Fülöp Attila: Nem csak az állam felel a szociális problémák megoldásáért

A kilencvenes évek előttről örökölt téves állítás az, hogy minden szociális problémáért az állam vonható felelősségre, és az állam tud a legtöbbet tenni az enyhítésükre - mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) konferenciáján.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára előadást tart a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Megújulás a szeretetben - A megfogant élet védelme című konferenciáján Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápa dísztermében 2020. február 12-én. Az asztalnál balról jobbra: Czapkó Mihály morálteológus, az Egri Érseki Papnevlő Intézet prefektusa, Bakodi Péter, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság osztályvezetője, Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye megyés püspöke és Kuzmányi István, a Magyar Kurír - Új Ember igazgató főszerkesztője. (MTI fotó: Szigetváry Zsolt)
 
Az államtitkár kiemelte: a szociális szféra nagy kérdése, hogy kivel szemben várható el és meddig terjed az állam felelőssége.
    
Az a cél, hogy az egyént képessé tegyék saját helyzete megváltoztatására. Elsőként mindig a kisebb közösségnek kell segítenie képességéhez és lehetőségéhez mérten - tette hozzá.
    
Magyarországon a szociális ellátóintézményeknek csak a harmadát tartja fenn az állam, kétharmadát önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek működtetik, természetesen úgy, hogy az állam garantálja a működésükhöz szükséges anyagi forrást. A helyi közösséget ismerő, körükben tevékenykedő egyházak, civil szervezetek ugyanis sokkal jobban ismerik egy adott közösség problémáit - jelentette ki.
    
Fülöp Attila tévútnak nevezte azt a felfogást, amely a szociális biztonságot az anyagi biztonsággal teszi egyenlővé.     Ez nyilvánvalóan téves például a hajléktalanok esetében, akik hiába kapnák meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt, emberi kapcsolatok híján nem lennének képesek boldogulni. Ugyancsak nem megoldás a gyermekvédelemben felnőtt fiataloknak pénzt adni, ha korábban nem sajátíthatták el azt a mintát, amely segítené őket önálló életet élni - mondta.
    
Hozzátette: ezért igyekezett a kormány erősíteni a nevelőszülői hálózatot, a családban nevelkedést támogatva az intézetek helyett.
    
Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke elmondta: a konferencia alapjául szolgáló 2019 végén kiadott két püspöki körlevél, a Megújulás a szeretetben és A megfogant élet védelme című dokumentum olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a népesedési krízis, az oktatás, a szegénység és a népmozgások, valamint az élet védelme.
    
A körlevelek régi, de aktuális kérdéseket tárgyalnak, és céljuk, hogy a bennük megfogalmazott válaszok az egész társadalomra hassanak, mert egyszerre szolgálják hívők és nem hívők javát - közölte.
    
Úgy fogalmazott:  szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció. Az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás."
    
Veres András szerint ugyan ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek.
    
Hozzátette: ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak  hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival.
    
Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben - mondta.
    
Megjegyezte: az egyház felelőssége is, hogy a rendszerváltás után nem találta meg az utat legalább a hívők szívéhez.
    
Orosz Atanáz miskolci megyés püspök, görögkatolikus szerzetes a katolikus egyház cigánypasztorációjáról tartott előadásában hangsúlyozta: a cigányok felzárkóztatását nehezíti, hogy számos problémáról nem lehet nyíltan beszélni, mert az kínos „vagy cigány testvéreinknek, vagy a politikusoknak".
    
Példaként említette: évek óta minden fórumon felhívja a figyelmet arra, hogy az uzsorával szemben minden eszközzel fel kell venni a harcot, de sehol nem talál meghallgatásra.
    
Szólt arról is, hogy  „az őszinte beszéd sokszor támadási alap az emberi jogok védelmezőinek".
    
Egy-egy cigány iskolát működtető egyházmegyét állandóan támadnak egyrészt a saját hívei, másrészt a civil szervezetek. Kijelentette: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány éveken át támadta a hajdúdorogi, majd a nyíregyházi egyházmegyét egy olyan iskola munkája miatt, amely a városrészben lakó minden iskolás gyermeket a „legkiválóbb módon ellátott és ellát".
    
Orosz Atanáz kitért közölte: a romák körében nőtt ugyan az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság, de képzetlenségük miatt rosszabbul teljesítenek, mint nem roma társaik, és emiatt „szükségszerűen frusztrálódnak".
    
A rossz közérzet, az alulértékeltség bizalmatlanságot szül, emiatt nem fogadják el a közöttük dolgozókat, elutasítják tanáraikat, szociális segítőiket, lelkipásztoraikat - mondta.
    
Michael August Blume érsek, apostoli nuncius köszöntőjében közölte: az MKPK tavaly novemberben megjelent körlevelében a demográfiai krízis megoldásául a keresztény családot jelölte meg.
    
Kiemelte: sok fiatal nélkülözi azt a családi hátteret, amelyben lehetőség van elsajátítani a másik ember és a közösség tiszteletét és a legalapvetőbb emberi értékeket.
    
Az egyház örömmel kínálja fel a szülőknek és a gyerekeknek a hitet, a tudást a közösség élményét - fogalmazott.     Hozzátette: az egyházi oktatási intézmények képesek mindenféle családi háttérrel rendelkező gyermeket elkísérni a felnőtté válás útján.