Ami megtartott, megtart és meg fog tartani minket, az a hűség a keresztény civilizációhoz és a szuverén magyar hazához – mondta Semjén Zsolt vasárnap a Győr királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulója alkalmából emelt Győr-kereszt avatása előtt.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, az ausztriai településeken felállított Győr-keresztek Európa háláját fejezték ki a városnak azért, mert megállította az oszmán birodalom és így az iszlám hódítását.
„A Győr-kereszt nem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó. Jelképezi mindazt, ami Győr városának küzdelmekkel teli és dicsőséges történelmét jellemzi: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy 1589-ben Győr töröktől való visszafoglalásának örömére Alsó-Ausztria első helytartója Rudolf császár nevében elrendelte, hogy Alsó- és Felső-Ausztriában a kidőlt vagy elhanyagolt kereszteket újítsák fel és azokon emlékezzenek meg a város visszavételéről.
„Ausztriában számos helyen ma is fellelhetők a Győr-keresztek, melyek azt hirdetik, hogy Győr a kereszténység védőbástyája. Legyünk büszkék arra, hogy győriek vagyunk” – tette hozzá a polgármester.
Kara Ákos (Fidesz) országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, az emlékoszlopra tekintve Győr helytállásának, újjászületésének szimbólumát is láthatjuk. „Az elnyomás jelképét cseréltük fel a felszabadulás jelképére, a jövő jelképére, melyben benne van Győr történelme, összeköti a régi és a mostani győrieket” – fogalmazott.
Simon Róbert Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő felhívta az emlékezők figyelmét, hogy adjunk kellő tiszteletet elődeinknek, Győr és Európa megvédéséért. Rámutatott, a város és a nemzet jövőjének záloga, ha meg tudjuk őrizni Európa keresztény alapokon nyugvó, hagyományos értékrendjét.
A városháza előtt álló emlékoszlopot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Dézsi Csaba András polgármester leplezte le, majd megszentelte Hortobágyi T. Cirill, a Pannonhalmi Területi Főapátság elöljárója, Szemerei János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Veres András győri megyés püspök és Wagner Tamás, a Győri Református Egyházközség lelkésze.
***
Magyarország miniszterelnök-helyettesének, a KDNP elnökének beszéde az alábbiakban olvasható.
Semjén Zsolt beszéde
Győr királyi városi rangra emelésének 750. évfordulója –
Győr-kereszt avatási ünnepsége alkalmából,
2021. június 20-án
Egy város története a benne élő emberek élete és sorsa. Egy város öröme és bánata az emberek öröme és bánata. Egy város ünnepe az itt élők ünnepe.
Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Győri Polgárok!
Különleges évfordulóra gyűltünk össze, Győr királyi városi rangra emelésének 750. évfordulóját ünnepeljük. Hogy háromnegyed évezred mennyire nagy idő, elég csak belegondolni: 750 évvel ezelőtt nem volt még reneszánsz, nem volt még reformáció, de Győr város lett. Nem létezett még az Amerikai Egyesült Államok, de Győr már város lett. A magyar trónon még Árpád-házi király ült, amikor Győr város lett.
Ilyen dimenziókban gondolkodva kiderül, hogy Önök, győriek micsoda örökség birtokában vannak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Győr városának utóbbi ezer évét négy szóval jellemezhetjük: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség.
A honfoglaláskor Árpád személyesen vezette hadait erre a vidékre, és Győrt fejedelmi birtokká tette. Szent István egyházmegyét szervezett Győr központtal, és itt adta ki a pécsi püspökség alapító levelét. A tatárjárás után IV. Béla Győr újjáépített várában írta alá Szent János Jeruzsálemi vitézeinek, azaz a máltai lovagrendnek az adománylevelét 1247-ben.
Néhány évtized elteltével újra a győriek helytállására volt szükség: Ottokár cseh király nem mondott le Magyarország elfoglalásáról, mint ahogy a német császári koronát is szerette volna elérni. Beárulta, hitszegőnek nevezte a magyar királyt a külföld előtt, hogy igazolhassa hadjáratát, és betörve az országba a Rábcáig szorította a magyarok seregét. Kemény közelharc folyt, Ottokár csapatai rövid idő múlva futottak, és István harcosai az ország kapujáig űzték őket.
Hősiességre volt szükség Nándorfehérvárnál is 1456-ban. Kevesen tudják, hogy egy évvel korábban éppen a győri ferences kolostorban ült össze az országgyűlés, mely Hunyadi János vezetésével, valamint Kapisztrán Szent János buzdító szavaira szavazta meg a török ellen felállítandó sereget. Nándorfehérvár hősei egy emberöltőre megóvták Magyarországot és Európát a török hódoltságtól.
Az 16. század utolsó évtizedében Győr, az utolsó nyugat-magyarországi végvár szerepe és stratégiai fontossága Európa számára is bizonyossá vált. Amikor 1594-ben török kézre került, a portyázó iszlám hadak Alsó-Ausztria településeit fenyegették. Négyévi török megszállás után, 1598. március 28-án Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg hadainak sikerült Győrt visszafoglalniuk, nem kis leleménnyel, cseles rajtaütéssel. A törökök nem számítottak ostromra, gőgösen azzal kérkedtek, hogy a keresztények akkor foglalják el a várost, amikor a templomtornyon lévő, vaslemezből készült kakas megszólal – írja a kortárs történetíró, Istvánffy Miklós. A környék népe később úgy emlékezett, hogy abban az évben, március 28. éjszakáján a vaskakas kukorékolt!
Győr felszabadítását Európa-szerte lelkes ünneplés követte, hálaadó istentiszteletekkel, körmenetekkel. Rudolf császár még a hírvivőt is megjutalmazta, Schwarzenberg százezer arannyal és egy morvaországi várossal lett gazdagabb. Pálffy Miklós, akin a diadal múlott, egy ezer arany értékű serleget kapott ajándékba, de a jutalmat nem kérte: kijelentette, ő ezzel hazájának tartozott, s ezért amit tett, azt magyar hazafiként ingyen tette.
A győzelem örömére 1598. április 25-én báró Stotzingen Ruprecht, Alsó-Ausztria első helytartója, Rudolf császár nevében elrendelte, hogy Győr visszafoglalása emlékére Alsó- és Felső-Ausztria minden községe útjain, határain a kidőlt vagy az idők viszontagságai által megviselt kereszteket két hónap leforgása alatt újítsák fel, és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék rá az emléksorokat:
Mondj Istennek dicséretet, hálát,
hogy visszaadta nekünk Győr várát.
Jelenleg harmincnál is több autentikus Győr keresztről tudunk, ám a szájhagyomány ennél jóval többet is annak tekint.
Mária Terézia – hogy kimutassa háláját a magyarok iránt, akik „életüket és vérüket” ajánlották az 1741-es pozsonyi országgyűlésen az örökösödési háborúba keveredett uralkodónak – Győrnek a legmagasabb kiváltságot, a szabad királyi város címet adományozta, mert „a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították”.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Győriek!
A város történelemkönyvét tovább lapozva ugyanazokkal az erényekkel találkozunk: hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség. Az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra, 1956-ban pedig a forradalom nyugat-magyarországi fővárosának nevezték Győrt. A hősies kitartásnak meg is lett a „jutalma”: személyes bosszú, kegyetlen kínzások és kivégzések, hosszú börtönévek. Ám a győriek ezt is túlélték. Elismerésre méltóan, az utókor háláját kiérdemlően álltak ki minden korban a hazáért, a szabadságért.
Kedves Győri Polgárok!
Győr – elnevezését tekintve - ma már nem szabad királyi város; hanem megyeszékhely és megyei jogú város. Ipari és innovációs fellegvár, egyetemével és iskoláival szellemi központ, kultúrájával, sportéletével nagyhatalom, környezettudatos fejlődésével élhető környezet.
Végigtekintve e küzdelmekkel teli és dicsőséges múlton, 750 esztendővel a királyi városi rang elnyerését követően a Győr-kereszt mai ünnepélyes felavatásán elmondhatjuk, hogy régi hagyományt újítunk fel. A Győr-keresztek ugyanis Európa háláját fejezték ki a városnak azért, mert megállította az oszmán birodalom, és így az iszlám hódítását!
A Győr-kereszt nem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó! Annak a jele, hogy ami megtartott, megtart és meg fog tartani minket: az a hűség a keresztény civilizációhoz és szuverén magyar Hazához!
