Alkotmánybírósághoz fordult több rendvédelmi dolgozót tömörítő szakszervezet, és a sztrájktilalom bizonyos részeinek megsemmisítését kérik. Véleményük szerint a sztrájkjog alkotmányos alapjog, így ez őket is megilleti. Paczolay Péter a velencei bizottság alelnöke. Napirenden a jogalkotási törvény alkotmányossága.
A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, valamint a Vám-és Pénzügyőrség Független Szakszervezetének beadványában a sztrájktörvény és a hivatásos állományúakra vonatkozó jogállási törvény sztrájktilalomra vonatkozó részeinek megsemmisítését kérik. Álláspontjuk szerint a sztrájkjog alkotmányos alapjoga a magyar munkavállalóknak, tehát a rendvédelmi szférának is. Ezt az alapjogot csak indokolt esetben és indokolt mértékben szabad korlátozni. A jelenlegi helyzet nemcsak az alkotmánnyal ellentétes, hanem nemzetközi jogot is sért. A szakszervezetek úgy gondolják, az alkotmánybíróság döntése esélyt adhat egy hatékonyabb érdekvédelem megteremtésére. Közleményükből kiderül: meg kell szüntetni, hogy az éppen aktuális kormányzat korlátlanul, ellenőrzés nélkül csorbíthassa a fegyveres rendvédelmi munkavállalók jogait.
Alelnökévé választotta az Európa Tanács velencei bizottsága a magyar Alkotmánybíróság elnökét. Paczolay Péter az első magyar tisztségviselője az 1990-ben alakult testületnek, amely meghatározó szerepet játszik az európai alkotmányos örökség érvényesítésében. A független nemzetközi szakértőkből álló velencei bizottságot (a Joggal a demokráciáért európai bizottságot) az Európa Tanács tanácsadó szerveként hozták létre. A bizottság főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik és olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint például a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a szlovák nyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.
Alkotmánybíróság előtt támadta meg a Lehet Más a Politika (LMP) a cégtörvénynek azt a novemberben elfogadott módosítását, mely szerint a jövőben csak kivételes esetekben lehet megismerni a cégek tulajdonosainak, képviselőinek, illetve felügyelő bizottsági tagjainak lakcímét. Az új szabályozás eredményeként a sajtó a közpénzekkel, közvagyonnal és közszereplőkkel kapcsolatba kerülő cégek esetében az eddigieknél is nehezebben fogja tudni a nyilvánosság elé tárni a gyanús összefonódásokat. Az LMP indítványa szerint a módosítások alkotmányellenesek. Aggályosnak tartják, hogy a módosított cégtörvény ezekben az esetekben is lehetetlenné teszi az egyes szereplők beazonosítását. „Az új szabályozással a parlament az állami és önkormányzati mutyikban érintett személyeknek dobott mentőövet.” Az LMP azt szeretné elérni, hogy állami és önkormányzati vezetőknek, valamint a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselőinek üzleti kapcsolatrendszere után bárki szabadon, névre keresve kutakodhasson a cégnyilvántartásban.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik azzal a határozattervezettel, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát veszi górcső alá.
Megtárgyalják a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
Szó lesz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetről.
Megkérdőjelezték a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek az építményadót és a telekadót szabályozó egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
A testület ismét napirendjére tűzi a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek a családi pótlék adómentességét szabályozó rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát.
Folytatják a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 14. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.
Megvitatják a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányosságát elemző határozattervezetet.
Megtámadták a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja a „2008. szeptember 30-át követően” szövegrészének alkotmányosságát.
Határozattervezet készült a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 105. §-ának, 106. §-ának és 119. §-ának alkotmányosságával összefüggésben.
Kedden, a testület idei utolsó teljes ülésén megbeszélik az Ügyrendi Bizottságnak azt az előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság konkrét (alkotmányjogi panasz) és absztrakt utólagos normakontroll hatásköreivel kapcsolatos indítványértelmezési gyakorlatát veti össze.
Napirendre kerül egy, a közigazgatási végzések bírósági felülvizsgálatát érintő alkotmányjogi panasz.
Szóba kerül a Legfelsőbb Bíróság Kvk. III.37.477/2007/7. sz. végzésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.
