Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. „Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá" – mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen – tette hozzá.


Fidesz: a vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és „végképp bárdolatlanság fütyürészni". „Aki ilyenkor fütyürészik (...) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (...) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (...) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?" – tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit.

A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel „a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket".

Megjegyezte végül – a Népszabadságra utalva –, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről „nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát".

Dömötör Csaba azt felelte: a baloldal komoly lehetőséget hagyott ki, hogy tisztázza viszonyát 1956-hoz, és jóvátehette volna a 2006-os rendőrattakot. Ehelyett „pár tucat sípra futotta" tőlük – jegyezte meg.


Fidesz: kell-e törvénymódosítás a pedofilbotrány miatt?

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy S. Miklós volt csepeli képviselő pedofil bűncselekmények alapos gyanújával előzetes letartóztatásba került, s már korábban is volt börtönben ilyen ügy miatt. Felidézte, hogy a férfi korábban egy önkormányzati rendezvényen próbált fajtalankodni egy kisfiúval, majd mikor ezután nem kapott képviselőséget, gyermektáborok szervezésével, felügyeletével bízták meg. A kormánypárti politikus kevesellte a rá korábban kiszabott börtönt, ami szerinte a helyi MSZP-nek és az akkori igazságügyi államtitkárnak köszönhető. Azt kérdezte, a mostani eset után milyen mértékű büntetésre számíthat, el lehet-e tiltani a gyermekek közeléből és szükséges-e ezzel összefüggésben törvénymódosítás.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ismertette, hogy a gyermekek fokozott büntetőjogi védelmet élveznek, ezek minősített esetnek számítanak, 18 év alatti sértett esetében 2-8, 14 év alattinál pedig 5-10 év szabadságvesztést szabhatnak ki. Hozzátette: súlyosbító tényező, ha az áldozat hozzátartozó, az elkövető felügyelete, gondozása alatt áll. Kiemelte azt is, hogy az elkövető eltiltható a foglalkoztatás gyakorlásától, azonban ha szükséges, a jogszabályok felülvizsgálhatók.


KDNP: milyen lépéseket tervez a kormány a drogrehabilitáció területén?

Firtl Mátyás (KDNP) össznemzeti érdekként hivatkozott a megelőzésre és a drogrehabilitációra, amelynek elvi alapjait már lefektette a parlament. Ismertette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kezelésben megjelentek száma 12-17 ezer között volt az elmúlt években, a megelőzés azonban jóval szélesebb réteget érint. Arról érdeklődött, hogy az eddigi intézkedések hogyan segítették a fogyasztás elleni küzdelmet és milyen további lépéseket tervez a kormány.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a nemzeti stratégia azt tűzte ki, hogy 2020-ra végelegesen száműzi kábítószereket, az azzal kereskedőket és a függést. Fontosnak nevezte, hogy a kereslet és a kínálat csökkentése mellett bátorítani, erősíteni kell azokat, akik soha nem nyúltak droghoz. Szakítottak a tűcserékkel és a felépülés-központúság lett a fő szempont – fejtette ki, jelezve: az idei költségvetésben szinte duplája, 800 millió forint áll rendelkezésre. Uniós forrásokból pedig további több milliárd forint jut prevenciós programokra, szenvedélybetegségek megelőzésére.


Fidesz: mire vár az igazságszolgáltatás a terézvárosi ingatlaneladások ügyében?

Pesti Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy 2002-2010 között Terézváros városvezetése jogsértő módon, áron alul adott el ingatlanokat. Jelenleg több mint tíz ingatlan esetében folyik büntetőeljárás – hangsúlyozta.

A képviselő azt mondta, hogy az ügyészség több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádolja a képviselőtestület akkori többségét adó szocialista és szabaddemokrata képviselőket.

A politikus azt akarta megtudni, mire vár az ügyben igazságszolgáltatás.

Völner Pál államtitkár azt mondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem nyilatkozik a folyamatban lévő büntetőeljárásokról. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat mindenképpen erősíteni kívánja a tárca, ez a kormány egyik célja is – szögezte le. Példaként említette az eljárások időtartamának rövidítését, hatékonyságának növelését valamint a bíróságok megítélésének javítását és az igazságos eljáráshoz való jog erősítését.


A Jobbik a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte Orbán Viktort


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 24-én. Jobbról Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a háttérben Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon „le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz.

Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak.

Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki.

Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor „keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.

   
Az LMP a bérekről kérdezte a miniszterelnököt

Szél Bernadett, az LMP politikusa azt kérdezte: mikor áll a kormány a magyar emberek mellé, és mikor tudnak olyan bért fizetni, amely megakadályozza, hogy tömegesen külföldre menjenek az emberek.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a vendégmunkások tartózkodási rendjét jogszabályok szabályozzák és kérte, ha ezek érdeklik a képviselőt, akkor tanulmányozza őket.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 24-én. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A bérekkel kapcsolatban közölte: vannak, akik közvetlenül a kormány alkalmazásában állnak, és kérésre átadja azt a listát, amely az ő béremeléseiket tartalmazza.

A piaci bérek szabályozásával kapcsolatban közölte: a munkavállalókkal kell megállapodni a béremelésről, mert nem akarnak olyan emelést, amelynek munkahely-megszüntetés a következménye. Ezért csak olyan béremelésre kerülhet sor, amelyet a munkaadók támogatnak, el tudnak fogadni – tette hozzá.

Szél Bernadett azt kérdezte: egyetért-e azzal, hogy a munkaerőhiányt leépítésekkel kell orvosolni a közszférában.

Orbán Viktor azt mondta: a vendégmunkások és a betelepítés között semmilyen összefüggés nincs, majd közölte: az LMP európai parlamenti képviselője azt mondta, pártja csak a kvótarendszer bevezetésével tudja elképzelni a válság megoldását.


Fidesz: jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, hogy Vona Gábor a Szürke Farkasokkal szimpatizál?

Vinnai Győző (Fidesz) a Belügyminisztérium államtitkárát kérdezte arról, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az, hogy sajtóhírek szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy olyan „török újfasiszta alakulattal" szimpatizál, aemly terrortámadások kivitelezésében is érintettek.

Elmondása szerint a Szürke Farkasok egyik legismertebb tette a II. János Pál pápa elleni, 1981-es támadás, de a nevükhöz köthető egy orosz utasszállító felrobbantása is. Hozzátette: a szervezet ma a migránsáradatból nyerészkedik embercsempészettel.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, a hatóságok részletesen ki fogják vizsgálni az esetet és annak eredményéről tájékoztatni fogják a nemzetbiztonsági bizottságot.

Vinnai Győző erre reagálva közölte: a mai terrorveszélyes helyzetben foglalkozni kell az üggyel.

Kontrát Károly erre válaszul megígérte a kellő alaposságú eljárást.


MSZP: találkozott-e a miniszterelnök Ghaith Pharaonnal?

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel való kapcsolatairól kérdezte Orbán Viktort.

Orbán Viktor miniszterelnök jelezte: Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján ő és is a szaúdi üzletember is ott volt. A kormány megvizsgálta a férfi magyarországi tevékenységét és az a magyar törvényeknek megfelel, nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot.

Harangozó Tamás válaszként azt mondta, ha a vizsgálat azt állapította meg, hogy egy fegyverkereskedelemmel, terrorizmus vádjával kapcsolatba hozható férfinak nincs nemzetbiztonsági kockázata, akkor a kormány jelenti a kockázatot és méltatlan arra, hogy vezesse az országot.

Orbán Viktor erre azt mondta, szerinte „a szóban forgó személy" körüli ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Hozzátette: beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, senki sem kérte az elfogását. Ha valakit keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon úgy, hogy közben többször megfordul Európában? – tette fel a kérdést.


KDNP: hogyan tud segíteni a kormány az élelmiszerpazarlás megállításában?

Móring József Attila (KDNP) az élelmiszerpazarlás visszaszorítását szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy egy uniós felmérés szerint a 28 tagországban évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék termelődik, amely 143 milliárd euró értékű. Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba egy évben – tette hozzá. A kormánypárti politikus nemzetközi példákat hozva ismertette, hogy van, ahol segélyszervezeteknek adják a megmaradt élelmiszert, másutt a lejáró termékeket akciós áron értékesítik. A hazai tervekről érdeklődött.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról számolt be, hogy világszinten az élelmiszer 25-30 százaléka a földeken marad, megromlik a raktározás során vagy lejár az üzletek polcain. Ha ezt hasznosítani tudnák, nem lenne éhezés a világban – jegyezte meg. Magyarországon 10-15 százalék megy kárba, ami családonként évi 50 ezer forintot jelent – mondta a tárcavezető, aki a jogalkotás és a tudatformálás együttes szerepét hangsúlyozta és jelezte, hogy több adományprogram már elindult és figyelik más országok jogalkotását is.


Az LMP egy egészségügyi szűrőprogramot vitat

Hadházy Ákos (LMP) azt kifogásolta, hogy három dél-békési település is ugyanazt a céget hívta meg egészségügyi szűrések lebonyolítására.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt hangoztatta: a kormány zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben és mindent megtesz, hogy ennek érvényt szerezzen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ülésrendet nem ő szabja meg, nem tudja a képviselőket „szétültetni". Arra kérte az ellenzéki politikust, hogy ha tudomása van bármi összejátszásról, tegye meg a bejelentéseket, és a hatóságok ki fogják vizsgálni.


Fidesz: mi az igazság a Gyurcsány-kormány idején alkalmazott kifizetési módszerekről?

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között 17 milliárd forintjába kerültek az országnak az akkori kormányok szerződései, tanulmányai. A legfeltűnőbben elköltött összegként a Political Capitalnak (PC) juttatott 432 millió forintot jelölte meg, ezen belül pedig az akkori Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH) kötött 190 millió forintos szerződést emelte ki. Hozzátette: a PC nem rendelkezett biztonsági tanúsítvánnyal, ami értékelése szerint nem botlás, hanem „nem is akartak igazi munkát végezni". Azt kérdezte, mikor derül fény mind a 17 milliárd forint elköltésére.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, megállapítható, hogy az NBH aggályosan bonyolította a szerződéskötések nagy részét, annak ellenére, hogy a megrendelt szolgáltatásokra volt szakembere, szervezeti egysége és az állomány is bővíthető lett volna. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás nem állt arányban, ezért a hivatal feljelentést tett – ismertette.


Önálló zálogjog

A bizottsági jelentések közül elsőként az önálló zálogjoggal kapcsolatos szabályozás módosításához benyújtott bizottsági jelentésről kezdtek vitatkozni a képviselők. Ebben egyedüli felszólalóként a jobbikos Staudt Gábor azt kifogásolta, hogy a javaslat elfogadásával inkább a bankoknak kedveznek, számukra ez „rezsicsökkentés" lesz, és feltette a kérdést, hogy miért adnak lehetőséget a bankoknak, hogy a korábbi jelzáloghiteleket átalakítsák és plusz előnyöket élvezzenek.


Megyei könyvtárak és múzeumok

A megyei könyvtárak és múzeumok számára egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény módosításának vitájában nem alakult ki politikai vita.


Földet a gazdáknak program

A Földet a gazdáknak programról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitájában főként az ellenzéki képviselők szólaltak fel, akik bírálták a programot.

Farkas Sándor (Fidesz) szerint a vita ugyanott tart, mint két hete, a javaslat általános vitájában. A vádakra reagálva a képviselő azt mondta, visszautasítja az „elcsalt" és „ellopott" jelzőket, mert, ha elfogadják, akkor az elmúlt időszakban földtulajdont szerzett gazdákat csalóknak, bűnözőknek kellene tartani. Elmondta ezen kívül azt is, hogy ügyeskedő, aki a törvényeket kijátssza, mindig is volt, van és lesz is, de jóval kevesebb, mint korábban.

Bizottsági jelentések vitái

A keddi zárószavazást megelőzően – az általános vitához hasonlóan – ezúttal is szocialista és jobbikos képviselők érveltek amellett a két népszavazási kezdeményezés mellett, amelyek kiírásáról kedden dönt a Ház. A kezdeményezők a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást nem tudták összegyűjteni, de több mint 100 ezer támogatót igen. A független Kész Zoltán kérdése arra vonatkozik, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetését maximalizálják-e bruttó 2 millió forintban, míg a szocialista Gőgös Zoltán az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról alkotna törvényt. A vitában a KDNP-s Rubovszky György emlékeztetett: a kormányoldal nem támogatja a kezdeményezéseket.

Az egyes közszolgáltatások ellátásával összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában a szocialista Heringes Anita ismételten a kormány hulladékgazdálkodásban végrehajtott állami központosítását bírálta. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár válaszában azt mondta, a szóban forgó törvénymódosítás a számlázással és adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket pontosítja.


Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a parlament ülését.