Összes vállalás: 131 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 5 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Heves megye: 2 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 1 kereszt
Tolna megye: 1 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 131 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

A megalázott kulákok előtt hajtottak fejet a kecskeméti emléknapon

Az Országgyűlés 2012. március 26-án a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjának nyilvánította június 29-ét, ami a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe. A Parlament határozatában elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. 

Kecskemét önkormányzata 2012-ben emlékművet állíttatott a kuláküldözés áldozatainak emlékére a Lestár téren, azóta minden évben ott tartanak megemlékezést.

A szerdai megemlékezésen Varga László nyugalmazott reformátuspüspök-helyettes köszöntötte a jelenlévőket.

– Hetvennégy évvel ezelőtt a hírös város óriási gyalázatot vett magára akaratán kívül. 1948. augusztus 20-án Kecskemét volt az a kiválasztott hely, ahol Rákosi Mátyás meghirdette a kuláküldözést. Azok, aki ezt átélték, már nem élnek, de élnek még gyermekeik, unokáik, és élünk, akik hordozzák az emlékét szenvedésüknek. A gyalázat lemosásának első lépése az emlékmű állítása volt – fogalmazott Varga László.

Emlékezőbeszédet mondott dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

– Hazánk újabb kori történelmét számos súlyos tragédia terheli, melyeknek hatásait még ma sem volt képes kiheverni a hazai társadalom. A második világháborút követő időszak, a kommunista hatalomátvétel milliókat fosztott meg az emberhez méltó élet lehetőségétől. 

Rákosi Kecskeméten elmondott beszéde a kulákellenes politikai kampány megindításának és a vidéki magyar társadalom szétrombolásának kezdetét jelentette 

– fogalmazott Latorcai János, hozzátéve, hogy akkor Rákosi kifejtette: a kulákságnak nevezett nagybirtokos paraszti réteg az igazi veszély az új kisbirtokos parasztságra. Ez pedig csak a nyitányát jelentette annak a szovjet mintára megindított pokoli kampánynak és üldöztetéssorozatnak, melynek végcélja a kulákság teljes felszámolása volt.

– Ennek megfelelően olyan jogszabályokat léptettek életbe, melyek teljesíthetetlen terhet róttak a magyar parasztságra. Az ehhez párosult verések, megaláztatások súlya alatt összeroppanó gazdák közül sokan csak abban látták a kiutat, ha önként felajánlják földjüket az újonnan létrejött szövetkezetek számára. Sokan nem bírták elviselni a zaklatásokat és öngyilkosságot követtek el, a kulákok megbélyegzése mindennapos volt – emlékeztetett az alelnök, hozzátéve, hogy a kulák megnevezés idővel elvált gazdasági tartalmától és a politikai üldöztetés, megbélyegzés, kirekesztés eszközévé vált. Az 1952-es kuláklista szerint már az is kuláknak számított, akinek semmi vagyona nem volt, de szerepelt a listán.

– A kulákság elleni fellépés célja látszólag a földek és a termelőeszközök államosítása, valamint a szövetkezeti rendszer kialakítása volt, de a vad düh arra enged következtetni, hogy céljaik ennél sokkal szélesebb körűek voltak. Az arisztokrácia, a klérus és a kulákság felszámolására tett szörnyűséges társadalmi kísérlet célja a föld és a hagyományok tiszteletére épülő faluközösségi létforma megszüntetése, felbomlasztása volt, ami megkérdőjelezhetetlen érték volt a magyar parasztság számára, mely útjában állt a kommunizmusnak – mutatott rá az alelnök, hozzátéve, hogy a hagyományainkhoz, hitünkhöz való ragaszkodás ma ismét egy torz ideológia eszméjének útjában áll.

Rákosi szellemi utódai ma már a világ proletárjainak egyesülése helyett a világ globalistáinak szövetségét építik és igyekeznek mindent felszámolni, ami ennek útjában áll. A kulákság likvidálása egy osztályok nélküli társadalom vízióját volt hivatott szolgálni, ma pedig a nemzetek felolvasztása egy minden nemzet felett álló európai kormány utópiáját jelenti

Az Országgyűlés alelnöke beszéde zárásaként hangsúlyozta, hogy a megemlékezés célja a főhajtás a megalázottak, a kisemmizettek előtt és egyben intő példa a jövő felé haladtunkban.

Dr. Mák Kornél, a KDNP városi és megyei szervezetének elnöke mondott záróbeszédet. 

Mircea Eliade vallástörténészt idézve elmondta, hogy ahol jelen van a profán, ott megjelenik a szent is, mint ahogyan a helyszín is szimbolizálja: a Lestár téri volt ÁVH-épületben verték és ölték meg a gazdákat, amit most átszentel a mellette lévő Barátok temploma, az emlékmű és az évenkénti koszorúzás.

– Szimbolikus ez a tér, szimbolikus, de igaz főhajtásunk, és őrizzük azoknak a keresztény, keresztyén, sokat szenvedett, kuláklistára tett emberek emlékét, akik lelke, szentsége mégis él a profán után – mondta az elnök.

A beszédeket követően többek között Latorcai János, dr. Salacz László országgyűlési képviselő, Kecskemét önkormányzata, a KDNP kecskeméti és kunszállási szervezete és a Polgári Válasz Kecskeméti Alapszervezete elhelyezte az emlékműnél az emlékezés koszorúit és virágait.