A legfrissebb statisztika szerint az év első negyedében 274 ügyet zárt le az Alkotmánybíróság. Főtitkári előkészítő eljárás során befejezett ügyek száma 85, az egyesbírói végzéssel befejezett ügyek száma 33, a testületek által befejezett ügyek száma pedig 156 volt.  Ez utóbbiból 20-at a teljes ülés, 75-öt az öttagú tanácsok (1. öttagú tanács: 32, 2. öttagú tanács: 27, 3. öttagú tanács: 16) teljesítettek, 61 pedig egyesítés révén zárult. Az előző évhez képest jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvéleményt csatoltak az alkotmánybírák, 2013 első három hónapjában 156 ügyhöz 57-et! A Listát Bragyova András és Lenkovics Barnabás vezeti, de szorosan a nyomukban volt Lévay Miklós és Stumpf István is.

Jóval szolidabban, csupán 12 alkalommal éltek a párhuzamos indoklás lehetőségével.

Március 31-én összesen 151 kiszignált, folyamatban lévő ügyet tartottak számon, köztük 97 alkotmányjogi panaszt. Azóta csak növekedett. Bőséggel lesz mivel bíbelődniük.

*Bihari Mihály alkotmánybíró megbízatása 2013. február 24-én lejárt.
** Salamon László alkotmánybíró 2013. február 25-én lépett hivatalba.

Az Alkotmánybíróság április 15-i teljes ülésének témái

Napirenden szerepel A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló utólagos normakontroll. 

A kormány 2012. október 15-én fordult az Alkotmánybírósághoz kérve hogy hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az indítványt a Velencei Bizottság vizsgálata, illetve véleménye alapján nyújtotta be. Az Európa Tanács véleményező testülete szerint a jogegységi eljárásra, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke által hozott határozatok indokolására, az OBH vezetőinek megválasztására, az OBH elnökének az Országos Bírói Tanács felett gyakorolt ellenőrzésére, egyes pályázati eljárásokra, a Kúria elnökének megválasztására, a bírósági szervezeti törvény által sarkalatosnak minősített rendelkezések körére, a bírák kinevezésének bírósági felülvizsgálatára, a bírák áthelyezésére, valamint a bírák illetményének visszatartására vonatkozó egyes rendelkezések sérthetik az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, továbbá a bírói függetlenség elvét. – (II/3484/2012.)

+

Tárgyalják a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezetet is.

Az indítványozók az általuk megjelölt passzusok alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek. – (IV/2350/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény 136. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata. – (II/3242/2012.)

– A Fővárosi Törvényszék 14.Kpk.45.723/2012/2. számú végzése, valamint a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság D.370/6/2012. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/13/2013.)

– A Szentendrei Városi Bíróság előtt 4.B.20/2009. számon folyamatban lévő ügyben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § (1) bekezdése „aki ötágú vöröscsillagot b) nagy nyilvánosság előtt használ, c) közszemlére tesz” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3491/2012.)

– A Fővárosi Törvényszék 52.Pf.634.836/2011/14. sz. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3391/2012.)

– A Kúria Pfv. I. 20.123/2012/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/119/2013.)

A Taláros Testület teljes ülésének legfrissebb döntései

Megszüntette az eljárást a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény melléklete XXVI. fejezete, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete XXVI. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában.

Az indítványozó bírók – az előttük folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a támadott kormányrendelet lehallgató eszköznek minősítette a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Álláspontjuk szerint  a rendelet melléklete alapján olyan hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévő hangrögzítő eszközök sokszorosan túlhaladnak.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította: a támadott jogszabályi rendelkezést az Országgyűlés 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 58. pontja, ezért a panaszt visszautasította. – (AB végzés bírói kezdeményezések alapján indult eljárás megszüntetéséről és bírói kezdeményezések visszautasításáról: III/331/2012.)

+

Lezárult a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés – amely kizárja a választottbírósági eljárást a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, illetve az ilyen ügyekre a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát köti ki – sérti az emberi méltóság és a jogbiztonság elvét, miként a tisztességes gazdasági verseny feltételeit valamint a nemzetközi és a magyar jog összhangját is.

Az Alkotmánybíróság megállapította: mivel jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, az ő vonatkozásukban az emberi méltóság sérelme nem következhetett be. – (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3136/2012.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legutóbbi döntései

Elutasították A Győri Városi Bíróság P.20.469/2011/8. számú ítélete, valamint a Győri Törvényszék 1.Pf.20.697/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó szerint a városi bíróság által megküldeni rendelt fizetési meghagyás egy korábbi eljárásban már bizonyítottan téves lakcímre került postázásra, illetve hogy jogi képviselőjének meghatalmazása csak a kézbesítési vélelem megdöntésére terjedt ki, így az újabb fizetési meghagyás joghatályos átvételére nem. Ennek következtében minden további eljárási cselekményt törvénysértőnek és hatálytalannak tekint. Kifejti, hogy ügyében az eljáró bíróságok anélkül hoztak ítéletet, hogy az eljárásban rész vehetett volna. Ennek következtében érdemi védekezést sem terjeszthetett elő. Állítja: az ítélet sérti az Alaptörvényben foglalt azon normákat, hogy a hatóságok tisztességes módon kötelesek eljárni, illetve hogy a bíróság tisztességes tárgyaláson köteles elbírálni az ügyeket.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panasza tartalmilag eljárási jogszabálysértés megállapítására irányul, ezen felül viszont nem jelöl meg olyan alaptörvény-ellenességre utaló tényt, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta volna és erre utaló körülményt a rendelkezésre álló iratok alapján sem észlelt eljárása során. Mindezekből következően az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 29. §-ában írt feltételnek, ezért a kérelmet visszautasította. – (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3369/2012.)

+

Visszautasították az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv. VII. 30.090/2012/6. számú végzése, és Gfv. VII. 30.090/2012/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt is.

Az indítványozó tagi kölcsönt nyújtott egy kft. részére, majd a társasággal szemben fennálló követelést engedményezte a másik indítványozóra. A Kft. ellen felszámolási eljárás indult, melynek során az engedményes hitelezői igényt jelentett be. A felszámoló a hitelezői igényt nem vette nyilvántartásba, ezért az engedményes bírósághoz fordult. A Kúria elutasította a hitelezőnek a jogutódlás megállapítása, és az első indítványozónak (engedményező) a felülvizsgálati eljárásba történő belépése engedélyezése iránti kérelmét, végzésében pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzését hatályában fenntartotta.

Az indítványozók szerint a bíróságok nem megfelelően értékelték a tagi kölcsön nyújtásának tényét, illetve annak engedményezését, és ennek eredményeként a hitelezői igény érvényesítésének lehetőségét. Ezen túlmenően azt is sérelmesnek tartották, hogy a rendkívüli perorvoslat keretében előterjesztett kérelmet elutasító, a jogutódlás tárgyában hozott végzés ellen nem volt biztosítva jogorvoslat. Az indítványozók álláspontja szerint mindezen bírósági végzések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot és a XVIII. cikk (7) bekezdésében deklarált tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratokból megállapította: az indítványozók a bírósági végzések vizsgálatát valójában nem alkotmányossági szempontból kérték, hanem azt kívánták elérni, hogy a tényállás megállapítása, valamint a tények értékelése, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassa meg. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint a 27. §-a, alapján azonban az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és amennyiben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet észlel, azt kiküszöbölve, az alapjogi sérelmet orvosolja. Tekintettel arra, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. – (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/60/2013