Az amerikai Pew Research Center már azt is megvizsgálta, hogy Trump beiktatása után milyen összetétele lesz az új Kongresszusnak, illetve a kétkamarás rendszerben a Szenátusnak. Nyugaton semmi változás: mindkét Kamarában túlnyomóan keresztyén politikusok foglalnak helyet. A Kongresszus legtöbb nem keresztyén tagja a demokraták között található, zsidó képviselők személyében. Milyen lesz tehát a 115. Kongresszus és Szenátus vallási összetétele? (Forrás: pewforum.org)
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos
Hitek a „dombtetőn”
Csak úgy ontja a már nálunk is egyre ismertebb amerikai független statisztikai intézet, a Pew Research Center a vallás és a közélet témával összefüggő vizsgálati eredményeit. 2017. január 3-án tették közzé Faith on the Hill, Hit a dombtetőn című tanulmányukat, utalva az USA Kongresszusának, Parlamentjének dombon emelt épületére. Még mindig ugyanúgy keresztyén többségű a Kongresszus politikusainak a vallási hovatartozása, miként volt az 1960-as években. Jelenleg az 1961-62. évben mért 94,9%-os keresztyén többséggel szemben 2017-18-ban a keresztyének kongresszusi aránya 90,7%-os. Amint a százalékok mutatják, fél évszázad alatt alig módosult a Kongresszus keresztyén tagjainak az aránya. A nemsokára induló új, 115. Kongresszus 293 republikánus képviselője keresztyén, két tag kivételével, akik zsidók. A demokratáknak is túlnyomó többsége keresztyén, de a 242 demokrata képviselő között található 28 zsidó képviselő is. 3 buddhista, 2 hindu, 2 muszlim és 1 unitárius képviselő is van közöttük.
Az össznemzeti arányokhoz hasonlóan, a Kongresszusban is a protestánsok némi többsége érződik. Bár a protestáns képviselők aránya az 1961-es 75%-hoz képest mára 56%-ra csökkent. A katolikus képviselők aránya viszont nőtt, az 1961. évi 19%-ról mára 31%-ra emelkedett.
A republikánusok kétharmada a Kongresszusban 67%-ban protestáns, 27%-uk katolikus. A protestáns-katolikus viszony a demokraták között rohamosan csökken, mára 42% a protestánsok aránya, 37% a katolikusoké.
A Kongresszus 535 tagjából ma 485 a keresztyén, azaz 90,7%, ez az USA nemzeti arányaiban 71%-ot tesz ki. Ma 299 a protestáns képviselők a száma, ez 55,9%-át képezi a Kongresszus összes tagjának, a nemzeti arány 48%, ami azt jelenti, hogy a protestáns a Kongresszusban „felülreprezentált”. Felekezeti megosztásban a fontosabb adatok: a 299 protestáns képviselő közül 72 baptista, 44 metodista, 35 anglikán, szintén 35 a presbiteriánusok száma. A lutheránusok 26 képviselőt számolnak. Aztán nagy aránycsökkenéssel következnek a kisebb protestáns közösségek: kongregacionalisták, pünkösdiek, adventisták, reformátusok pár személlyel.
A katolikusok száma a protestánsokéhoz képest majd a fele, 168 személy. Ők a kongresszusi tagok 31,4%-át teszik ki, ez a nemzeti átlaghoz, a 21%-os arányhoz képest szintén felülreprezentált.
A mormonok száma 13 fő a Kongresszusban, ez is több, mint az országos arány. Ortodox keresztyéneket 5 képviselő reprezentálja.
Más vallások megoszlása: 30 zsidó képviselő van a Kongresszusban, ők is csaknem kétszeres felülreprezentálást mutatnak (5,6%) az országos átlaghoz (2%) képest. A 3 buddhista, a 3 hindu és a 2 muszlim képviselő arányában alúlreprezentálta az USA átlagot.
Ez a körábrázolás bordó színnel mutatja a republikánusokat, illetve közöttük a vallási arányokat, kékkel a demokraták viszonyait láthatjuk és elemezhetjük. A House a Kongresszust mutatja, a Senate a Szenátust a kétkamarás USA rendszerben.
Az 535 fős Kongresszusban feljebb már számszerűen is leírtuk az arányokat, akik különböző vallásokhoz tartoznak. Ez a körkép viszont azt mutatja, hogy a republikánusok között a protestánsok száma 159, a katolikusoké 70, ez a demokraták között elég szoros, 82 protestáns mellett 74 katolikus áll/ül. A zsidók aránya: republikánusok között 2, demokraták között 20. A Szenátus 100 tagjából a republikánusokhoz 38 fő protestáns tartozik, katolikusként 9 fő. A demokratákhoz 20 protestáns és 15 katolikus tartozik. A demokratákhoz még tartozik 8 zsidó és 1 buddhista szenátor, míg a republikánusokhoz 6 mormon szenátor.
Mindezek nyomán csak ennyi a kérdésünk: mennyire érvényesül az amerikai kétkamarás rendszerben a hit ereje, miben és hogyan mutatkozik meg a keresztyén/protestáns/katolikus meggyőződés a politikai közbeszédben, gondolkodásban és a döntések indokolásában? Mennyire működik a protestáns felelősségetika a dombtetőn? S mennyire érződik a katolikus szociális enciklikák szellemisége a Capitoliumon? Nyilván, nem vallási közösség sem a Kongresszus, sem a Szenátus, hanem politikai, de ha ilyen felméréseknek meg van a helye az amerikai közgondolkodásban, és a legmagasabb törvényhozó és irányító szervben, akkor hogyan mutatkozik meg a vallási komponens a képviselők és a szenátorok munkájában? Erre még nem kaptunk választ, bár ez is nagyon érdekes lenne. Mint ahogyan e felmérés természetszerűleg veti fel a kérdést: vajon a magyar Országgyűlésben milyen eredménye lenne egy ilyen felmérésnek? Egyáltalán el lehetne eddig jutni?
