Sérelmezi az országgyűlési biztos

Alkotmánybírósághoz fordult az alapvető jogok biztosa a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról (KEHI) szóló kormányrendelet módosítása érdekében. Szabó Máté kezdeményezte: a Taláros Testület semmisítse meg azt a paragrafust, amely kimondja, hogy a KEHI saját a hatáskörében „közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat, eljárva a megismert szerződés semmisségének megállapítása iránt.”

Az ombudsman szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal keresetindítási jogára vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellentétes jogállamiság elvével és nem felel meg az alapvető jogok alkotmányos korlátozására vonatkozó követelményeknek sem. Sérti az emberi méltósághoz való jogot, melynek szerves részét képezi az önrendelkezési jog, valamint annak egy speciális vetületét, az úgynevezett perbeli önrendelkezési jogot. Közleménye szerint nem szükséges az önrendelkezési jog ilyen módon és mértékben történő korlátozása, mert az ügyészségről szóló törvény szerint a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével összefüggésben a törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt. Az állam pedig csak olyan esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha az államcélok védelme más módon nem biztosítható.

Az ombudsman hangsúlyozza: alkotmányosan indokolt kivételektől eltekintve senkinek sincs joga ahhoz, hogy más jogát – a jogosult akaratától függetlenül – bíróság elé vigye. Az olyan szabályozás, amely a közvetlenül érdekelt fél akaratától függetlenül, sőt annak ellenére is lehetővé teszi más számára a bíróság igénybevételét, az Alaptörvényben biztosított perbeli önrendelkezés jogát sérti, annak aránytalan korlátozását eredményezi.

+

Szabó Máté szerint sértheti az egészséges környezethez való alapjogot az Országgyűlés által legutóbb elfogadott hulladéktörvény is, ezért az utólagos hatásvizsgálatot kérte. Az alapjogi biztosa úgy véli: bizonytalan a közszolgáltatás díjának megállapítása. Azt is kifogásolja, hogy nem rögzítették: a behajthatatlan díjak miatt az önkormányzat vagy az állam álljon-e helyt? A 2014-től hatályba lépő törvény ugyanis egységesen állapítja meg a szemétszállítás díjait, a szolgáltatás nyújtása során felhalmozódott adósságok pedig adó módjára behajthatóak lesznek.

+

A köznevelési törvény sem tetszik – sok más mellett – az alapvető jogok biztosának. Nem ért egyet azzal, hogy a gyerekeknek három éves koruktól mindenképpen óvodába kellene járniuk, ez ugyanis szerinte korlátozza a szülőnek a neveléshez való alkotmányos jogát és sérti a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt. A biztos azt sem tartja helyesnek, hogy a szülő nem dönthet úgy: hat helyett csak hét éves korában küldi iskolába gyerekét. Az egyéves haladékot, a nemrégiben elfogadott szabályozás ugyanis csupán az iskolaérettség vizsgálata után az erre kijelölt bizottság adhatná meg. A biztos úgy látja, hogy ehhez jelenleg nagyon szűk kereteket szabnak a jogszabályok, ezért e szabály a megsemmisítését kéri.

Angyalföld fellázadt

Alkotmányjogi panasszal fordult a Taláros Testülethez a XIII. kerületi önkormányzat a nemzeti köznevelési törvénnyel kapcsolatosan. Az önkormányzat szerint a törvény több paragrafusa sérti az Alaptörvény több cikkét, s vele a jogállamiságot és az önkormányzatoknak a helyi közügyek intézéséhez való jogát, lévén minden más jogi személynek, és a magánszemélynek is megengedi a köznevelési intézmény fenntartását, kivéve a helyi önkormányzatnak. Állítják: ez a korlátozás indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tanulás szabadságát is, hiszen kizárja a helyi önkormányzat részvételét e folyamatból, annak ellenére, hogy önként vállalt feladatként részt vehetne ebben a tevékenységben. Hangsúlyozzák: a törvény rendelkezései sértik az önkormányzati jogosítványokat, így a település közösségének saját ügyeiben való eljárási jogát és az önkormányzati tulajdonosi és döntési jogosultságokat – sérülnek az önkormányzat jogai azáltal is, hogy a fenntartott intézményrendszerének sorsa bizonytalanná válik.

Az angyalföldi képviselő-testület szerint a „közszolgálat” jegyében elrendelt, mindenre kiterjedő állami felügyelet számlákat kifizető gondnoki pozícióba fokozza le az önkormányzatokat,  holott eddigi fenntartóként jó gazda módjára gondoskodtak ott a rájuk bízott általános iskolásokról, gimnazistákról, ezért a kerület többségben lévő szocialista képviselői meggyőződéssel vallják: fenntartóként jobban tudják szolgálni a lakosságot.

Tóth József polgármester levélben fordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez is, melyben tájékoztatta a képviselő-testület döntéséről. Kérésük megfontolását és mérlegelését javasolta, mellékelve 31 indokot arra, hogy az iskolák továbbra is az önkormányzatok fenntartásában maradhassanak.

A szerencsejáték szövetsége előre megüzente

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) előre megüzente: amennyiben a köztársasági elnök személyi kérésük ellenére aláírja a szerencsejáték törvény módosítását alkotmányjogi panasz indítványt terjesztenek be a megsemmisítése érdekében.

Megtörtént.

Az MSZSZ, valamint a nyerőgép-iparág több érintett vállalkozásának tulajdonosa azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a jogszabály alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel az számos ponton sérti az alaptörvényt. Állítják: természetes személyek szélesebb csoportját éri alapjogi sérelem. Megélhetéshez és a munkához való joguk csorbul a tevékenységet tiltó jogszabály megjelenésével.

(A parlament által október másodikán elfogadott törvénymódosítás tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben. Az Országgyűlés 238 igen, 1 nem 8 tartózkodás mellett  fogadta el. Egyes egyedül a szocialista Juhász Ferenc, szavazott ellene, s tartózkodóan néhány társa tartott vele.)

A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerencsejáték-szövetség bejelentette: pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében, miután úgy látják, hogy a döntés miatt több tízezer ember kerül utcára, több milliárd forint értékű eszköz veszik el, és több ezer vendéglátóhely fog bezárni. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont állítja: „minden alapot nélkülöz” a szerencsejáték-szövetség azon becslése, amely szerint mintegy 40 ezer embert kell elbocsátani a pénznyerő automaták üzemeltetését a játékkaszinókra korlátozó parlamenti döntés miatt.

A végső igazság eldöntésére az Alkotmánybíróság a hivatott.

Az Alkotmánybíróság október 29-i teljes ülésének napirendje

– Az Alkotmánybíróság 42/2008. (IV. 17.) AB határozatával megsemmisített, a helyi önkormányzatok által 2004. évben jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 50/2006. (III. 14.) Korm. rendeletnek a Nógrád Megyei Bíróság előtt 10.K.21.198/2008. szám alatt folyamatban lévő egyedi ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/590/2012.).

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2. § (1), (2) bekezdéseinek, a 6. § c)-d) pontjainak, a 267. § (1) bekezdés j) pontjának, a 332. § (1) bekezdés d) pontjának, a 373. § (1) bekezdés I. c) pontjának, a 339. § (1) bekezdésének, a 416. § (1) bekezdés c) pontjának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/1179/2012.).

– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének vizsgálata, (II/3283/2012.).

– A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése, 45. § (4) bekezdése és 95. § (1)-(9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata, (II/3251/2012.).

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 251. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. és 12. számú végzéseinek megsemmisítésére és alkotmányos követelmény kimondására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/47/2012.).

– Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2396/2012.). 

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 28. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti – alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2722/2012.).

– A Kúria Kfv.III.37.397/2011/7. számú, felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete, a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V. 19.) PK vélemény III. és IV. pontjai, valamint a Ptk. 148. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3053/2012.).

– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3193/2012.).

– A Kúria Gfv.IX.30.001/2012/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3198/2012.).

– Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény több rendelkezése, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI. 16.) Korm. rendelet több rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2712/2012.).

– A Kúria Pfv. IV.21.485/2011/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.800/2010/5. és a Fővárosi Bíróság 26.P.25.054/2007/17. számú, a Kúria ítéletével hatályában fenntartott, kártérítésre kötelező rendelkezései ellen az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2854/2012.).

– A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3161/2012.).

– A Kecskeméti Városi Bíróság végrehajtási igényperben hozott 11.G.20.661/2011/37. számú ítélete, a Kecskeméti Törvényszék kapcsolódó 4.Gf.40.302/2011/5. számú ítélete, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a 371. § (1) bekezdés „vagy más olyan joga alapján” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3170/2012.).

– A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjának „ha az 1. § (…) (3) bekezdésébe (…) ütközik” szövegrésze, a 3. § (2) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 21. § (1a) bekezdésének a „[s]ztrájkot azonban nem szervezhetnek” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2729/2012.).

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető,  Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

– A Gyulai Törvényszék 2. Pf.25967/2011/3. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2896/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 9.Kpk.45.171/2010/26. számú végzése, valamint a Kúria Kfv.III.37.782/2011/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1436/2012.).

– A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.855/2011/28. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3314/2012.).

– A Kúria Gfv.X.30.285/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3282/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 55.Mf.637.987/2011/6. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3052/2012.).

– Nagytarcsa község Önkormányzat képviselőtestületének az építményadóról és a telekadóról szóló 19/2010. (XII. 7.) számú rendeletének módosításáról szóló 24/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendeletének 13. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3293/2012.).

– A Kúria Pfv.III.20.557/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3025/2012.).

– Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3005/2012.).

– A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 13. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2612/2012.).

– A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/E-K. §-ai, valamint a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet egésze alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2477/2012.).

– A Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.22.200/2011/3. számú ítélete, valamint a Fővárosi Bíróság 8.P.23.480/2011/3. számú, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével hatályában fenntartott ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2881/2012.).

– A Debreceni Városi Bíróság 55.Pk.501.025/2012/6. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3302/2012.).

– A Budapest Környéki Törvényszék 2.Kpk.26.427/2011/11. sorszámú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2637/2012.).

– A Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.168/2009/6. sorszámú ítélete, valamint Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.22.098/2009/7. sorszámú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/95/2012.).

– A Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.Sze.14.455/2010/4. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1500/2012.).

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, alkotmánybíró, Lévay Miklós, Szalay Péter.)

– A Pp. 2009. január 1. napjától 2010. június 1. napjáig hatályban volt 322. § (1) bekezdés harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére, és az indítvány alapjául szolgáló ügyben való alkalmazása tilalmának megállapítására, valamint a Budaörsi Városi Bíróság 27. G. 23090/2010/4. számú, illetve a Pest Megyei Bíróság 9.Gf.22686/2011/2. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1570/2012.).

– A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. fejezetének 22. pontja, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.373/2011/7. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2279/2012.).

– A Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.647/2011/7. számú ítéletével, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény egyes rendelkezéseivel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2910/2012.).

– A Kúria Gfv.IX.30.275/2011/6. számú ítéletével, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény több rendelkezésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2981/2012.).

– A Kúria Gfv.X.30.055/2012/4. számon hozott végzésével összefüggésben előterjesztett, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XIV. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, illetve a Kúria fenti végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata, (IV/3103/2012.).

– A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítélete, valamint a Pest Megyei Bíróság 4Pf.24.426/2009/9. számú ítélete és 4Pf.24.426/2009/18. számú kiegészítő ítélete, továbbá a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.429/2010/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3036/2012.).

– A Kúria Pfv.VII.20.091/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3344/2012.).

– A Kúria Pfv.IX.21.516/2011/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3382/2012.).

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.399/2011/6. számú kiegészítő ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3392/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontja „1954-ben vagy azt megelőzően született” szövegrésze és a 67. § 13. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz visszautasításáról befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2618/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (1) bekezdése és 7. §-a, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2624/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3179/2012.).

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3150/2012.).

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3163/2012.).

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3171/2012.).

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3173/2012.).

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 52. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3164/2012.).

– A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.III.20.695/2011/6. számú ítélete ellen az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1476/2012.).

– A Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.762/2007/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1615/2012.).

– A Kúria felülvizsgálati eljárásában hozott Pfv.VIII.20.820/2011/5. számú közbenső ítélete ellen az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2333/2012.).