Kalmár Ferenc: Az ET magyar elnöksége sikerrel helyezte fókuszba a nemzeti kisebbségek védelmét

Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága nemrégiben befejeződött féléves magyar elnökségének sikere, hogy ismét középpontba helyezte a nemzeti kisebbségvédelem ügyét – jelentette ki Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos Strasbourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.

Kalmár Ferenc az Európa Tanács Kisebbségi Munkacsoportjának ülését követően, az ET május és november közötti magyar elnökségének kisebbségvédelmi eredményeivel kapcsolatban leszögezte: a félév során szerzett tapasztalok azt mutatják, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. Magyarország a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy az európai őshonos kisebbségek ügyét a középpontban tartsa.

Az Európa jövőjéről kezdett uniós konferenciasorozattal kapcsolatban kijelentette: Európa jövőjéről a nemzeti kisebbségek nélkül nem lehet tárgyalni. Ötvenmillió ember életét és jövőjét nem lehet kihagyni a konzultációk és tárgyalások sorából – tette hozzá.

Kalmár Ferenc

Elmondta, hogy a magyar elnökség által szervezett négy kisebbségvédelmi konferencia megállapításai szerint a nemzeti kisebbségek kérdése Európában elfeledett. Az elmúlt időszakban előrelépés helyett hátralépés történt a nemzeti kisebbségek védelmének terén, és ezt illetően a jelenlegi politikai helyzetben nem várható fejlődés. A létező szabályozás adta lehetőségeket azonban minél jobban és minél mélyebben ki kell használni – hangsúlyozta.

A megállapítások azt erősítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének ügye fontos, a megkezdett munkát folytatni kell”

– fogalmazott a KDNP elnökségi tagja.

Kiemelte: a féléves magyar elnökség végén elfogadott, a kisebbségek védelmének előmozdítását célzó strasbourgi nyilatkozat kötelező érvényű, európai szabályozás meghozatalát sürgeti, valamint online platform létrehozását helyezi kilátásba a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére.

Kalmár Ferenc végezetül előremutatónak nevezte, hogy a kisebbségkutató intézetek együttműködésüket ajánlották fel az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak, hiszen – mint mondta – rendelkeznek azzal a tudással, kapacitással és módszerekkel, amelyek lehetővé tennék tanulmányok, hatástanulmányok készítését, valamint a vonatkozó szabályozások előkészítését.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a május és november közötti magyar ET-elnökség azt javasolta, minden ország foglalja alkotmányba, hogy államalkotó tényezők az ott élő kisebbségek és számukra biztosítani kell az egyéb jogok mellett a kollektív jogokat is, továbbá hogy a nemzeti kisebbségek védelmének alapja az identitás védelme.

Szili Katalin

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyar ET-elnökség javaslata rögzítette azt is, hogy

a nemzeti kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, az állampolgárság pedig nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással. Magyarország szükségesnek ítéli, hogy – mint az emberi méltóság egyik fontos eszközét –, a nemzeti identitás védelméhez való jogot állampolgári alapjogként ismerjék el

– hangsúlyozta Szili Katalin.

Elmondta: az Európai Parlament 2019 márciusában, az afrikai származású emberek alapvető jogairól Európában címmel elfogadott állásfoglalásával kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy az állásfoglalás mintájára készüljön az őshonos nemzeti kisebbségek alapvető jogairól szóló EP-határozat is. A magyar javaslatok azt szeretnék elérni, hogy az egyéb kisebbségek jogainak védelme mellett kellő figyelem forduljon az őshonos kisebbségek jogainak védelmére is – tette hozzá Szili Katalin.