Magyarország nem megakadályozni akarja a 2030-as uniós klímavédelmi célok elfogadását, hanem biztos és észszerű szakpolitikai kereteket akar annak végrehajtásához – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára Facebook-oldalán szerdán.
Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese, a KDNP alelnöke
Schanda Tamás hangsúlyozta, a kormány egyetért az összeurópai szinten elérendő 55 százalékos kibocsátás-csökkentéssel. „De garanciát akarunk arra, hogy mindenki kiveszi a részét a munkából - ezért szeretnénk, hogy tagállamonként minimum 40 százalékot el kelljen érni 2030-ig” – írta, hozzátéve: a közös célok nem érhetőek el egyéni teljesítmény nélkül, márpedig a jelenlegi tervek nem rögzítenek semmit sem az egyes országok vonatkozásában.
Kiemelte: Magyarország úgy csökkenti a kibocsátást, hogy közben a gazdasága is erősödik. Az ország 2018-ban és 2019-ben európai szinten is kiemelkedő, 5 százalék körüli gazdasági növekedés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátását 2018-ban közel 1 százalékkal, 2019-ben pedig további 0,3 százalékkal csökkentette a megelőző évhez képest. Ezzel szemben Spanyolország, Portugália, Ausztria, Ciprus és Írország 1990-hez képest 2018-ig nem, hogy csökkentette volna, hanem növelte a kibocsátását. „Nem mi vagyunk tehát azok, akitől félteni kell a klímacélokat” – írta.
Kitért arra, hogy a legfontosabb dolgokat mindig az Európai Tanács határozta meg a tagállamok számára. Azt akarják, hogy ez így is maradjon – ezért szeretnék, ha a klímacélok ügyében is ez a testület döntene. Ami az elköteleződést illeti: itthon már bizonyítottak, mint írta, hiszen a parlament – európai szinten is élen járva – nemzeti törvényben rögzítette a 2050-es klímasemlegesség célokat. Ezt a baloldal persze nem szavazta meg, pedig ők nyújtották be – idézte fel.
Schanda Tamás közlése szerint azért nem akarnak egységes karbonárat, mert ez a magyar emberek érdeke. Vannak, akiket a brüsszeli bürokratáknak való szófogadás vezet, „mi azonban más szemszögből nézzük a világot”. Az egységes karbonár bevezetése azt jelentené, hogy a magyar családokra eső költség annyi lenne, mint mondjuk a német családokra eső – miközben az utóbbiak jövedelme négyszerese a hazainak – sorolta.
Az államtitkár kiemelte: Magyarország kimondottan jól teljesít a kibocsátás-csökkentés terén. Az 1990-2018 közötti teljesítményével a 8. legjobb a tagállamok rangsorában, Magyarország karbon-lábnyoma uniós összevetésben is az egyik legalacsonyabb.
