Vasárnap – A szolidaritás napja

Bitó László a Népszabadság június 10-én megjelent számában azt állítja, hogy nem találkozott még azzal a hipotézissel, hogy a heti pihenőnap az ember biológiai ritmusához alkalmazkodik. A rendszeres heti pihenőnap biológiai szükségessége az én ismereteim szerint nem hipotézis, hanem számtalan kutatási adattal alátámasztott tény.

Többek között az Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért, közismertebb nevén a Dublini Alapítvány (az Európai Unió kutatóintézete) által végzett kutatások is rámutatnak arra, hogy azok között, akik rendszeresen akár egyszer is dolgoznak egy hónapban vasárnap, közel 30 százalékkal magasabb a stressz okozta megbetegedések aránya azokhoz képest, akik vasárnaponként nem dolgoznak.

Az Európai Bizottság számításai szerint évente körülbelül 1 milliárd euró jövedelemkiesést okoz a gazdaságnak az európai munkavállalók keresőképtelensége. A munkahelyi egészséggel és biztonsággal összefüggő problémák teljes gazdasági költsége az uniós GDP 2,3 százalékára rúg. Mindez negatívan hat a közösség gazdasági növekedésére és versenyképességére. Közhely, hogy a munkahelyi leterheltséggel és stresszel szembeni egyik alapvető gyógyír a rendszeres, heti pihenőnap biztosítása.

Más kutatásokból kiderül, hogy a magyar munkavállalók az európai átlaghoz képest is nagyon leterheltek. A 27 tagú Európai Unióban az évi munkaórák számában csak az észtek és a lettek előznek meg minket.

Amikor a vasárnapi „shoppingolás” szépségeit ecseteli a szerző, egy valamiről elfelejtkezik: Magyarországon a kereskedelemben közel 100 ezer édesanya dolgozik rendszeresen vasárnaponként. (Vasárnap – vásárnap, nyelvészkedett Bitó László: a szláv nyelvekben a heti ünnepnap megnevezése az ószláv nedelj, vagyis a ne tagadószó és a delo „munka” szóösszetételből származik. Lehet, hogy mi az iráni-ugor eredetű vasárnap szavunk jelentése miatt dolgozunk többet vasárnaponként?) A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének a közelmúltban a vasárnapi munkáról több mint 5 ezer fős mintán készült kutatásai egyértelműen azt mutatják, hogy az alkalmazottaknak az alacsony munkabér után a vasárnapi munkavégzés jelenti a legnagyobb problémát. A válaszadók 94 százalékának jelent nehézséget a heti pihenőnapon végzett munka.

Véleményem szerint inkább a társadalmi szolidaritást kellene erősíteni, mintsem a vásárlók „shoppingolásához” való jogát hangsúlyozni. Már csak azért is, mert a vásárlók vásárláshoz való joga a munkavállalóknak a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogával, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogával, illetve a szabad vallásgyakorláshoz való alkotmányos jogával áll szemben. Közös érdekünk lenne, hogy a vasárnapi munkavégzést a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza. Az éjjel-nappali szolgáltatások jelenlegi ütemű terjedése, avagy az, hogy minden szolgáltatás a hét 7 napján, a nap 24 órájában elérhető, meglátásom szerint társadalmilag nem fenntartható.

Tapasztalataim azt mutatják, hogy a családok szétesésének, a családi kapcsolatok megromlásának ma az egyik forrása éppen a munkáltatók által alkalmazható rendkívül rugalmas és rendszertelen munkaidő-beosztás. A lelki és testi egészséghez hozzátartozik ugyanis a nyugalmas magánélet, a családi élethez szükséges megfelelő mértékű és rendszeresen, kiszámíthatóan biztosított pihenőidő, szabadidő is. Ezen belül különösen fontos szociális vívmány az egységesen, minden munkavállaló számára azonos időpontban biztosított heti pihenőnap. Az egységesen kiadott pihenőnap a társadalmi kapcsolatok ápolását is lehetővé teszi. Ez a nap hagyományosan a barátoké, a pihenésé, a kikapcsolódásé és a családoké. A gyermekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez nélkülözhetetlen a családi közösség, a család együttléte. Mivel a vasárnap egyúttal az iskolákban is tanítási szünnap, a gyermekekkel való hosszabb és tartalmasabb együttlétre Európában vasárnap van lehetőség. Ez a nap persze lehetne szombat vagy éppen szerda is, de a vasárnap, mint általános heti pihenőnap, az évszázadok során beépült az emberek életritmusába. Nagy Konstantin császár óta, 1700 éve.

Talán abba kevesen gondolnak bele, hogy a vasárnapi munkavégzés visszaszorítása környezetvédelmi szempontok alapján is rendkívül kívánatos lenne. Az általános vasárnapi pihenőnap alkalmával hetente egy napra jelentősen mérséklődhet a városokban a szmog és a zajterhelés. Nemcsak az ember biológiai ritmusa követeli meg a heti pihenőnapot, hanem a környezetünknek is szüksége van arra, hogy hetente regenerálódhasson.