Március 25-én az Országgyűlés 325 igen 0 nem és 11 tartózkodással elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát. Az NFFS nem közvetlenül a mindennapi problémákra ad megoldást, mint a rezsicsökkentés vagy a devizahitelesek ügye, hanem a jövővel foglalkozik. A gyermekeink és az unokáink, vagyis a jövő nemzedékek jólétével. Szükség van a rövid távú gondolkodás mellett hosszú távú gondolkodásra is. Ez a stratégia 12 évet ölel át – mondta Nagy Andor.
Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának kereszténydemokrata alelnöke elmondta, az emberiség fejlődése nem fenntartható. Ebben tudományos egyetértés van, és legutóbb Rióban, 2012 júniusában, a Környezetvédelmi Világkonferencián mondták ki a világ állam- és kormányfői, hogy új modell kell, amely mind környezetileg, mind gazdaságilag, mind társadalmilag fenntartható fejlődést kínál. Az emberiség a mai napig nem tud mit kezdeni a mélyszegénységgel, a fejlődés révén a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. A világ három leggazdagabb emberének nagyobb a vagyona, mint a 48 legszegényebb ország nemzeti összterméke.
Nagy Andor úgy látja, a fenntartható fejlődés fogalma egyre közismertebb, de kevesen tudják pontosan, hogy mit is jelent. Még a beavatottak is azt gondolják, hogy ez a környezetvédelem, természetvédelem egy magasabb szintje, egyfajta „környezetvédelem 2.0.”. A fenntarthatóság azonban több mint természet- és környezetvédelem, bár ez az egyik legnagyobb erőforrás a négy közül, amelyre a fenntartható fejlődés alapul. Ugyanilyen fontosak az emberi, azaz humán erőforrások, a gazdasági erőforrások és a társadalmi erőforrások. Ezek egymással kölcsönhatásban vannak, és egymásra hatva alkotják a fenntartható fejlődés négy alappillérét.
„A keretstratégiában szerepel, hogy felmérjük a magyarság számára rendelkezésre álló nemzeti erőforrások állapotát, azok fogyását, vagy romlását és esetleges javulását is. Jelezzük a döntéshozóknak, ha valamelyik erőforrás kritikussá válik. Legyen az a népességfogyással, a szegénységgel, vagy valamilyen ásványkincsünkkel, akár a vízzel, a termőfölddel és az élelemmel kapcsolatos” – jelentette ki Nagy Andor.
Elmondta még, a stratégia alapján létrejön államtitkári szinten egy testület, amely érvényesíti a kormányzati döntésekben a fenntartható fejlődés szempontjait. Ugyanígy járnak el az EU-s fejlesztési források felhasználásában is. Ezzel a döntéssel Magyarország Európa erős középmezőnyébe került. Ugyan ez egy ún. globális ügy, de nemzeti érdekünk fűződik hozzá, hogy az utánunk jövő nemzedékek jólétéhez szükséges erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodjunk.
„Ez az ügy nemcsak a politikusok és a kormányzat ügye. Minden egyes embernek, a családoknak, az üzleti vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek a közös jövőbe mutató ügye. Egy pártokon átívelő, nemzeti összefogást igénylő, közös ügy” – mondta végezetül Nagy Andor.
