A kényszer szülte esztergomi megoldás vagy a megyei intézmények átadása, átszervezése is példaként állhat a döntéshozók előtt, mert nincs tudomása arról, hogy ezen iskolák tönkrementek volna, bezártak volna – jelentette ki Michl József, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője a köznevelési intézmények fenntartói feladatainak átadását-átvételét szabályozó törvénytervezet parlamenti vitájában.
Michl József hangsúlyozta: az új köznevelési rendszer érdemben segíteni fogja a hátrányos helyzetű településeken élőket. Kiemelt támogatást nyújt nekik, a tanulók és dolgozók felzárkóztatását is támogatja.
A kereszténydemokrata politikus a biztonságot, a színvonal-emelkedést, valamint az esélyegyenlőséget említette az újjászervezés pozitív következményeként.
Emlékeztetett arra: a szocialista kormányok alatt csökkent az iskoláknak nyújtott normatíva és számos intézmény bezárt, ezzel szemben az elmúlt két évben nem csökkent a normatív támogatás összege.
Jobbik: nincs garancia az intézmények további működésére
Dúró Dóra (Jobbik) felháborítónak tartotta, hogy az Országgyűlés az év vége előtt 35 munkanappal kezdi tárgyalni a törvényjavaslatot, holott az átalakítást már két éve tervezi a kormány. Hangsúlyozta: az önkormányzatoknak mintegy 20 munkanapjuk lesz a szerződések megkötésére.
Többekkel együtt kifogásolta, hogy az átalakítás nem becsüli meg azokat az önkormányzatokat, amelyek eddig felelősen gazdálkodtak.
A képviselő nem lát garanciát arra, hogy az állami szerepvállalással az iskolák továbbra is működni fognak és a bérek is megfelelően rendeződnek. Szerinte sem az idő, sem a költségvetés, sem a garanciák nem állnak rendelkezésre az átvétel.
Fidesz: a kistelepülések többsége üdvözli az állami átvételt
Pichler Imre fideszes képviselő felidézte, hogy 2002-ben az állam az oktatási intézmények fenntartásához szükséges források 80 százalékát biztosította az önkormányzat pedig 20 százalékot, 2008-ra viszont ez az arány megfordult, és a településeknek kellett több pénzt adni, azonban ez sok helyen nehézség elé állította az önkormányzatokat. Hozzátette: éppen ezért a kistelepülési polgármesterek többsége üdvözölte az állami átvételt.
LMP: előkészítetlen a javaslat
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt: pártja nem tartja ördögtől valónak a nagyobb állami szerepvállalást az oktatásban, szerinte azonban a mostani folyamatok nem állami felelősségvállalást, hanem államosítást jelentenek.
Az ellenzéki képviselő előkészítetlennek tartotta a javaslatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy 33 nappal az intézmények 2013 január 1-jére tervezett átadása előtt, nem lehet ilyen bizonytalanságban tartani a pedagógusokat, a szülőket és a gyerekeket. Ezért szerinte bölcsebb döntés lenne, ha 2013. szeptember 1-jére tolnák el a határidőt.
Fidesz: az esélyegyenlőség elérése az egyik cél
Brájer Éva (Fidesz) azt mondta, hogy az oktatási esélyegyenlőség megteremtése minden fejlett országban az elérendő célok között szerepel. A képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a különböző településeken eltérő az iskolák helyzete, a dolgozók munkaköre és a munkavégzés hatékonysága is.
A rendszerhez eddig senki nem nyúlt hozzá mélyrehatóan, pedig annak éppen itt van az ideje - jelentette ki.
Fidesz: nincsenek feszültségek a rendszerben
Lipők Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a pedagógusok bérének kifizetésében csak annyi változás lesz, hogy ezentúl közvetlenül jutnak hozzá ahhoz. A képviselő hozzátette, alaptalanok azok a vádak is, amelyek szerint súlyos feszültségek lennének a rendszerben. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok és a települések vezetői is partnerként tekintenek a kormányra.
MSZP: nincsenek meg a végrehajtás feltételei
Lamperth Mónika (MSZP) hangsúlyozta, hogy pártjuk nem ért egyet az államosítással, mert azt látják, hogy az új rendszerben rosszabb lesz a gyerekeknek.
Kijelentette, hogy a január 1-jéig nem lehet felelősséggel végrehajtani az átalakításokat. A szocialista képviselő szerint nem állnak fenn a végrehajtás feltételei. Jelenleg sem a fedezet, sem az intézményeket átvevő szervezet nincs meg. Eközben nem tisztázták a feladatokat és nem húzták meg a felelősségi határokat sem - sorolta a problémákat.
Révész Máriusz fideszes képviselő visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy valamiféle poroszos, ideológiailag vezérelt módon igazgatnák a jövőben az iskolákat. Szerinte vannak jogos félelmek az iskolák állami átvételével kapcsolatban, de az ilyen érvek felvetése komolytalan.
Frakciótársa, Székyné Sztrémi Melinda azt mondta: van annak egy diszkrét bája, amikor az MSZMP utódpártja félti a poroszosságtól az iskolarendszert. Mint mondta, ő maga 1981-től dolgozott pedagógusként, megélte azt az időszakot, amikor központi tanterv alapján kellett tanítani.
LMP: lesz-e elbocsátás az iskolákban?
Az LMP-s Osztolykán Ágnes arra kért garanciát, hogy az iskolákban dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók körében nem lesznek elbocsátások az fenntartóváltást követően.
A Michl József, a KDNP országgyűlési képviselője reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt 3000 fővel csökkent a pedagógusok létszáma, de nem kellett senki a helyükre, mert nincs elegendő gyermek. Hangsúlyozta: azoknak a pedagógusoknak kell aggódni, akik nem akarnak dolgozni, a többiek nyugodtan várhatják a következő tanévet.
Jobbik: egyházi iskolák szerződéseit fenn kell tartani!
Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a törvényjavaslatnak arra a paragrafusára hívta fel a figyelmet, amely szerint 2013. január 1-jétől felül kell vizsgálni az alapítványi és egyházi fenntartású intézmények közoktatási szerződéseit. Reményét fejezte ki,hogy ez maximum egy papírforma szerinti felülvizsgálat lehet, de ezzel együtt azt követelte, hogy ezt a paragrafust töröljék a törvényből.
Hoffmann Rózsa visszautasította a vádakat
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár zárszavában a jobbikos felszólalásra reagálva visszautasította, hogy az egyházi és alapítványi iskolákkal kapcsolatban bármilyen negatív szándéka lenne a kormányzatnak.
Az iskolabezárásokra vonatkozó kérdésekre az államtitkár azt mondta: két éve azt nyilatkozza, hogy azokon a településeken, ahol van 8 gyerek, az alsó tagozat működni fog, ahol viszont a gyereklétszám nem teszi lehetővé, hogy színvonalasan és gazdaságosan működjön az iskola, ott szóba jöhetnek intézmény-összevonások.
Álláspontja szerint ennek felmérése a következő félév feladata lesz, ugyanakkor jelezte, hogy nem mechanikusan hajtják ezt végre, hanem egyedi döntéseket hoznak, így egyes esetekben történelmi-tradicionális okokból az állam dönthet úgy, hogy inkább megsegíti a kistelepülést.
A javaslat benyújtásával kapcsolatban elismerte, hogy rohanni kellett, ebből is adódik, hogy nem sikerült minden részletkérdést tisztázni, így kérte a képviselőket, hogy módosító indítványokkal segítsenek.
Ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet minden egyes helyzetet törvényben szabályozni. Egy kipróbálatlan, de régről ismert rendszer szabályozásáról van szó, majd az élet megmutatja, mit kell a jogszabályban rendezni – tette hozzá a kereszténydemokrata szakpolitikus. Hangsúlyozta: többek között attól lesz jó az iskola, hogy visszahozzák az 1985-ben eltörölt tanfelügyeleti rendszert, így az állam információkat kap az oktatási intézmény működéséről.
Az államtitkár ismét nyomatékosította, hogy a fenntartóváltás nem jelent majd fennakadást az oktatási munkában, és kiemelte azt is: nem felel meg a valóságnak úgy beállítani ezt az átalakítást, mint az önkormányzatok kiüresítését és az iskolák jogainak elvételét.
Az ideológiai befolyásolással kapcsolatos ellenzéki hozzászólásokra kijelentette: nincs ilyen szándékuk, MSZP-s felvetésre reagálva visszautasította azt is, hogy ki akarnák irtani a színeket a közoktatásból. Nem uniformist, hanem egységes szabályozást kell hozni – hangsúlyozta.
