A termőföldről, az állattenyésztésről, valamint a Lisszaboni Szerződésről vitatkoztak a képviselők kedden a parlamentben, mielőtt két napirend utáni felszólalás után lezárták volna az ülésnapot.

Földtörvény: 2014. január 1-jén indulhat a földhasználati összesítő

Az eredetileg tervezett július 1-jei határidő helyett 2014. január 1-jétől indulhat a földhasználati összesítő szolgáltatás, mint a földhasználati nyilvántartásból történő új adatszolgáltatási forma – derült ki a termőföldről szóló törvény módosításának általános vitájában.

Patay Vilmos (Fidesz) az általa és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) által beterjesztett módosításról azt mondta, a bejegyzett földhasználóknak adataikat március 30-ig kellett volna közölniük, de ennek nem a várt mértékben tettek eleget, ezért a földhasználati összesítő szolgáltatás nem valósulhat meg július 1-jétől. Hozzátette: az azonosító adatok bejelentési kötelezettségének új határideje szeptember 30., aki e határidőig sem teljesíti az adatközlést, húszezer forintos bírságot kap.

Patay Vilmos elmondta azt is, hogy a földhasználati bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal azonnal bírsággal sújthatja a földhasználót, a törvénymódosítás után a hivatalnak előbb fel kell szólítania a bejelentési kötelezettségére a mulasztót. Hozzátette, a hivatal szankciót csak akkor szabhat ki, ha a földhasználó a felszólításban megállapított legfeljebb 30 napos határidővel sem tesz eleget.

A képviselők az általános vitában támogatták az előterjesztést. Varga Géza (Jobbik) szorgalmazta, hogy a büntetéseket alkalmazzák szigorúbban, a szocialista Józsa István pedig közölte: nem érti miért képviselővel adatták be a javaslatot, és mitől lettek empatikusak a beterjesztők. Patay Vilmos a vita lezárásaként megköszönte a képviselőknek, hogy megerősítették: szükség van a javaslatra.

Újabb haladékot kaphatnak a kutyatenyésztők

Az előterjesztők nevében Patay Vilmos (Fidesz) ismertette azt az javaslatot amely május 31-ről szeptember 30-ra tolná a kutyatenyésztés új működési és szervezeti struktúrájának kialakítási határidejét. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő szervezetek eddig az időpontig kaphatnak felmentést az állattenyésztési bírság alól.

A kormány nevében, az indítványt eredetileg benyújtó Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár támogatta a javaslatot, míg az ellenzéki oldalról Varga Géza és Staudt Gábor (Jobbik), valamint Józsa István (MSZP) bírálta azt, hangsúlyozva, a kabinetnek sürgősen egységesítenie kellene a kutyatenyésztők működését.

Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

Folytatták a Lisszaboni Szerződés vitáját

A képviselők utolsó napirendi pontként folytatták a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos határozat és törvényjavaslat általános vitáját. Horváth János (Fidesz) szerint nemcsak a magyarok próbálják alkotmányos szinten megerősíteni értékeiket, ezt más országok is megteszik. Közölte: felvetődik az a kérdés, hogy elfogadjuk-e azt, amit az unió diktál, vagy részt is veszünk a döntésekben.

Kovács László (MSZP) volt külügyminiszter azt mondta, egyetért azzal, hogy Magyarország elismerését fejezze ki az ír népnek azért, hogy a közös érdekeket nem veszélyeztetve szerzett a szuverenitásuk megtartásához szükséges garanciákat. Hangsúlyozta: az írek nem indítottak „szabadságharcot”, a politikusaik soha nem sértegették az unió intézményeit, az Orbán-kormánynak is ezt az utat kellene járnia.

Staudt Gábor (Jobbik) a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban azt mondta, nem lehet felmagasztalni az uniót, amikor alapjogokat nem vesznek figyelembe, és ez nem az az unió, amelyre úgy kellene tekinteni, mint az emberi jogok védelmezőjére.

Mile Lajos (független) szerint összekeveredtek a fogalmak, torz, és félrevisz az a gondolatmenet, amely szerint aki támogatja az előterjesztést, az megerősíti a magyar alaptörvényt. Hozzátette: az LMP-s politikusok a jegyzőkönyv kihirdetését megszavazzák, de a politikai nyilatkozatot nem.

Napirend után Horváth János (Fidesz) John N. Lauer amerikai üzletemberről, Ferenczi Balázs (független) pedig a trianoni békeszerződésről beszélt.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a napirend tárgyalását, és jövő hétfőre összehívta az Országgyűlés következő, várhatóan egynapos ülését.

A lakásbérleti és egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés ülése.

Ellenzéki kifogások a lakásbérleti törvénnyel kapcsolatban

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosításának vitájában a szocialista Kovács Tibor arról beszélt, mindenki azt feltételezi, hogy az előterjesztés mögött hátsó szándék van, és a törvénymódosítás valódi oka majd csak később derül ki.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) közölte, a műemléki törvény megváltoztatásával lehetőség van arra, hogy műemléki ingatlanokat elidegenítsenek az önkormányzatok, ha abban bérlakások vannak. A lakók megvásárolhatják ezeket a lakásokat, azzal a feltétellel, ha a helyrehozzák azokat – folytatta –, az idős lakók esetében ez azonban gondot jelent, és nagyon sok esetben már „ott toporog” az ingatlanfejlesztő.

Vágó Gábor (független) jó törvényjavaslatnak nevezte az előterjesztést, amely segíti az emberi sorsokat, de – mondta – a kormányzatnak rendeznie kell a lakhatással kapcsolatos kérdéseket, hiszen a lakhatás biztosítása alapvető emberi jog. Szorgalmazta egy közösségi bérlakásszektor kialakítását. Elmondta továbbá, hogy pártja, az LMP a devizahitelesek érdekében egy olyan törvényjavaslat benyújtását tervezi, miszerint minden kilakoltatás előtt a banknak bíróság előtt kell bizonyítania, hogy nem hibás termékről, azaz nem hibás szerződésről van szó.

Az egyik előterjesztő, Nagy Gábor Tamás (Fidesz) a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, a törvényjavaslat csupán egy joghézagot próbál betömni, semmilyen hátsó szándék nincs mögötte. Egyetértett azzal, hogy az előterjesztés csak kis részt old meg egy fontos problémából.

Gazdasági tárgyú törvények módosítása

Babák Mihály (Fidesz) előterjesztői expozéjában ismertette: három kérdéskörben rendezi a javaslat a szabályozást az aktuális elvárásokhoz. Elsőként egy ingatlanhatóságot, felügyeleti szervet hozna létre a gazdasági társaságok üzletszerű ingatlanközvetítésére, -bérbeadására és mindezt csak nyilvántartásba vett gazdasági társaságok végezhetnék. A társasházakról szóló törvény módosítása a jogbiztonságot szolgálja – szavai szerint  azzal, hogy az üzletszerű társasházkezelő cégeket is nyilvántartásba vennék és ellenőrizni lehetne azokat.

A kisajátításról szóló törvény módosítása kapcsán Babák Mihály hangsúlyozta: szeretné, ha az Országgyűlés értené az előterjesztői szándékot, amely a tulajdonos jogi védettsége mellett a közérdek megjelenését is lehetővé tenné. Leszögezte: a hatósági kontroll, a kisajátítás előzetes vizsgálata mindkét fél számára biztosítja a folyamat biztonságát. Végül a javaslat kiterjeszti az Erzsébet-program kereteit is.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

Dióssi Csaba (Fidesz) felszólalásában a MTESZ-székház kapcsán ismertette: a zavaros tulajdonosi háttér miatt jelentős csúszás történt az állami beruházás során és ez komoly károkat okozott az államnak. Leszögezte: a kisajátítási eljárás eddig sem volt és ezután sem lesz feltétel nélküli és önkényes eljárás, az alkotmányos garanciák ezután is fennállnak majd. Szerinte ezek alapján egyértelmű, hogy megalapozatlanok az ellenzék gyanakvásai.

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, hogy a kisajátítási törvény ilyen típusú módosítása nem felel meg a jogbiztonság elvének. Az eljárás is abszurd elemeket tartalmaz, mert az új tulajdonos rögtön használatba veheti az épületet, de azt nem vették figyelembe, hogy mi történik, ha a bíróság évekkel később az előző tulajnak ad igazat – közölte. Kijelentette azt is, hogy a javaslat egy olyan gumijogszabály, amelyik semmiféle konkrétumot nem tartalmazhat. Emiatt viszont az ingatlanok jelenlegi tulajdonosai nem is tudnak védekezni – tette hozzá.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) visszásnak nevezte, hogy a Ház két egymást követő napirendben módosítja ugyanazt a törvényt. A politikus azt is kijelentette, hogy gyakran még az önkormányzatok is olyan ingatlan-értékbecslést végeztetnek, amelyeknek mélyen a piaci érték alattiak. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért az igazságügyi ingatlanbecslők felkérése segíthet a problémán. Azt kérdezte, miért nem terjesztik ki a törvényt a Balettintézet Andrássy úti épületére.

Szilágyi György (Jobbik) az Erzsébet-programra vonatkozó rendelkezések kapcsán azt kérdezte, mit jelent a szövegcserés módosítás, miszerint „a gyermekek” szövegrész helyére „az azon szociális rászorulók, különösen a gyermekek” kerül. Ez azt jelenti, hogy a felnőttekre is kiterjesztik a szociális üdültetést? - tudakolta, hozzátéve, hogy ha így van, az támogatandó.

Szél Bernadett (független) szerint ebben a törvényjavaslatban is felsejlik a mutyi az 500 milliárdos piaccal rendelkező Erzsébet-utalvány miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntése szerint az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos gazdálkodási adatokat nyilvánosságra kell hozni. A kormánypárti képviselők pár nappal a döntés után nyújtották be a javaslatot, amely törölné a törvényből azt a rendelkezést, amely lehetővé tenné ezt 0ľ mondta.

Előterjesztői zárszavában Babák Mihály azt mondta, azért nyújtották be a javaslatot, mert bizonyos törvények elavultak. Hegedűs Lorántnénak címezve hozzátette: ki mondta, hogy nem lehet használni a kisajátítást a Balettintézet esetében?

Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről és az ezzel kapcsolatos politikai nyilatkozat elfogadásáról szóló javaslatok általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Ezt követően a képviselők áttértek a lakásbérlettel kapcsolatos szabályok tárgyalására.

Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos ír aggályok

Németh Zsolt külügyi államtitkár expozéjában emlékeztetett: az Európai Unió állam- és kormányfői 2007 decemberében írták alá az EU intézményi és döntéshozói rendszerének megreformálását szabályozó Lisszaboni Szerződést, amelyet Írország 2008 júniusában népszavazáson elutasított, pedig egy uniós szerződés csak akkor léphet hatályba, ha azt minden tagállam megerősíti. Ezért született 2009 júniusában egy politikai megállapodás, amely szerint egy jegyzőkönyv formájában megerősítették, hogy a szerződés tiszteletben tartja az ír aggályokat. Ezt követően 2009 októberében a második népszavazáson már támogatta Írország a szerződést. A korábban elfogadott jegyzőkönyvet azonban szintén minden tagállamnak el kell fogadnia. Ezt a célt szolgálja a mostani előterjesztés – mondta az államtitkár.

Ismertette: a jegyzőkönyv kimondja, hogy nem sérülnek Írország adózási, családjogi, biztonságpolitikai elvei. Németh Zsolt hangsúlyozta: a jegyzőkönyvben foglalt elveket osztja a magyar kormány is, ezért kérte a javaslat támogatását, illetve ezért készített egy politikai nyilatkozatot is, amelyben támogatásáról biztosítja az elveket és Írországot.

Csóti György, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a jegyzőkönyv elfogadása alkalmat ad arra, hogy a magyar alaptörvényben is rögzített elveket egy politikai nyilatkozatban erősítse meg a magyar Országgyűlés. A Fidesz egyébként elismerését fejezi ki Írország felé a fenti elvekért történt határozott kiállásért.

Harangozó Gábor, az MSZP szónoka szerint a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettség érzésére telepszik rá egy „politikai maszlag, ami újabb állampárti kísérlet az igazság elfedésére”. A szocialista politikus szerint a kormánynak azt a példát kellett volna ellesnie Írországtól és annak alkotmányából, hogy az alaptörvényt csak szükséges esetben és mindig népszavazást követően lehet módosítani. Úgy vélte: „végtelenül hamis a demokrácia leépítésében az ír példára hivatkozni”. Szerinte a kormány „egy 2009-as példa mögé bújva próbálja igazolni magát, próbálja bizonygatni, hogy mindenki félreértelmezi az alaptörvényt”.

Firtl Mátyás (KDNP) szerint az indítvány jelentőségét jelzi, hogy európai ügyekben politikai nyilatkozatot utoljára 2004-ben fogadott el a Ház. Hozzátette: annak elfogadásával nemcsak szolidaritását fejezi ki az ország az ír nép iránt, hanem az alaptörvényben foglalt értékeket is megerősíti vele a Ház. Fontos elvnek nevezte, hogy az unió tiszteletben tartja az államok szerződések előtti egyenlőségét. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az unió erős és egységesebb legyen és fennmaradjon a szolidaritás – hangsúlyozta. Ugyancsak fontosnak tartja, hogy ne rögzüljenek azok a törésvonalak, amelyek jelenleg is megvannak az unióban.

Staudt Gábor (Jobbik) emlékeztetett a Lisszaboni Szerződés által az írekben keltett aggályokra. A szerződés előbb megbukott a népszavazáson, majd sok tekintetben látszat-, illetve érdemi intézkedésekkel ígértek kedvezményeket számukra – mondta. A politikai nyilatkozattal kapcsolatban azt mondta: úgy próbálják feltüntetni, mintha a kedvezmények komoly jelentőséggel bírnának. Szerinte a kormánynak is ki kellene vívnia bizonyos kedvezményeket, például a termőfölddel kapcsolatban. Közölte: a kormánytól azt akarja látni, hogy az írekhez hasonlóan képviselje a magyar érdekeket.

Képviselőtársa, Bana Tibor is úgy folytatta: pártja sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország nem élt hasonló lehetőségekkel. Szerinte „második Trianon” zajlik Magyarországon, mivel nem érvényesül a tagállamok közötti egyenlőség.

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István (MSZP) az általános vitát elnapolta.

Lakásbérlet szabályai

Garanciák, például cserelakás biztosításának lehetősége járhat a jövőben azoknak a bérlőknek, akik olyan ingatlanban laknak, amely korábban állami tulajdonban állt, ám azt az állam ingyenesen átadta egy szervezetnek – mondta ismertetőjében Nagy Gábor Tamás (Fidesz), aki frakciótársával, Rogán Antallal közösen kezdeményezte a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok módosítását.

A képviselő közölte: az állam közfeladatot ellátó szervezeteknek adhat át ingyenesen ingatlanokat, olyanokat is, amelyben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezők laknak. Fontos, hogy a lakók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azokhoz képest, akik önkormányzati lakásokban élnek – hangsúlyozta.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány támogatja a javaslata.

Talabér Márta (Fidesz) fontosnak tartotta ezen bérlők jogainak védelmét, amelyre a lakástörvény eddig nem tért ki – mondta.

A jobbikos Vágó Sebestyén szerint aggályokat vet fel, ha egy előterjesztést Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyújt be, mindez felveti a gyanút, hogy a megfogalmazottól eltérő szempontokat és érdekeket szolgál a javaslat. Hozzátette: számos kérdés szorul pontosításra, a többi közt az, milyen ingatlanokat érinthet a javaslat, vagy az, milyen csereingatlant köteles felajánlani az érintett szervezet.

A nemzeti összetartozás napjáról, a Margitszigettel kapcsolatos közigazgatási változásokról, valamint a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről esett szó kedden az Országgyűlésben napirend előtt.

Lezsák: nem mondhatunk le nemzeti összetartozásunkról

Nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából elmondott felszólalásában.

Közölte, a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult. Ezt „eurocinizmusnak” lehet nevezni – mondta.

Lezsák Sándor kitért arra, hogy októbertől legalább egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz az uniós polgári kezdeményezéshez, amellyel az Európai Bizottság speciális, kötelező érvényű szabályozással rendezheti a Kárpát-medencében az őshonos magyar kisebbségek jogos igényét, autonómiatörekvésüket.

Fidesz: a szülőföldön boldogulás teszi egységessé a magyar nemzetet

A nemzeti összetartozás napjára emlékezve a fideszes Csóti György emlékeztetett arra, hogy a trianoni békediktátum Magyarország területének kétharmadát, az ország lakosságának egyharmadát idegen fennhatóság alá helyezte. „Magyarország saját magával lett határos” – jegyezte meg.

Csóti György szerint Trianon sebei csak akkor gyógyulnak be, ha az elszakított nemzetrészek szülőföldön boldogulása, magyarként való megmaradása biztosítottá válik. Ez a biztosíték a tényleges és teljes körű autonómia – fogalmazott.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az autonómia, legyen az kulturális, területi, közösségi vagy egyéni, amely más országokban, Finnországban, Spanyolországban, Dél-Tirolban jár a kisebbségeknek, ugyanúgy kell, hogy járjon a határon túli magyaroknak.

Kitért arra, hogy a Demokratikus Koalíció tagjai, független országgyűlési képviselők, Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju  László és Kolber István „látványosan” kivonultak a parlament üléséről, amikor Lezsák Sándor megemlékezett a nemzeti összetartozás napjáról. Ezzel megerősítették azt, hogy kormányzásuk erkölcsi és politikai mélypontjait büszkén vállalják, és semmit nem változott az álláspontjuk 2004. december 5-e óta  – értékelte. „Igazi Bourbonok lettek, semmit nem tanultak a saját hibáikból” – fogalmazott.

MSZP: fejleszthető a Margitsziget akkor is, ha a XIII. kerületnél marad

A szocialista Tóth József, a XIII. kerület polgármestere kifogásolta, hogy a kormány az érintettekkel való egyeztetés nélkül nyújtott be törvényjavaslatot, miszerint a főváros által közvetlenül igazgatott közigazgatási terület lenne a Margitsziget. Utalt arra, hogy a fideszes képviselők kapcsolódó módosító indítványa szerint csak a Margitszigetre vonatkozna a jogszabály. Teljesen felesleges a közigazgatási határok megváltoztatása, anélkül is fejleszthető a sziget – tette hozzá.

Rétvári Bence válaszában közölte, hogy nem veszik el az önkormányzatiság, egy másik önkormányzat, a fővárosi fogja vinni a terület ügyeit. Hozzátette: nem a kormányzat ötlete volt ez a változás, hanem a fővárosé, amikor végiggondolta a 2030-ig tervezett fejlesztéseit. Budapest 27, ötvenmillió forint feletti nagyprojektet kíván megvalósítani a Margitszigeten – mondta.

Jobbik: nem ünnep a nemzeti összetartozás napja

Szávay István (Jobbik) kifogásolta, hogy a kormány „ünnepet, vidámságot, vásári komédiázást” csinált a nemzet legnagyobb tragédiájából, amit szerinte az országszerte megrendezett ünnepi megemlékezések támasztanak alá. A közigazgatási minisztérium által készített Nemzeti összetartozás daláról azt mondta, „idióta, primitív, debil” a szövege, százból ha egy ember tudná megmondani, hogy ez a nemzeti összetartozásról szól.

Rétvári Bence államtitkár szerint lenne mit eredményként felmutatniuk, mindazon túl, hogy ez egy nemzeti gyásznap, a huszadik század egyik legnagyobb csapásainak egyike, amely Magyarországot érhette. Az eredmények közé sorolta többek között, hogy 440 ezren kérték a kettős állampolgárságot, hogy újra működik a Magyar Állandó Értekezlet és van diaszpóratanács.

KDNP: most már a fejlesztéseken lehet gondolkozni

Pálffy István (KDNP) szerint a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével Magyarország szabadabban cselekedhet. El lehet kezdeni azon gondolkozni, hogy mit kezdünk a nagyobb mozgástérrel – mondta. Véleménye szerint a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez soha nem álltunk még ilyen közel, lehetőség nyílhat a családi adókedvezmény kiterjesztésére az alacsonyabb jövedelműek számára.

Az első számú nemzeti célnak a drámai népességfogyás megfékezését nevezte, és azt mondta, hogy a KDNP számára megnyugtató, hogy a kormány belekezd egy demográfiai programba. Pálffy István pártja ezzel kapcsolatos javaslatai között említette annak elérését, hogy a magyar nők korábban szüljenek és ne kelljen feladniuk a karrierjüket, a több szociálpolitikai támogatást, vagy azt, hogy a közmédia adjon pozitív mintát és tájékoztasson a legapróbb részletekig a demográfiai adatokról.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára is azon a véleményen volt, hogy a hiányszámok ismeretében valóban érdemes elgondolkodni azon, milyen fejlesztéseket szeretnének. A képviselő által említett területek mindegyikét fontosnak tartotta.