket, hogy szerezzék ezt vissza, vagy ha önök nem teszik, majd egy Jobbik-kormány megteszi!

***

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): – Miniszter Úr! Nem illik idegen tollakkal ékeskedni! Úgy kezdte a beszédjét, hogy önökön múlt ez az egész. Én meg azt gondolom, hogy gyakorlatilag azt hajtották végre, amit mi elterveztünk, szerencsére: nem csináltak mást, például az iskolafelújításoknál, ahová  avatni jártak, ahova persze azokat meg se hívták, akiknek az a beruházás köszönhető volt. Ez igaz volt sok egyébre is.

– Miniszter Úr! Mi azt láttuk ebben a végrehajtási időszakban, amikor önök átvették ezt a fejlesztési programot, hogy nagyon-nagyon intenzíven gazdagodtak a barátok, hogy rengeteg olyan közbeszerzés volt, amit mindig csak ugyanaz a vállalkozás nyerhetett, tehát magyarul, lehet, hogy dicséret illeti azokat, akik ebben a munkában mint közalkalmazottak vagy köztisztviselők tisztességes munkát végeztek, de a kormány nem ezt csinálta. A kormány azt csinálta, hogy úgy, ahogy egyébként mindenben a mostani ügyeknél is ‑ föld, trafik s a többi ‑, mindent odaadott a barátoknak, hogy állítólag a 25 százalékos részből nagyon-nagyon jól megéljenek. Ez egy hibás logika.

– Miniszter Úr! Kíváncsian várjuk a következő ciklus programjait, ugyanis eddig semmi újat nem tudtak felmutatni. Eddig csak az a fejlesztéspolitika zajlott le Magyarországon, amit a korábbi kormány készített elő, amit önök egy évig nemhogy segítettek volna, csak akadályoztak, mert semmi nem tetszett abból az intézményrendszerből, ami egyébként addig is tökéletesen működött. Nem beszélve arról, hogy mennyi beruházás lesz kidobva az ablakon például az agráriumban annak a nagyon-nagyon elhibázott gazdaságpolitikának a következtében, amivel cégeket tesznek tönkre, csak azért, mert most nem tetszenek, hogy vannak. Ezt alaposan át kéne gondolni, mert nem lenne jó, ha az enyészeté lenne például a mi szakmánkban nagyon sok öntözési és egéb beruházás, csak azért, mert önök nem úgy gondolják. Úgyhogy én nem lennék erre olyan büszke, miniszter úr!

***

HARGITAI JÁNOS (KDNP): – A keretrendszert, Gőgös képviselő úr, kétségtelen, önök alkották meg. Sajnos ezen változtatni nem tudtunk, Ha tudtunk volna, akkor hatékonyabb lett volna a forrásfelhasználás, mert más célokra költöttünk volna, mint amit önök megterveztek. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a kormány átalakította azt az intézményrendszert, amin keresztül ezeket a forrásokat lehívjuk. Teljesítmény ez annak fényében is, hogy az Európai Bizottság még 2012-ben is arra gondolt, hogy Magyarország a források legalább 25-30 százalékát el fogja veszíteni. Fontos lépés volt, hogy 2013-ban megszüntettük a kormányon kívül, bár a kormány irányításával működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és a kormányba hoztuk be az irányító hatóságokat, így a Miniszterelnökség koordinálásával mindent megtettünk azért, hogy pörögjön az európai pénzek felhasználása.

– 2014-ben ‑ lezárt költségvetési évben – 3,7 százalék volt a magyar gazdaság növekedése, ebben nagyon jelentős tényező volt az, amit európai uniós forráslehívások kapcsán tenni tudtunk, és amivel a gazdaság pörgését erősíteni tudtuk. Baranyában ‑  nem a magyar gazdaság centruma, de egy példát mondok ‑ csak az utolsó évben, 2015-ben 60 milliárd forint lehívására került sor. Ez egy beteg baranyai gazdaságban rendkívül jelentős tényező.

– Tisztelt Ház! Minden dicséret megilleti azokat, akik a munkát végezték. Egyrészt, mert voltak képesek pályázni önkormányzatok, civil szervezetek és gazdasági szereplők, és dicséret illeti nyilvánvalóan azokat a munkásokat és köztisztviselőket, állami alkalmazottakat, akik mindent megtettek azért, hogy ez a forráslehívás sikeres legyen. Én azt gondolom, hogy a következő ciklusban is hasonlóan kell eljárni.

***

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Miniszter Úr! Az önmagában nem siker, ha minden rendelkezésre álló forrást lehívunk; a kérdés az, hogy ezt a sok ezermilliárd forintot az elmúlt években mire használtuk fel, ezek a pénzek hogyan hasznosultak a célból, hogy a társadalom, az emberek jobban éljenek, hogy a gazdaság fenntartható pályára érjen, hogy a duális gazdaságon belül szűküljenek a rések. Ezek a fő kérdések. Mi azt tapasztaltuk, hogy ezek a pénzek nem jól lettek felhasználva!

– Azt mi is elismerjük, hogy a kormány szinte tökéletes rendszert épített fel az uniós pénzek széthordására. Ez biztos, hogy tökéletes; mondhatni azt, hogy a lopás folytatódott, csak a zseb változott. Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője több tucat pályázatnál tárta már fel, hogy nem létező vagy fölösleges szolgáltatásokért kapják a százmilliókat, sokszor milliárdokat ugyanazok a cégek, előre megbundázott közbeszerzéseken. Csak egy példa: ha a miniszterelnök veje közvilágítás-korszerűsítéssel foglalkozik, akkor Magyarországon minden városban fel fogják újítani a közvilágítást. De szintén az LMP tárta fel a „Híd a munkába” program elképesztő kiadásait, a havi 500 ezer forintért bérelt Opel Corsáktól kezdve a 30 millió forintos, talán nem is létező toborzási tanulmányon át, és még sorolhatnám.

– Miniszter Úr!  A tavaszi ülésszak végén egy hozzászólásomra azt mondta, hogy az ősz folyamán be fogják hozni azt az  érdemi értékelést, ami az elmúlt hét év pénzfelhasználásáról szólt. Nem tudom, most hihetünk-e annak, hogy  pótolni fogják, és az Országgyűlés valóban megismerkedhet a részletekkel.

***

MANNINGER JENŐ  (Fidesz): – A Fidesz-frakció nevében és az elhangzott és megismert adatok alapján is egyértelműen kijelenthetjük, hogy igenis nagy sikerről beszélhetünk. A pályázati támogatások lehívása azért önmagában is siker, mert amire nemigen volt példa, most nagy esély van arra, hogy 100 százalékban sikerül lehívni a forrásokat.

– Gőgös képviselő úrnak tudom válaszolni, hogy ha a 2010 előtti ütemet folytattuk volna, akkor 3000 milliárd forint uniós támogatást nem lehetett volna lehívni. Az Unió is úgy valószínűsítette, hogy 25-30 százalék bent ragadhat. Jó döntés volt tehát a kormányzat részéről az intézményrendszer megváltoztatása, igenis köszönhető az intézményrendszerben dolgozóknak, hogy a források lehívását lehetővé tették; csak novemberben 1859 milliárd forint kifizetésére került sor. És az is jó döntés volt, hogy 100 százalék fölött lehetett vállalni a programokat, hiszen így vált lehetővé, hogy a mai napig 9041 milliárd forintot hívtak le, és így válik lehetővé, hogy a végén a programokból fennmaradó pénzek ellenére is nagy esély van ‑ még egyszer ismétlem ‑ a 100 százalék lehívására.

– Természetesen a Fidesz gazdasági programja nem mondja azt, hogy mindent az uniós támogatásokra lehet alapozni, mégis ez tette lehetővé a 100 százalék fölötti lehívást, és ehhez kellettek a hazai források is. 134 ezer új munkahely jött létre, és 28 ezer kis- és középvállalkozó részesült belőle, ez is mutatja, hogy sokan részesültek az uniós támogatásokból. A következő 35 évet tehát nem az uniós támogatásokra kívánjuk alapozni, de azért meg kell említeni, hogy ennek a következőkben is, 2020 után is lehet szerepe Magyarország felzárkóztatásában. Az igaz, hogy az MSZP lekötötte a források nagy részét, és az is igaz, hogy a források felhasználásának a hatékonyságát lehet fokozni, a következő uniós ciklus ezt lehetővé is teszi.