Latorcai János köszöntötte a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karát, fennállásának 70. évfordulója alkalmából

Nagyszabású, tudományos konferenciával egybekötött jubileumi emléküléssel ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara.

Latorcai JánosLatorcai János (KDNP), a Magyar Országgyűlés alelnöke beszédet mond a Miskolci Egyetemen a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar fennállásának 70. évfordulója alkalmából (Miskolc, 2019.10.20.)

A rendezvényen az egyetemi vezetőkön kívül Prof. Dr. Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Veres Pál, Miskolc MJV polgármestere, Prof. Dr. Horváth Zita oktatásért felelős helyettes államtitkár, és Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntőt, illetve tartott előadást.

Latorcai JánosÜnnepség a Miskolci Egyetemen a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar fennállásának 70. évfordulója alkalmából (Miskolc, 2019.10.20.)

Az emlékülésen a beszédek mellett átadták a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Tiszteletbeli Professzora, valamint a Pro Facultate Artium Mechanicarum et Rerum Informaticarum Universitatis Miskolciensis kitüntetéseket is.

Latortcai JánosLatorcai János (KDNP), a Magyar Országgyűlés alelnöke (b2) Miskolcon, a Miskolci Egyetemen a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar fennállásának 70. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen (Miskolc, 2019.10.20.)

Latorcai János köszöntő beszéde:

Mélyen Tisztelt Rektor-helyettes Úr!
Dékán Úr! Kancellár Úr! Államtitkár Úr! Polgármester Úr! Professzor Hölgyek és Urak!
Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!

A mai nap a visszatekintés, de a jövőbe nézés napja is. Ma a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának 70 évvel ezelőtti alapítása napján ünnepi lélekkel és hálatelt szívvel emlékezünk nagynevű oktatóinkra, mindarra, amit tőlük kapva előnyünkre vált.

Magam is egy vagyok a tanítványok, az öregdiákok nemzedékéből, akiket a selmeci hagyományokat felvállaló és továbbvivő előd, a Nehézipari Műszaki Egyetem képzett.

Az itt töltött évek tapasztalatai és személyes élményeim mind a mai napig formálják életemet.

Rengeteg gondolat tolul most is elém, sok mindent fel tudnék és fel is lehetne idézni, de számomra az volt a legfontosabb, hogy bármikor fordultam az Egyetem valamelyik oktatójához, mindig a legjobbat, legkorszerűbbet kaptam. Óriási professzor egyéniségek segítségére számíthattam, olyanokra, akik szakmai tudásukkal és emberi nagyságukkal is kiemelkedtek környezetükből.  

Elsősorban nekik köszönhető, hogy az 1949-ben létrejött Nehézipari Műszaki Egyetem sikeressé vált. A gazdasággal kialakított, a kezdetektől meglévő szoros kapcsolat alapvetően befolyásolta egyetemünk fejlődését. A létrejött műszaki tanszékek, köztük az általam oly jól ismert 1962-es alapítású Vegyipari Gépek Tanszéke is, leginkább az ipari igények kielégítését célozta meg.

A korszerű tantervek, a kiváló oktatói gárda és a tanulni kész diákság egyre fejlődő együttműködése rövid időn belül meghozta a várt eredményeket. A folyamatos megújulási kényszer pedig biztosította, hogy a szocialista nehézipar széthullását követően ne csak megmaradjon a műszaki felsőoktatás Miskolcon, hanem másodvirágzását is élhesse.
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki kara 70 éves jubileumának legfontosabb üzenete éppen ezért a tudás és a megújulás képessége, és ez reményt ad az elkövetkezendő 70 évekre is.

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!
Már most is kézzelfogható, hogy a XXI. században tapasztalható minden eddiginél gyorsabb fejlődés elsősorban az ipar és a technológia területén teremt új kihívásokat. A jövőnket meghatározó legfontosabb fejlesztések, legyen szó a digitalizációról, a robottechnikáról, a mesterséges intelligenciáról vagy éppen a világ népességének növekvő energia és élelmiszer igénye kiszolgálására hivatott újításokról, mind-mind olyan kérdések, melyek mérnöki tudáson alapuló választ igényelnek.
A műszaki kutatások és a fejlesztések eredményei, valamint az informatikai megoldások olyan szakmákat fognak teljesen átalakítani, amelyekről pár évtizede még azt gondoltuk, hogy szinte állandó értékű diszciplinát képviselnek.

Jól képzett műszaki értelmiségre tehát minden korábbinál nagyobb szükség van, nemcsak idehaza, hanem az egész világon. Ez óriási lehetőséget kínál azon fiataloknak, akik olyan diplomával rendelkeznek, ami mögött érték és valódi tudás áll, ami itt Miskolcon, különösen hangsúlyos kérdés.

A legfrissebb felmérések szerint ma a munkáltatók a műszaki végzettségűeknek kínálják a legtöbb állást Hazánkban. Ennek ellenére a frissen végzettek közül a jövőt néhányan csak külföldre távozásban vélik felfedezni. Bízom benne, hogy a javuló lehetőségek hatására többen csak átmeneti megoldásként választják ezt az utat, s azok közül, akik már ráléptek, többen visszatérnek, hiszen a magyar gazdaság felfelé ívelő pályája újabb lehetőségeket teremt.

Az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárddal több pénzt biztosít kutatásra és fejlesztésre és ebből a forrásból a felsőoktatásra is több jut majd.
Ehhez még hozzá kell tennem, hogy a Miskolci Egyetem a felsőoktatási intézmények támogatási listáján 34 intézmény közül a 8. helyet foglalja el több mint 5 milliárd forint megítélt támogatással, ami az egyetemi támogatások mintegy 1/6-a.
Meggyőződésem, hogy ezek a többletforrások érdemben javítják majd az oktatás és a kutatás minőségét ezzel is erősítve egyetemünk versenyképességét.

A kutatás és a fejlesztés terén az állami támogatásnál is fontosabb az iparral, a gazdasággal való közvetlen kapcsolat. E téren a Miskolci Egyetem műszaki karai kifejezetten sikeres kapcsolatokat építettek ki olyan óriás vállalatokkal, mint az Audi, a Bosch, a Konecranes, a Mol Petrolkémia vagy éppen a Wanhua csoport és az SBS. Külön ki szeretném emelni a Logisztikai Intézet és a Vegyipari Gépészeti Intézet elmúlt években vállalt úttörő és példamutató szerepét.

Ez a szoros kapcsolat biztosíthatja a hazai mérnökök számára a csúcstechnológiákhoz való hozzáférést, valamint a lehetőséget arra, hogy a jövőnket meghatározó kutatásokba bekapcsolódhassanak.

Mi kis ország, kis nemzet vagyunk, így - Kodály Zoltán szavaival - nem engedhetjük meg magunknak a műveletlenség, a tudatlanság luxusát. S ez nemcsak országosan, hanem lokálisan is igaz. Értelmiség nélkül nemcsak egy város, hanem egy egész térség is képes elveszíteni megtartó erejét.

Ezért nekünk, egykori és mostani hallgatóknak, oktatóknak, az Egyetem sorsáért elkötelezett értelmiségieknek - különösen a döntéshozóknak - elsődleges feladatunk, hogy biztosítsuk a felnövekvő mérnökgenerációk számára a helyben maradás és a szakmai előrelépés lehetőségét. E nehéz, de nemes feladathoz kívánok Kövér László házelnök úr nevében is sok erőt és alkotni, tenni akaró szellemet!