Forrás: MTI
Bármilyen megállapodás is szülessen Párizsban a jövő globális klímastratégiáját illetően, az energiahatékonyság növelése az egész világ számára az egyik legkézenfekvőbb megoldás a gazdaság dekarbonizációjára – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint az egységnyi termelésre vetített energia felhasználásának csökkentése pedig különösen fontos egy olyan, tradicionális energiahordozókban szegény és nagyarányban importfüggő régióban, mint Európa.
A Századvég Gazdaságkutató emlékeztet, hogy az Európai Unió az ellátásbiztonság és a versenyképesség növelése, valamint a fenntartható fejődés biztosítása érdekében 2010-ben célul tűzte ki az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését. A célok elérése érdekében 2012-ben kidolgozták az Energiahatékonysági Irányelvet (EED), amely az energiatermelést, az elosztást és a végső felhasználást egyaránt érinti. Magyarországnak az évtized végéig mintegy 10 százalékkal kell energiahatékonyságát javítania, ami a kutató számításai szerint mintegy 1500-2500 milliárd forint beruházást gerjeszt. 2020 utánra még komolyabb vállalásokra is szükség lehet, hiszen a 2014. októberében elfogadott előírás szerint már 27-30 százalékos megtakarítást szükséges elérni 2030-ig az unió egészében.
Az energiahatékonyság növelése szempontjából vannak olyan szektorok, mint a háztartási kisgépeké és világításé, ahol a befektetések maguktól is megtérülnek. Léteznek olyan szektorok is, ahol az energiafogyasztó berendezések élettartama nem elég hosszú ahhoz, hogy az energiahatékonysági beruházások még idő előtt megtérüljenek. Számos egyéb szektorban azonban pozitív megtérülési rátával lehet számolni, de a beruházások elindításához szükség van azok ösztönzésére, támogatásokra.