Jogalkotási törvény: jelenlegi alakjában nem az a törvény, amelynek az alkotmány szerinti, a „jogalkotás rendjéről” szóló törvénynek lennie kellene. Családi pótlék adóztatása: sérti az arányos közteherviselés elvét, mert az állam olyan jövedelem után is adóztatna, amelyet a szülő a valóságban nem szerzett meg.
Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló törvényt, ezért azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette.
Salamon László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Szabó Máté országgyűlési biztos valamint Ádám Antal egyetemi tanár és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a Taláros Testülethez, a jogalkotási törvény több rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve.
A Taláros Testület határozatában megállapította: a törvényalkotó a jogszabály szövegét nem hozta összhangba az alkotmány jogforrási rendszerével és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel sem. A jogalkotási törvény bizonyos rendelkezései ugyan nem alkotmányellenesek, de az alkotmányellenes részek megsemmisítése után a jogszabály többi rendelkezése már nem alkotna értelmezhető és alkalmazható jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság – elismerve a jogszabály megalkotásának jog- és politikatörténeti jelentőségét – hangsúlyozta: a törvény jelenlegi alakjában nem az a törvény, amelynek az alkotmány szerinti, a „jogalkotás rendjéről” szóló törvénynek lennie kellene. A Testület a jogbiztonságra való tekintettel jövőbeni hatállyal semmisítette meg a jogszabályt teljes egészében, a határozat szerint így a jogalkotónak megvan a lehetősége arra, hogy 2010. december 31. napjáig a megsemmisített törvény helyébe megfelelő alkotmányos szabályozást iktasson.
A Taláros Testület Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembevételét előíró rendelkezéseket is, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket. Hasonlóan vélekedtek a jogalkotásról szóló törvényről is, ezért 2010. december 31. napjával azt is megsemmisítette.
A személyijövedelemadó-törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. Eszerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam. Az Alkotmánybíróság szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik. A Testület megállapította: a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét.
Az indoklás rögzíti: a gyermek nevelésére az alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő képességével, akiket az alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem annál kisebb. Az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne.
A testület határozatában ugyanakkor utalt arra is, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonásának hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: maga a családi pótlék korábban adómentes jövedelem volt, szeptember elsejétől azonban fele-fele arányban számították be mind a két szülő személyi jövedelemadójába, függetlenül attól, hogy konkrétan melyik szülőnek folyósították a családi pótlékot, holott köztudott, hogy csak az egyik szülő számára utalják ki. Az Alkotmánybíróság úgy véli, az, aki nem kapja meg a családi pótlékot, nem rendelkezik vele, ott nincs jövedelem, és mégis adóteherként jelentkezik nála a személyi jövedelemadónál, vagyis ez sérti az arányos közteherviselés elvét, amelyet az alkotmány rögzít. Nincs ténylegesen megszerzett jövedelem. Másfelől - folytatta az elnök - ez az önmagában nem adózó jövedelem hozzáadódik az egyébként adó alá eső jövedelemhez, följebb tolja az adózandó sávot az adózandó jövedelmet, és egy bizonyos rétegnél ezzel tulajdonképpen megnöveli az adóterhet. Így maga a családi pótlék is adózik. Ez nem a teljesítőképesség szerinti adózás, nem az egy főre eső adózást jelenti, nem jelenti a rászorultsági elv megvalósulását, ezért mondta ki a Testület az alkotmányellenességet.
A családi pótlék olyan jövedelem, amelyet a szülők kapnak meg, a gyerektartás költségeihez való hozzájárulásként. E fölött kontrollt senki sem gyakorol, hogy pontosan mire költik a családi pótlékot, ezért aki megkapja, annál jelentkezzen adóként – mondotta Paczolay Péter. Önmagában az nem probléma, hogy fele-fele arányban adóztatják meg, hanem a külföldet nézve, úgynevezett családi adózásnak az alapja megvan. Az összes jövedelmet megfelezik és fele-fele arányban osztják szét a szülők szerint, tekintettel az eltartott gyerekekre is. Ezt Magyarországon nem vezették be, de ebben a kérdésben nem foglalhattak állást, hiszen ez valójában egy törvényhozói, jogalkotói vita.
Paczolay Péter végül bejelentette: bízik abban, hogy még február vége előtt döntnek a vagyonadó ügyében is.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, mellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótléknak szülői adóalapba vonását - áll NOE közleményében. Az Alkotmánybíróság döntésével e területen sikerült megakadályozni a gyermekes családok hátrányos megkülönböztetését, további anyagi ellehetetlenítését. Miként beadványunkban is jeleztük, a szeptembertől élő szabályozás éppen azokat sújtotta, akik gyermeket nevelnek. Azonos jövedelemből a gyermekek számával nőtt volna az adóteher is - emlékeztet az egyesület. Túl a tervezett intézkedés alkotmányellenességén és igazságtalanságán, érdemes leszögeznünk, hogy rövidlátó minden olyan gazdaságpolitika, mely azokat sújtja nagyobb elvonásokkal, akik másoknál már eleve is nagyobb terheket viselnek a társadalom, a gazdaság, a központi költségvetés, a társadalombiztosítás fenntartása érdekében - zárul a NOE közleménye.
Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a munkáltatóknak a decemberi bér adóelőleg megállapításánál már nem kell figyelembe venniük a családi pótlékot, a családi pótlék beszámítása miatt keletkezett adó-túlfizetéseket jövő március 1-jétől kaphatják vissza az érintettek - közölte a Pénzügyminisztérium. A pénzügyi tárca közleménye kiemeli, hogy az alkotmánybírósági döntés mind az idei, mind a jövő évi költségvetés bevételeire kihat. A döntés az idén várhatóan 1900 milliárd forintot meghaladó személyi jövedelemadó bevételt a minisztérium számításai szerint 4,5 milliárd forinttal mérsékli. A jövőre tervezett 1881 milliárd forint személyi jövedelemadó bevételből az év folyamán 15 milliárd forint kiesést jelent a jogszabályi változás. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium szerint nem szükséges külön bevételnövelő, vagy kiadáscsökkentő intézkedés az egyensúlyi pálya tartása érdekében, mivel a két hete elfogadott jövő évi költségvetés jelentős, 206 milliárd forintnak megfelelő tartalékkal rendelkezik.
A tárca tájékoztatása szerint a döntés által érintett adófizetők a jövő év elején, az idei évre elkészített személyi jövedelemadó bevallásukban tudják visszaigényelni túlfizetett adójukat, tehát legkorábban március 1-jén kaphatják meg. A Pénzügyminisztérium szerint az alkotmánybírósági döntés törvénymódosítás nélkül is végrehajtható. Technikai jellegű jogszabályi kiigazításra lesz szükség csupán.
