Az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke hangsúlyozta: a legszebb szavak sem érnek semmit, ha a polgárok nem érzik annak erejét, hiába kerül bele a törvénytárba, ha az azokba foglaltak nem érvényesülnek. Közölte, a nyilatkozat aláírói azt is vállalták, megvédik állampolgáraikat, fellépnek akkor, ha őket sérelem és jogtalanság éri.

Polt Péter: konszolidált a kriminalitási helyzet Magyarországon

A legfőbb ügyész szerint a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.

Az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolók és azok elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitájában Polt Péter közölte, esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, régebben felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.

Értékelése szerint a beszámolókkal érintett időszakban törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, nyilván a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.

Az igazságügyi bizottság elfogadásra javasolja a beszámolókat

Rubovszky György, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszámolókkal érintett időszakban, az első két évben, 2009-ben és 2010-ben nem Polt Péter, hanem Kovács Tamás volt a legfőbb ügyész.

Kérte mind az öt, a beszámolók elfogadását kezdeményező határozati javaslat jóváhagyását.

Fidesz: az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult

Demeter Zoltán (Fidesz) elmondta, hogy az ügyészségi törvény megalkotásánál figyelembe vették az Alkotmánybíróság (Ab) határozatait, miszerint az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet. A legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetek nem politikai, hanem szakmai vezetője, így az Országgyűlés felé fennálló felelőssége csak a beszámolási, megjelenési kötelezettséget és alkotmányos kötelezettségeit foglalja magában - emlékeztetett az Ab határozatára. Megjegyezte, az ügyészeknek csak a felettesük adhat utasítást, míg a legfőbb ügyész nem utasítható.   

Az új jogi környezetben az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult – értékelt.   

Demeter Zoltán elmondta, hogy ellenzéki képviselők aggályukat fejezték ki a jogos védelem intézményének megváltozott keretei miatt és sok támadást kaptak a három csapás elvének büntetőjogi érvényesítése miatt. A beszámolók nem támasztják alá ezeket a félelmeket, és a legfőbb ügyész elmondása szerint is jól tudják megítélni és alkalmazni ezeket a szabályokat – hangsúlyozta.

Jobbik: az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, szerinte az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást, nagyon gyanúsak ugyanis a hatóság által vétett „komoly eljárási hibák”, „mintha valaki nem szerette volna a valódi elszámoltatást”.

Megfogalmazta azt a véleményét is, hogy a Fidesz-KDNP-s politikusok és a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban. Megjegyezte, az ügyészségnek vizsgálódnia kellene, amikor felmerül, hogy kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a legális jövedelmük.

A jobbikos politikus szerint az ügyészségnek reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.

Staudt Gábor példaként megemlítette a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség működését, amely kormánypárti és ellenzéki képviselők ellen egyaránt eljárásokat indított. Örvendetesnek nevezte ugyan, hogy a magyarországi legfőbb ügyésznek joga van utólagos normakontrollt kezdeményezni, ám - fűzte hozzá - nem emlékszik olyan esetre, amikor ezzel élt volna.

Az ellenzéki képviselő hiányolta azt is, hogy a devizahitelek ügyében sem indított eljárást az ügyészség.

A Jobbik mindezek miatt nem támogatja a beszámolókat – közölte.

LMP: számos anomáliát eredményezett a megváltozott jogi környezet

Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy megváltozott a közjogi környezet, ami számos anomáliához vezetett és a Fidesz érdekeit szolgálta az ügyészség megváltozott szerepe.

Probléma, hogy megszűnt az interpelláció intézménye - mondta, kiemelve: amíg az ügyészi szervezet magánál tartja a büntetőpolitika egy részét és nincs hatékonyabb elszámoltathatósági út, addig ez lenne az egyetlen eszköz, amivel a parlamenti képviselők be tudnák számoltatni az ügyészi szervezetet. 

Kritizálta, hogy a vezetői kinevezések határozatlan időre szólnak és indoklás nélkül visszavonhatók. Az ügyészek mentelmi joga túlságosan széles, és nem csak a feladataik teljesítésével összefüggő területekre terjed ki – jegyezte meg, a széles adatgyűjtési jogkört szintén problémásnak tartva.

Nem tesz jót az ügyészi szervezetbe vetett bizalomnak, hogy miközben kezdeményezhetne törvényeket, az elmúlt években egyszer sem tette ezt, de annál többször hallották, hogy bizonyos törvényeknél a kormány képviselőjével kell konzultálnia – hangsúlyozta az LMP-s politikus, rögzítve: nincs helye annak, hogy az ügyészség a háttérben, háttérből kezdeményezzen jogszabályokat.

Bírálta a kiszivárogtatásokat is, és azt mondta, nagyon pártolná, szülessen egy törvény kifejezetten az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról. Hogyan lehet, bizonyos ügyeknél olyan információk jelennek meg, amelyek törvényes úton nem kerülhettek volna bizonyos sajtótermékekhez és csak az ügyészség adhatta ki őket.

Az MSZP újból benyújtja a Btk.-t módosító javaslatát

A szocialista Harangozó Tamás arról beszélt, hogy meg kell követnie Polt Pétert, mert állítólag nem igaz, hogy a legfőbb ügyész Bibó-kollégisták mentora volt. Ezt készséggel elfogadja - fogalmazott, majd rámutatott a számítógépének hátlapjára ragasztott fotóra, és azt mondta: azon a képen nem ő, hanem a legfőbb ügyész áll a Fidesz választmányának alakuló ülésén és szónokol az elnöki pulpituson. 

Köszönetét fejezte ki az ügyészségen munkáját tisztességgel és odaadással végzőknek, majd hozzátette: nem mehetnek el szó nélkül azon döbbenetes jelenség mellett, hogy szerinte a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen van az ügyészeknek egy olyan jól meghatározható köre, akik tevékenységének semmi köze a jogállamisághoz, az alkotmányossághoz, törvényességhez és igazságossághoz. Olyan eljárásokat konstruálnak, olyan eszközöket alkalmaznak, amelyekről azt hitték, 1989 után már soha nem hallanak újra Magyarországon.

Harangozó Tamás szerint Polt Péter vezetése alatt az ügyészség alig burkoltan pártpolitikai eszközként is funkcionál.

Jelezte: újból benyújtják a Btk. módosítására vonatkozó javaslatukat, hogy a politikai érdekből folytatott koncepciós eljárások kiagyalói és végrehajtói politikai oldaltól és parlamenti többségtől függetlenül legyenek felelősségre vonhatók.

A Kúria beszámolója

Darák: az önkormányzati normakontroll és a jogegységi döntések jellemezték az előző évet

Az önkormányzati normakontroll tevékenység szélesedését és a jogegységi döntéseket emelte ki a 2013-as tevékenységből Darák Péter, a Kúria elnöke. A testület vezetőjének beszámolója szerint a korábbiaknál nagyobb számú indítvány érkezett - elsősorban kormányhivataloktól - önkormányzati normakontrollra, s a 76 kérés közül 54-et bíráltak el érdemben, amelyek során 29 esetben állapítottak meg törvényellenességet. Példaként említette a helyi adókra vonatkozó indítványokat és a magánszférát érintő önkormányzati szabályozások kérdéskörét.

Darák Péter tájékoztatása szerint számos jogegységi határozatot és kollégiumi véleményt fogadtak el, amelyek között a devizahiteleseket érintő döntést, valamint a feltételes szabadlábra helyezés, az adótitok értelmezése, az ingóságok online értékesítésének adója kérdéskörét említette.

Szavai szerint 2013-ban rugalmasan kellett reagálni a jogi élet kihívásaira, s ebbe a társszerveket – az ügyészséget, az ügyvédi kart –  is bevonták. Szólt arról, hogy joggyakorlati elemzési tevékenységükben vizsgálták a többi között az európai jog alkalmazását, a közigazgatási bírságok kérdéskörét, vagyonosodási eljárási ítélkezési gyakorlatot. A Kúria elnöke azt is jelezte: további lépéseket tettek az ítélkezések időszerűségének javítása érdekében.

Fidesz: a magyar bíráskodás európai színvonalúvá emelkedett

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az igazságügyi reformot méltatta, jelezve: a Kúria nemcsak patinás nevét kapta vissza, hanem jogállamivá, európai színvonalúvá emelkedett, hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervvé vált. A kormánypárti politikus értékelése szerint a szervezet 2013-as szakmai célkitűzései megvalósultak. Pozitívnak nevezte az ítélkező tevékenység időszerűségének javítását és a határozatok közérthetővé tételét, s elismerően szólt arról is, hogy a Kúria pályázatot nyert középtávú stratégiájának elkészítéséhez, amit a globális változások megkövetelnek.

A képviselő szerint a testület aktív szerepet töltött be a jogszabálytervezetek véleményezésében, az új polgári- és büntető törvénykönyv oktatásában és értelmezésében. Kitért arra is: a Kúria áttekintette a kódexek iránymutatásait is és újabb jogegységi döntéseket hozott, hogy az idejét múlt iránymutatások ne kössék a bíróságokat.

A fideszes politikus a beszámoló elfogadására kérte a képviselőket.

A KDNP támogatja a beszámoló elfogadását  

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke arról beszélt: a testület ülésén tartalmában elfogadta a beszámolót és a támogatta annak előterjesztését, s a KDNP frakció is így tesz a szavazáson.

A kereszténydemokrata politikus reagált a bírák nyugdíjazására is, jelezve: nem az igazságszolgáltatás az egyetlen, amelyre vonatkozott az intézkedés, hanem a teljes állami szektor.  

MSZP: a Kúria megmaradt a jogállamiság és az alkotmányosság őrzője  

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka alaposnak és megfelelőnek minősítette a beszámolót, megjegyezve: a bíróságok az átalakítások dacára megmaradtak a jogállamiság és az alkotmányosság őrzőiként, függetlenek és szakmailag felkészültek. Az ellenzéki politikus szerint a Kúria betölti funkcióját, nem politizál és keretek közé szorítja a túlkapásokat.

Helyes törekvésnek tartotta, hogy nagyobb energiát fordítanak a joggyakorlatok elemzésére, egységesítésére, a devizahiteleseket érintő döntést pedig bátornak nevezte és méltatta amiatt, hogy minden további parlamenti döntést az alapozott meg.

Az MSZP nevében jelezte: támogatni fogják a beszámolót.  

A Jobbik a Kúria devizahiteles jogegységi határozatát bírálta

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát bírálta. Mint mondta, a Kúriának kizárólag a jogszabályok elemzése alapján szabad meghozni egy döntést és nem szabad megremegnie.

Kifejtette, álláspontja szerint meg kellett volna vizsgálni, hogy a devizaszerződések mögött valóban volt-e devizaforrás, és jelezte: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a devizában kihelyezett összeg egyötöde érkezett csak az országba deviza formájában.

Staudt Gábor közölte továbbá, érdekelte volna a Kúria igazgatási kérdésekkel kapcsolatos beszámolója is, és bizodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a Kúria elnöke élni fog az utólagos normakontroll intézményével.

Pozitívumként értékelte a képviselő a gyakornoki és főtanácsadói rendszer bevezetését, a menekültügyi joggyakorlati elemző csoport felállítását és a jogegységi tanácsok munkáját.

Darák Péter a vita végén elmondta, a beszámoló azért nem foglalkozik igazgatási kérdésekkel, mert erről nincs beszámolási kötelezettségük, az utólagos normakontrollal pedig minden bíró jogosult élni és ezt több tucat esetben meg is tették.

 A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban úgy reagált, hogy a Kúria elnöke nem adhat értelmezést, magyarázatot, az első határozat a beszerzett több mint száz ítélet alapján, az elfoglalt jogi álláspontok egységesítésére született, nem foglalkozott bankfelügyeleti kérdésekkel, sem a szerződésmódosításokra alapot adó körülményekkel.

Az Országos Bírósági Hivatal beszámolója

A perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, az elsőfokú polgári peres ügyek pedig átlagosan 97 napig tartanak – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országgyűlés előtt, a hivatal tavalyi tevékenységéről.

Handó Tünde ismertette, hogy bár 2011-hez képest 65 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz 2013-ban, a lezárt ügyek száma 67 százalékkal emelkedett.

Az elnök szükségesnek tartja a bírósági illetmények rendezését, a magyarországi ugyanis elmondása szerint Európában a legalacsonyabb, reálértéke pedig az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent.

A perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, az elsőfokú polgári peres ügyek pedig átlagosan 97 napig tartanak Magyarországon, míg az európai átlag 246 nap - mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán, az Országgyűlés előtt, a hivatal tavalyi tevékenységéről.

Handó Tünde ismertette, hogy bár 2011-hez képest 65 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz 2013-ban, a lezárt ügyek száma 67 százalékkal emelkedett.

Az elnök szükségesnek tartja a bírósági illetmények rendezését, a magyarországiak ugyanis elmondása szerint Európában a legalacsonyabbak, reálértékük pedig az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent.

Szólt a bírói nyugdíjazásokról, amely miatt az egyes bírói szintek közötti létszám átrendeződött, de – mint mondta –, az érintettek az utolsó pillanatig azon voltak, hogy az ügyfelek semmit ne érzékeljenek a történtekből.

Minőségi eredménynek nevezte, hogy a perek 80-90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik.

Évszázados probléma oldódott meg elmondása szerint a fővárosban az átszervezéssel, hiszen ugyan itt zajlik a peres ügyek 30-50 százaléka, a bírók munkaterhe már az országos átlag körüli.

A bíróságok költségvetéséről szólva elmondta, hogy az 26 milliárd forinttal emelkedett, megközelítve a 100 milliárd forintot. A forrásokat infrastrukturális fejlesztésekre fordították, de több bíróság is új épületbe költözhetett - ismertette.

Rubovszky György, a határozati javaslatot előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke közölte: a beszámoló meggyőzte a testületet arról, hogy a bírói hivatal jó úton jár, és hogy sikeres, eredményes volt a bírósági rendszer átalakítása. A képviselő a javaslat elfogadását kérte a Háztól.

Fidesz: sikeresen működik az új bírósági rendszer

Demeter Zoltán (Fidesz) szerint 2011-ben olyan bírósági rendszer kialakítását tartották szükségesnek, amelyben a fékek és ellensúlyok egyaránt érvényesülnek. Hozzátéve: az új modellt ugyan érte kritika, a képviselő eredményesnek ítélte a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöki pozíciójának szétválasztását.

Kiemelte a nyilvánosság fokozott szerepét, és kijelentette azt is: a megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad. A képviselő bírósági ítélkezést minden szinten magas színvonalúnak ítélte, és szerinte átláthatóvá, kiszámíthatóvá, ellenőrizhetővé vált a bírósági munka.

MSZP: az OBH elnökével szemben követelmény a függetlenség

Harangozó Tamás Attila, az MSZP vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben követelmény a függetlenség, alapvető elvárás, hogy tartsa távol magát a pártpolitikától, de utóbbi nem sikerült. A képviselő idézte Kondor Katalin egyik cikkét, amelyben azt írta, hiba volt a miniszterelnök családi barátját kinevezni az OBH élére, aki Fideszes rendezvényen jelenik meg, ilyet elődei soha nem tettek. A képviselő hozzáfűzte: ezt szerinte is hiba volt, mert aki elfogult, nem állhat a független igazságszolgáltatás igazgatási szervezet élén, azt becsapják. Ha a látszatra sem ad, azon átlátnak, aki pedig ilyen, az nem engedheti meg magának, hogy tovább folytassa.

A bírák nyugdíjazásának ügyével kapcsolatban azt mondta, a beszámoló elfelejti megemlíteni, hogy a helyzet rendezésére az Alkotmánybíróság az Európai Bíróság kényszerítette a hivatalt, 2012-ben 231 bírót mentettek fel, 2013-ban 157 bíró pere fejeződött be jogerősen és 139 millió forint elmaradt illetmény és kamatai megfizetésére kötelezték az OBH-t.

A képviselő a devizahitelekkel kapcsolatban feltette a kérdést, igaz-e, hogy a bíróságokon kormányzati kapcsolattartók koordinálják ezeket az ügyeket és információkat kérnek, milyen ráhatása van a kormányzatnak a bírói tevékenységre?

Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa a Harangozó Tamás Attila által megfogalmazott vádakat légből kapottnak, alaptalannak és elképesztőnek tartotta.

Jobbik: a beszámoló részletes, jól megszerkesztett

Staudt Gábor (Jobbik) közölte, hogy a beszámolót részletesnek, jól megszerkesztettnek tartják és pozitívumként emelte ki, hogy 2011 óta jelentősen nőtt a szervezet költségvetése, mivel a bírák fizetése az egyik legalacsonyabb az unióban.

Nehezen érthetőnek nevezte ugyanakkor, hogy a szombathelyi és szegedi törvényszékeknek hosszú ideje csak megbízott vezetői vannak, ennek okairól kérdezte az ONH elnökét.

A képviselő szintén pozitívumként értékelte a gyerekközpontú igazságszolgáltatási programmal kapcsolatos beszámolót, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ügyfélelégedettség-mérésnek nem látják túl nagy hasznát.

Handó Tünde a felmerült kérdésekre úgy válaszolt, hogy nincsenek kormányzati koordinátorok, a bíróságokat a bírósági vezetők koordinálják. Az elégedettségmérési programról pedig megjegyezte: több esetben ennek hatására változtattak az eljárásrenden.

Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke előterjesztői zárszavában az egyetlen érdemi kritikának azt nevezte, hogy a beszámolóban nem szerepel, hogy az OBH kártérítést fizetett ügyek elhúzódása miatt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kifizetésre okot adó esetek jóval 2013 előtt keletkeztek.     

Az ülést az elnöklő Lezsák Sándor lezárta és jelezte: az őszi ülésszak következő ülése december 15-én, hétfőn lesz, december 16-án pedig rendkívüli ülést tart a Ház.