Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

Varga Mihály: a munkából élők költségvetése a 2018-as büdzsé

A nemzetgazdasági miniszter a munkából élők költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét szerdán a parlamentben. Azt mondta, a jövő évi költségvetés minden magyar ember számára megteremti a lehetőségét annak, hogy ismét léphessen egyet előre a saját életében. 

Varga Mihály a 2018-as büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitva azt mondta: a polgári kormány továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés ösztönzése, a családok európai viszonylatban is példaértékű támogatása, valamint Magyarország külső és belső biztonságának erősítése mellett. Hozzátette: a jövő évi költségvetés, követve a korábbi évek fiskális politikája a kiszámíthatóság, a biztonság és a fejlődés értékein alapszik.

Közölte: a kedvező fiskális és a reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően a költségvetés 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, 3 százalékos infláció mellett. Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése: az uniós módszertan szerinti adósságmutató 70,5 százalékra csökken, ami 1,5 százalékponttal lesz alacsonyabb a 2017. évinél.

A tárcavezető ismertetése szerint jövőre számos szakpolitikai területnek jut többletforrás, így oktatásra 81 milliárd forinttal, egészségügyre 102 milliárddal, nyugdíjakra, családtámogatásra, szociális területre 287 milliárddal, gazdaságfejlesztésre 205 milliárddal, míg rendvédelemre és a közbiztonság megerősítésére 83 milliárd forinttal több pénz jut, mint idén.

Kiemelte: a migrációs nyomás kezelése továbbra is többletfeladatot jelent Magyarország számára, így az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében közbiztonságra 2017-hez képest 19 százalékkal több, összesen 514 milliárd forint forrás jut.

Közölte: az előre nem várt kockázatok kivédése, az évközi kormányzati döntések fedezetének biztosítása érdekében 60 milliárd forint áll rendelkezésre az Országvédelmi Alap és 110 milliárd forint az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatán, illetve költségvetési fejezetenként 35 milliárd forintos stabilitási tartalék erősíti a tartalékok rendszerét. Így összesen több mint 200 milliárd forint tartalékkal lehet számolni a következő évre.

A munkából élőkről szólva Varga Mihály elmondta: a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás alapján 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal nő majd, így a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat. Részletesen beszámolt az életpálya- és bérrendezési programok 2018-ban várható intézkedéseiről és jelezte, hogy 2018-ban a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenhet a folytatódó közmunkaprogramoknak, valamint a munkahelyteremtő intézkedéseknek köszönhetően.

Közölte: a jövőre is folytatódó célzott áfacsökkentések jelentős támogatást jelentenek minden magyar családnak, javítják a hazai termelők versenyképességét és hozzájárulnak a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. Felidézte: miután idén 5 százalékra csökkent a friss tej, a baromfi és a tojás áfája, 2018. január 1-jétől a halhús áfakulcsa is 5 százalék lesz, valamint tovább csökken az internet-hozzáférés és az éttermi szolgáltatás áfája a 2017. évi 18-ról jövőre szintén 5 százalékra.

Hangsúlyozta: az Európában továbbra is egyik legalacsonyabb, 15 százalék marad a személyi jövedelemadó kulcsa, így 2018-ra egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező kétgyermekes családnál éves szinten mintegy 240 ezer forint marad 2015-höz képest.

A vállalkozókat érintő tehercsökkentések közé sorolta, hogy az idei évhez képest további egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó, marad az egységesen 9 százalékos társasági adó, az egészségügyi hozzájárulás kulcsa – 2 százalékponttal – 20 százalékra csökken, a szociális hozzájárulási adó 22-ről 20 százalékra csökken, míg a kisüzemi sörfőzdék esetében 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz az a határ, ami alatt csak a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetni.

A családok támogatásáról szólva elmondta: 2018 januárjától összességében havi 35 ezer forintra nőhet a kétgyermekes családok adókedvezménye, így ők összesen már évi 420 ezer forint kedvezményt kaphatnak. Emellett – folytatta – 2018-ban is számíthatnak adókedvezményre az első házasok, az otthonteremtési programra még több forrás, 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre, illetve 2018-tól az állam biztosítja az első sikeres nyelvvizsga, valamint az első emelt szintű – most még térítésköteles – idegen nyelvből tett érettségi ingyenes megszerzését, továbbá a fiatalok első vezetői engedélyének ingyenes megszerzését.

Az uniós forrásokról szólva a miniszter elsődleges célnak nevezte, hogy 2018 végére Magyarország a támogatások teljes összegét leszerződje, nagyobb részét pedig már a kedvezményezettek részére ki is fizesse.

Közölte: a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad. A kormány megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, így az ellátások a 2018-ra tervezett infláció mértékével megegyezően, 3 százalékkal emelkednek majd – hangsúlyozta varga Mihály. Megjegyezte: a nyugdíjak reálértéke 2010 óta több mint 10 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy a polgári kormány gyakorlatilag visszaadta a nyugdíjasoknak a szocialista kormányok által elvett 13. havi nyugdíj összegét. Kiemelte: 2018-ban az államháztartás egyenlegcéljának teljesülése esetén nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.

ÁSZ: a javaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásához

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetés, a javaslat előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához.

Domonkos László szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában közölte, ha az előrejelzésnek megfelelően alakul a makrogazdaság, a bevételi előirányzatok teljesíthetőek, van, amelyik túl is teljesülhet.

Hozzátette: az ÁSZ a kiadások között 107 milliárd forint összeg erejéig „túlköltekezést prognosztizál”.

Közölte, a törvényjavaslat megfelel az államadósság-szabálynak, valamint – egy előírás kivételével – a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 

Elmondta, a hiánycél – a GDP 2,9 százaléka, illetve a kormányzati szektor esetén a GDP 2,4 százaléka – teljesíti a gazdasági stabilitásról szóló törvényben rögzített 3 százalékos követelményt. Ez csak akkor nem teljesülne, ha a hiány további 242,2 milliárd forintot meghaladó mértékben nőne a tervezett GDP-növekedés mellett.

Domonkos László elmondta, hogy a kormányzati szektor 2018-ra tervezett 2,4 százalékos strukturális egyenlege – a stabilitási törvényben előírtak ellenére – „nincs összhangban” a 2018-as kormányzati középtávú költségvetési hiánycéllal, az 1,5 százalékkal. 

Hozzátette: ennek nincsen szankciója, így az nem kockázatos a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. A középtávú költségvetési hiánycél elérésére erőteljesebben kell majd törekedni a következő évek költségvetéseinek tervezésekor és végrehajtásakor – fogalmazott.

Domokos László azt mondta, a javaslat előirányzatai megalapozottak, bevételi előirányzatai teljesíthetőek.

Elmondta, az ÁSZ a két bevételi előirányzaton, a jövedéki adónál és a személyi jövedelemadónál 16 milliárd forint túlteljesülést prognosztizál.

Az ÁSZ elnök a kiadásokról szólva azt mondta, a mintegy 1400 milliárd forint értékű kiadási előirányzat részben megalapozott, 116,5 milliárd forintnyi kiadás tervezése nem megalapozott, erre figyelemmel prognosztizálnak 107 milliárd forint összeg erejéig túlköltekezést.

Példaként említette a földművelési tárca állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzatának tervezési hibáját, illetve a fejlesztési tárca egyes előirányzatait, közöttük az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítését, amelyre nincs meg a teljes fedezet.

Domokos László szerint jelentős kockázatot hordoz a külügyminisztérium beruházás-ösztönzési célelőirányzata. Hozzátette: az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások előirányzatánál és a filmszakmai közvetett támogatások kiegészítő finanszírozásánál nem állnak rendelkezésre megalapozó dokumentumok, de az előirányzatok várhatóan elegendőek lesznek a kiadások teljesítésére.

Az ÁSZ-elnök a jövedelmek kifehérítése és így a jövő évi adóbevételek teljesülése szempontjából fontosnak nevezte az általános forgalmi adóból származó bevételek növekedését érintő online számlázási rendszer 2018-ra tervezett bevezetését, a fogyasztási-forgalmi típusú adók kulcsának mérséklését.

Beszélt arról is, hogy az uniós források esetében két potenciális kockázati tényezőt tártak fel: ha a tervezettnél kevesebb beruházás indul el, az negatívan érinti a gazdasági növekedést, ez mérsékli a költségvetési bevételeket, növeli a pénzforgalmi hiányt.

Domonkos László úgy folytatta: a támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolásának késedelme a költségvetés számára kockázatot jelent, hiszen saját forrásból kell megelőlegezni az uniós bevételeket, az szintén negatívan érinti a pénzforgalmi hiányt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény miatt is élénkülnek a beruházási mutatók. Elmondta, a lakáspiacon a keresletnövekedésnek figyelembe kellene vennie az ingatlankínálat lassú reagálását, hogy az ne járjon az ingatlanok túlzott árnövekedésével.

Az ÁSZ elnöke figyelmeztetett arra, hogy „a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el”. Ezért – jelezte – fontosnak tartja az otthonteremtési támogatások átgondolt és tudatos alkalmazását, az állam ingatlanpiaci szerepének tudatos befolyásolását, szabályozását.

Domokos László szerint a magán- és a kormányzati szektorban tervezett bér- és keresetnövekedésnek veszélye is van. Az ezáltal generált keresletnövekedés növelheti az importot, ami miatt romolhat a folyó fizetési mérleg – magyarázta az ÁSZ elnöke. Megjegyezte: a keresletnek a kínálatot meghaladó növekedése az inflációs ráta emelkedését is okozhatja.

Pozitívan értékelte a bérmegállapodásokat, az életpálya-programokat, mert az általános bérszínvonal-növekedés számos pozitív hatást rejt magában, de a közép- és hosszú távú fiskális kockázatokról sem szabad elfeledkezni. Ezért lényegesnek tartotta, hogy a többlet közpénzkifizetések a teljesítmény javulásával is járjanak, amely új körülményeket, más technológiákat, valamint megújult állammenedzsmentet kell, hogy maga után vonjon. 

Domokos László szólt arról is, tervezési kockázatot tártak fel a Modern városok programnál, mivel nincs a teljes megvalósítási időszakra vonatkozóan részletes költségvetési terv. A Liget Budapest-projektnél az ÁSZ szükségesnek tartja a teljes megvalósítási időszakra olyan költségvetési terv készítését, amely tartalmazza az egyes évekre lebontott beruházási költségvetést – közölte.

KT: a törvényjavaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi

A pénzügyi stabilitást tükrözi a kormány 2018-as költségvetési javaslata a Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint.

Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán a parlamentben ismertette, hogy az indítványban a kiadási és bevételi előirányzatok összhangban vannak a bázis évi várható teljesüléssel és a kormány 2018-ra vonatkozó makrogazdasági prognózisának adataival.

Kifejtette, hogy a 4 százalék feletti GDP bővülésének elsősorban a háztartások fogyasztásának és a bruttó állóeszköz felhalmozásnak a növekedése a forrása, továbbá jelentős hatást fejtenek ki az uniós és a hazai forrásból megvalósuló beruházások. Hozzátette: a prognózis reálisan számol azzal, hogy a belföldi felhasználás növekedése az import dinamikus bővülését vonja maga után.

Az államadósság-szabálynak való megfelelés akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebben alakul – tette hozzá Kovács Árpád.

A munkát terhelő adók tükrözik a várható munkaerőpiaci folyamatokat és a munkavállalási aktivitást erősítő kormányzati intézkedések hatását, az ingatlanforgalom bővülésének köszönhetően pedig jelentősen emelkedhetnek az illetékbevételek. Az áfa előirányzatának növekményét elsősorban a fogyasztás további bővülése, a fogyasztói árak emelkedése és a javuló jogkövetés alapozza meg – mondta a KT elnöke, aki arra is kitért: a javaslat számol az internet, az éttermi szolgáltatás és a hal áfájának mérséklésével, a társasági adókedvezmények igénybevételével.

A testület a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél kockázatot jelzett a konszenzusos előrejelzésnél magasabb növekedéssel összefüggésben. Az áfa, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adóból tervezett bevételek teljesülését érzékenynek látják – jelezte Kovács Árpád.

Beszámolt arról is, hogy a kiadási előirányzatokat összességében reálisan tervezettnek tartják, a források számos társadalmi és gazdasági célkitűzés megvalósítását teszik lehetővé. Példaként hozta, hogy rendelkezésre áll a pénz az otthonteremtési program folytatásához és a gyermekek napközbeni ellátásának átalakult támogatási rendszere működtetéséhez. Utóbbi segíti a nők visszatérését a munkaerőpiacra. Adott a fedezet a foglalkoztatás bővülését, az elsődleges munkaerőpiacra visszatérést segítő intézkedésekre is – tette hozzá.

Kovács Árpád beszélt arról is, hogy a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások reálértéke 2018-ban is megőrizhető, sőt a nyugdíjasok nyugdíjprémiumban is részesülhetnek. Emellett biztosítottak a források az ágazati életpályamodellek folytatására, s további béremelésben részesülhetnek az egészségügyi ágazat szakdolgozói, valamint az Országos Mentőszolgálat munkatársai.

Kiemelte továbbá, hogy megjelenik a javaslatban az uniós programok forrásfelhasználásának mielőbbi elérhetővé tétele. Ezzel kapcsolatban a célorientáltságot, a hatékonysági és eredményességi követelmények jobb érvényesítését fogalmazta meg elvárásként. Az elnök szavai szerint a tanács kedvezőnek ítélte, hogy az uniós források mellett számos területen hazai költségvetési forrásból is elindíthatók, továbbvihetők beruházások, felújítások.

A KT a későbbi évek fejlődése megalapozásaként értékelte, hogy a gazdasági kiadások aránya 2018-ban is magas, 21 százalék feletti lesz. Erre az is kedvező hatású, hogy – a jelenlegi alacsony hozamszint fennmaradása eredményeként – tovább csökken a kamatkiadás – jegyezte meg.

Az egyensúly őrzése érdekében szükségesnek tartották az Országvédelmi Alap tervezett mértékét; a KT megállapította azt is, hogy az államadósság tervezett nominális növekedése összhangban van a központi költségvetés tervezett pénzforgalmi hiányával, a növekedés üteme ugyanakkor jelentősen elmarad a GDP nominális növekedésének tervezett ütemétől. Ennek következtében a GDP-arányos államadósság most először éri el a 70 százalék alatti limitet, azaz a stabilitási törvény szerinti mutató teljesíti az alaptörvény követelményét – jelezte Kovács Árpád.

Ismertette azt is, hogy a Költségvetési Tanács véleményére részletes kormányzati válasz született.

Kovács Árpád közölte, hogy a KT a 2017-es kiadási és bevételi előirányzatoknál a javasolt változtatásokat indokoltnak és megalapozottnak látta. Kifejtette, hogy a kiadási előirányzatok emelését az adóalapok kedvező alakulása, az adóbeszedés hatékonyságának javítása, a Földet a gazdáknak program bevételei, valamint a novemberében kötött bérmegállapodás indokolják. A tanács megítélése szerint az államadósság-szabály teljesülése biztosított, 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél a bevételi és a kiadási előirányzatok változtatásával együtt is teljesíthető.

A Költségvetési Tanács javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg egyes jövő évre tervezett kiadások előrehozását a 2018-as hiánycél elérésének megkönnyítése érdekében.