– Mihalik Kálmán a Székely Himnusz zenéjével olyat alkotott, amely száz évvel halála után is millióknak ad bátorságot, erőt, összefogásra ösztönöz és erősíti a szolidaritásunkat – fogalmazott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a Szegedi Dóm Látogatóközpontban, ahol emlékülést rendeztek Mihalik Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából. 

Tiltott ima

A rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt személyesen nem tudott részt venni az emlékülésen, de levélben elküldte gondolatait. 

– A Székely Himnusz száz év alatt önálló életre kelt. Szimbólumává vált az ellenállásnak, a nemzeti érzésnek Erdélyben, a szocialista rendszerrel való szembenállásnak az anyaországban. Nem csupán Ceaușescu Romániájában volt betiltva, de a szocializmus évtizedei alatt Magyarországon sem csendülhettek fel fájdalmas, de lelket erősítő dallamai – írta a miniszterelnök-helyettes, majd azzal folytatta, hogy nem véletlenül titulálták veszélyesnek a diktatúrák. A benne foglalt ima erőt, tartást és öntudatot adott és ad ma is a székelységnek és a magyarság egészének. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azokról az évtizedekről beszélt, amikor még tiltólistán jegyezték a Székely Himnuszt. Magát a nomád nemzedék tagjaként definiálta, helyét kereső emberként, aki megpróbálta pótolni azt az identitáskeresés során lelt űrt, amelyet a szocialista érában nem hagytak betölteni az egyháznak és az iskoláknak. 

Határokon átívelő egység

Potápi Árpád János sikeresnek nevezte az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját. – A nemzetrészekkel közösen határoztuk meg és hajtottuk végre a feladatokat, az eredményeinkre méltán lehetünk büszkék – közölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. 

A fő célok között az identitás megerősítését, a családok támogatását, valamint az egyre erősödő gazdaságfejlesztési törekvéseket, a határon túli magyar területek, vállalkozások és azok révén magyar emberek segítését említette. 

„Kecskére káposztát”

– A himnuszok a nemzeti identitás kovászai – jelentette ki a rendezvényen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Előadásában kiemelte, a 21. század olyan világot hozott számunkra, amelyben minden feloldódni látszik, egyre eltörpülnek a nemzeti sajátosságok. Európa azonban csak akkor tudni majd újradefiniálni magát a világban, ha a nemzetek Európájában gondolkodik. Komoly problémának nevezte, hogy az európai politika a nemzethez tartozást és az állampolgárságot nem tudja elválasztani egymástól. Hangsúlyozta, Székelyföld autonómiája nem a régió elszakadásáról szól, hanem arról az igényről, hogy egy közösség szabadon dönthessen az őt érintő ügyekről, azaz arról, hogy szabadon használhassa lobogóját és címerét, énekelhesse himnuszát. 

Kalmár Ferenc, a szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott, a KDNP elnökségének tagja azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy sajnos az Európai Unió és intézményei nem foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségekkel. Ezt a kérdéskört a tagországok belügyeinek tekintik.

– Magyarul kecskére bízzák a káposztát. Európában nincs kerettörvény, amely kötelezővé tenné a nemzeti kisebbségek jogainak betartását. Szükség volna egy kötelező és kikényszeríthető keretszabályozásra – hangsúlyozta a nagykövet.