Soltész Miklós: Emlékezni kell az áldozatokra és azokra a borzalmakra, amelyeket elkövettek ellenük

A Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt vecsésieknek, köztük a német ajkúaknak állítottak emlékművet a településen vasárnap.

Soltész Miklós (KDNP), a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a málenkij robotra elhurcolt vecsésiek emlékére feállított szobor avatásán Vecsésen 2019. szeptember 29-én. (MTI fotó: Mohai Balázs)

A szoborcsoport átadásán Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy csak Magyarországról 200-230 ezer embert hurcoltak el málenkij robotra, közülük 50-60 ezer volt német származású.

Az elhurcoltak vagy hozzátartozóik évtizedekig viseltek magukon bélyeget, miközben nem követtek el semmit – mondta, hozzátéve, a sok-sok szenvedésért soha senki nem kért bocsánatot.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „az ítélkezés nem a mi dolgunk”, de őrizni kell azok emlékét, akik küzdöttek, emlékezni kell az áldozatokra és azokra a borzalmakra, amelyeket elkövettek ellenük.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy soha ilyen fejlett technika és technológia nem segítette az emberiséget, „de ha a technika mellől elüldözzük a lelket, ha elfogadjuk, hogy különböző izmusok háttérbe szorítsák Istent, a kereszténységet vagy teljesen kiirtsák az életünkből, akkor annak következménye ugyanolyan pusztítás lehet, mint ami történt a 20. században.”

Régi kötelezettség teljesült a mostani szoboravatással – mondta Szlahó Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester, aki emlékeztetett arra: a német nemzetiségi önkormányzat és a város mindig is nagy gondot fordított arra, hogy fejet hajtson az elődök előtt, és emlékezzen mindazokra, akik sokat szenvedtek Vecsésen és Vecsésért.

A polgármester hozzátette: az emlékezés része az is, hogy méltó körülményeket teremtsenek ehhez, ezért újul meg többi között az első világháborús emlékmű.

Ritter Imre, a német nemzetiség országgyűlési képviselője azt mondta: az elűzetés és az elhurcolás kifejezéseket ma már szinte mindenki ismeri Magyarországon, de ehhez hosszú út vezetett. Ez a két szó a magyarországi németség két legnagyobb tragédiáját jelzi – tette hozzá.

Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja lesz.

A képviselő úgy fogalmazott: a megbékélés, a megbocsátás, a felelősségvállalás máig legszebb példájának tartja, amikor a 2016. január 19-i kormányzati megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök többi között arról beszélt, hogy ha 70 évvel ezelőtt az elűzöttek mindazt magukkal vitték volna, amit letelepedésük óta a magyar gazdaságért, kultúráért tettek, akkor ma sokkal szegényebb lenne Magyarország.

Az utódoknak az a feladatuk, hogy ne engedjék feledésbe merülni a történteket, mindig legyenek olyan új generációk, amelyek képesek továbbvinni a német kultúrát, a hagyományokat, a német identitástudatot – emelte ki.

Oláh Katalin Kinga Málenkij robot című alkotása a Hősök ligetében kapott helyet. Az emlékmű két legfontosabb szereplője a szovjet katona, aki a batyujukat cipelő lakosokat tereli és a csoportot vezető hátizsákos ember. Ők képezik a vonuló csoport „morális keretét” – mondta az alkotásról Bíró Gergely író.