A kormány által lecserélt Paczolay Pétert lett a Velencei Bizottság első tiszteletbeli elnöke. Legfrissebb döntések. Elutasították a levéltári törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat, így az intézetnek át kell adniuk pártállami iratanyaguk jelentős részét az országos levéltárnak. A legközelebbi ülés témái. Szerepel közöttük a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendelettel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolay Pétert a Velencei Bizottság
A Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolay Pétert, Magyarországot képviselő korábbi tagját - közölte a bizottság a honlapján, a testület múlt hétvégén tartott 96. plenáris ülésének döntéseiről beszámolva.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, váratlan megtiszteltetésként érte a hír, hiszen eddig nem volt ilyen tisztség a bizottságban.
„A Bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy módosítják a Bizottság statútumát, létrehozzák a tiszteletbeli elnöki tisztséget, és elsőként engem választanak meg annak betöltésére. Azt, hogy pontosan milyen feladatokkal jár a tiszteletbeli elnöki tisztség, a módosított statútum fogja meghatározni, de mindenképpen örülök annak, hogy intézményes keretek között is folytatódik a Bizottságban végzett munkám” – fogalmazott Paczolay Péter.
Paczolay Péter a Velencei Bizottság munkájában, amelynek 2009–11 között alelnöke is volt, póttagként 2001 óta, rendes tagként pedig 2005 óta vett részt. Legutóbbi négyéves mandátuma augusztus 1-jével lejárt. A bizottság szabályai szerint a szervezetben részt vevő minden állam jogosult tagot delegálni. Olyanok jelölésére van lehetőség, akik demokratikus intézményeknél szerzett gyakorlattal, illetve a jog- vagy a politikatudomány területén kiemelkedő tudással rendelkeznek. A tagok függetlenek, a testületbeli tevékenységükkel kapcsolatban nem utasíthatók, tagságuk korlátozás nélkül megújítható.
Paczolay Péter tagsága is korlátozás nélkül megújítható lett volna, a kormány augusztus 14-i ülésén azonban úgy döntött, visszahívja, s helyette Székely Lászlót delegálta a Velencei Bizottságba. A kisszivárgott hírek szerint a visszahívás oka bizalomvesztés volt, mondván az Ab elnöke „érzékelhetően nem tud elszakadni a sólyomi láthatatlan alkotmányozás alapfilozófiájától”, annak ellenére sem, hogy az AB-nek automatikusan már nem lehet korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkoznia. A Paczolay Péter ezzel kapcsolatban közölte: a sajtó által emlegetett bizalomvesztés „nem értelmezhető”. A Velencei Bizottságban ugyanis a tagoknak nincs módjuk nemzeti érdeket képviselni, hiszen az olyan ügyek vitájában, amelyekben a saját országuk érintett, nem vesznek részt, ezért is hívják meg az adott ülésre az érintett kormány képviselőjét. „A bizalomvesztés az általam betöltött másik funkcióval, az Alkotmánybíróság elnöki tisztségével kapcsolatban sem értelmezhető, hiszen az alkotmánybírónak nem az őt megválasztókhoz vagy a kormányhoz, hanem az alkotmányossághoz kell hűnek maradnia”.
A Velencei Bizottság a magyar kormány döntését t tudomásul vette, viszont eddigi munkásságát elismerve, s a majdani munkásságára is számítva tiszteletbeli elnökévé választotta.
Legfrissebb döntések
Az Alkotmánybíróság elutasította a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszt.
A Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége alkotmányjogi panaszában a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és kihirdetésére visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. A 2012. június 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás az 1944–1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), illetve ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai állami tulajdonba vételét rendelte el, amelyből az indítványozók arra következtettek, hogy a jogalkotó nem vette figyelembe az eltérést a tagnyilvántartások adatai és az állampárti működés során keletkezett iratanyag között.
Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította: mivel az Alaptörvény U) cikk (10) bekezdése rendelkezik úgy, hogy az érintett iratanyag az állam tulajdonát képezi és közlevéltárban kell elhelyezni, a támadott rendelkezés alkotmányellenessége nem állapítható meg.
A határozathoz Kiss László alkotmánybíró különvéleményt, Juhász Imre alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3211/2012.) (29/2013. (X. 17.)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének a „rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 21.K.29.080/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt.
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – a támadott szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá az érintett ügyben történő alkalmazhatóságának kizárását kérte. Az indítványozó szerint a rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, mert visszaható hatályú, hátrányos tartalmú szabályozást valósít meg. Ezért a közigazgatási per felperese nem láthatta előre a jogszabályváltozás bekövetkeztét és az építkezés megkezdésekor nem számolhatott a módosítás okozta jelentősen magasabb összegű bírság megállapításának lehetőségével.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közigazgatási per felperesének jogelődje önmaga okozta a bírság kiszabására okot adó helyzetet és ezt jogkövető magatartásával elkerülhette volna. A határozat indokolása utalt az Alkotmánybíróság 55/1994. (XI. 10.) AB határozatában megfogalmazott álláspontjára, melyet a jelen ügyben is irányadónak tekintett. E szerint „önmagában az, hogy az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását, nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására”. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról – III/370/2013.)
– (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/685/2013.) Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.I.11.046/2011/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
– (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/1199/2013.) Az ügy tárgya: a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.283/2012/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
– (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/643/2013.) Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.635.221/2012/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
– (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/1239/2013.) Az ügy tárgya: a Tatabányai Járásbíróság 5.B.541/2010/23. számú ítélete és a Tatabányai Törvényszék 2.Bf.197/2012/5. számú jogerős végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.
– (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/365/2013.) Az ügy tárgya: a Pest Megyei Bíróság 23.B.68/2008/82. számú ítéletével, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.51/2011/24. számú ítéletével, valamint a Kúria Bfv.II.1096/2012/4. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz.
Az Alkotmánybíróság 2013. október 21-i teljes ülésének témái
– a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelettel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata – II/1201/2012.
– a Kúria Kvk.II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 41/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/3010/2012.
– az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (4), (7) és (8) bekezdései, az 50. § (1), (2a) és (4) bekezdései, valamint az 52. § (2), (3), (5) és (6) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/1021/2013.
– az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 50. § (1) bekezdése, valamint az 52. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/1022/2013.
– a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – III/3689/2012.
– a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3)–(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdései és a 4. § (3)–(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/2294/2012.
– a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (4a) bekezdés és (5) bekezdés aj) pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/3568/2012.
– a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 42/2012. számú, a Kúria végzésével helybenhagyott határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/3055/2012.
– a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/3161/2012.
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)
– a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.P.89.917/2010/40. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.636.036/2012/4. számú ítéletei, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 392. § (1)–(2) bekezdései és a (4) bekezdés első mondatának második fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/546/2013.
– a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 91. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/1023/2013.
