Vejkey Imre: A korlátok ellenére a konzervatívok jobban szeretik az embereket, mint a liberálisok

Vejkey Imrével, a KDNP országgyűlési képviselőjével a PestiSrácok.hu beszélgetett katolikus értékrendről, Jézust ábrázoló gúnyrajzról, és arról a mindent uralni akaró, globális-liberális támadásról, ami az egész világot, a keresztény-zsidó kultúrkört fenyegeti. A katolikus egyház és a protestáns egyházak, a zsidó hitközségek és a muszlim egyház, továbbá a Hit Gyülekezete is csatlakozott ahhoz a példátlan összefogáshoz, amely tiltakozik a keresztények kigúnyolása, megalázása ellen.

Vejkey Imre- 2020 áprilisában a Népszavában egy nagy felháborodást kiváltó gúnyrajz jelent meg a keresztre feszített Jézusról és Müller Cecíliáról. Ha jól sejtem, ez a karikatúra egy pikírt, humoros, a valóságnak görbe tükröt állító rajznak készült. Nem ez lett belőle: humortalan, bántó, kirekesztő és a vallásos embereket gyalázó rajz született belőle. Egyáltalán mi volt az üzenete a képnek? Mi volt a mondanivalója?

- A Népszava 2020 tavaszán megjelentetett egy gúnyrajzot, mely a megfeszített Jézus Krisztust gyalázta. Ez a karikatúra kigúnyolta keresztény vallási közösségünket, semmibe vette keresztény hitünket. Mindezzel pedig provokált bennünket, keresztény embereket, de egyben minden jóérzésű embert is. Maga a blaszfémikus gúnyrajz több ugyanakkor, mint egyszerű provokáció, mert az ezeréves értékeinket érte támadás. Ezt a csatát az alapoknál kezdik, azaz az Isten, Haza, Család kifigurázásánál, a férfi és nő misztériumának semmibevételénél. Fontos látnunk, hogy akik ezt az ateista fordulatot (forradalmat) véghez akarják vinni, azok szerint nagyon vicces ez a karikatúra. Látnunk kell azt is, hogy a XXI. században a sötét oldal sajnos ismét tobzódik, és nekünk, keresztényeknek egyre több küzdelmünk lesz velük szemben.

- Miután az ominózus karikatúra 2020 áprilisban megjelent a Népszavában, ön keresetet nyújtott be a Bíróságon, mert a 2020 áprilisában a Népszavában egy nagy felháborodást kiváltó gúnyrajz jelent meg a keresztre feszített Jézusról és Müller Cecíliáról. Ha jól sejtem, ez a karikatúra egy pikírt, humoros, a valóságnak görbe tükröt állító rajznak készült. Nem ez lett belőle: humortalan, bántó, kirekesztő és a vallásos embereket gyalázó rajz született belőle. Egyáltalán mi volt az üzenete a képnek? Mi volt a mondanivalója?

- A Népszava 2020 tavaszán megjelentetett egy gúnyrajzot, mely a megfeszített Jézus Krisztust gyalázta. Ez a karikatúra kigúnyolta keresztény vallási közösségünket, semmibe vette keresztény hitünket. Mindezzel pedig provokált bennünket, keresztény embereket, de egyben minden jóérzésű embert is. Maga a blaszfémikus gúnyrajz több ugyanakkor, mint egyszerű provokáció, mert az ezeréves értékeinket érte támadás. Ezt a csatát az alapoknál kezdik, azaz az Isten, Haza, Család kifigurázásánál, a férfi és nő misztériumának semmibevételénél. Fontos látnunk, hogy akik ezt az ateista fordulatot (forradalmat) véghez akarják vinni, azok szerint nagyon vicces ez a karikatúra. Látnunk kell azt is, hogy a XXI. században a sötét oldal sajnos ismét tobzódik, és nekünk, keresztényeknek egyre több küzdelmünk lesz velük szemben.

- Miután az ominózus karikatúra 2020 áprilisban megjelent a Népszavában, ön keresetet nyújtott be a Bíróságon, mert a gúnyrajz támadás az egyházak, a keresztény közösségek ellen. Ezt keresetet a Fővárosi Törvényszék elutasította. A bírónő is humorosnak talált a rajzot. Mi a következő lépés?

- Ez a gúnyrajz nemcsak erkölcsi normákba ütközik, hanem az Alaptörvényünkbe és a Polgári Törvénykönyvünkbe is, ezért pert indítottam keresztény közösségünk védelmében. Pert indítottam, mert a vallásgyalázás nem fér bele az emberi jogokba és nem fér bele a szólászabadságba sem. A Fővárosi Törvényszék azonban lesöpörte keresetemet, mondván, ez az általános közfelfogás szerint csak egy jópofa vicc. De én nem találom jópofa viccnek azt, hogy felperesként személyesen egy árva szót sem szólhattam, pedig ügyvédem kifejezetten kérte! Nem jópofa vicc az sem, hogy a bírónő az első rendes (érdemi) tárgyaláson azt mondta, hogy ő tisztában van mindennel (tényekkel és jogi kérdéssel), így azzal a lendülettel, ahogy megnyitotta a tárgyalást, már ítélethirdetésre be is rekesztette. Nem jópofa vicc az sem, hogy a bíróság közel harmincötezer honpolgárunk által aláírt petícióra csak legyintett. Nem jópofa vicc az sem, hogy a keresztény közösség védelmét elutasító ítélethirdetés tovább tartott, mint maga a tárgyalás. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az egyházak is mind felsorakoztak a tiltakozáshoz. Ez példa nélküli a történelemben. Csatlakozott a katolikus egyház és a protestáns egyházak, zsidó hitközségek és a muszlim egyház, továbbá a Hit Gyülekezete is. Így természetesen fellebbezek a Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben, ha kell, az Alkotmánybíróságig elmegyek, vagy akár az Európai Emberi Jogi Bíróságig is elviszem az ügyet.

A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható.