Sólyom László köztársasági elnök az év utolsó napjaiban az Alkotmánybírósághoz továbbította véleményezésre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt.

Az Országgyűlés tavaly december 14-én 188 igen, 143 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el az új magánnyugdíj-biztosítási rendszert, a változtatás részletesen szabályozta a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatát, amelynek végén, 2013 januárjától a pénztártagok már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok tagjai lesznek. A törvényre a szocialista képviselők mellett igennel szavazott nyolc Fideszes, egy szabad demokrata és három független képviselő.  Az új jogszabály értelmében 2013-tól gazdasági társaságok váltják a mostani nyugdíjpénztárakat. A magánnyugdíj-rendszerről szóló új törvény értelmében a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatának végén, 2013 januárjától a pénztártagok megtakarításait már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok kezelik. A működő pénztárak a törvény értelmében egy szabadon választott gazdasági társaságba olvadhatnak be. A pénztáritagok egyéni számláján a beolvadásig összegyűjtött megtakarítás pedig teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító társaságnál vezetett egyéni számlára.

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye emlékeztet arra, hogy a törvény a magánnyugdíj új rendszerét kívánja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíj-pénztárakat. A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíjbiztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is. Sólyom László szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, de az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, hogy a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket.

Az államfő a Taláros Testületnek küldött indítványában leszögezi: a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az alkotmány értelmében tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel. Miután a törvény a társadalombiztosításba való visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.

+

Az államfő a közoktatási törvény módosításáról szóló jogszabályt is elküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Álláspontja szerint az új rendelkezések korlátoznák a közoktatási intézményt fenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, vétójogot adva a nevelőtestületnek. Az új szabályok vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, amelyeknél a képviselő-testület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőiről. A közoktatási törvény módosítása ezt az önálló döntési jogot a nevelőtestületnek adott jogosítvánnyal nyilvánvalóan korlátozná. Egy ilyen korlátozás akkor lenne alkotmányos, ha azt tartalmazná a kétharmados önkormányzati törvény is. Az erre vonatkozó javaslatot azonban az Országgyűlés nem fogadta el.

A köztársasági elnök állítja: ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért alkotmányellenes.

+

Alkotmánybírósághoz fordul a Független Rendőr Szakszervezet  mert túl szigorúnak tartják a rendőrökre és a büntetés-végrehajtási szervezet tagjaira vonatkozó január elsején bevezetett törvényt. Ennek értelmében ugyanis a szándékosan elkövetett bűncselekmények miatt kötelező elbocsátani a munkavállalót.

Az újonnan bevezetett jogszabály-módosítás a hivatásos szolgálatra méltatlannak minősíti azt, akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította. Ez azt jelenti, hogy bármely szándékos katonai bűncselekmény a szolgálati viszony kötelező megszüntetésére vezet, függetlenül annak súlyától és a bíróság által kiszabott büntetéstől. 

A drákói szigorúságú rendelkezést a Független Rendőr Szakszervezet indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja - olvasható közleményükben. Álláspontjuk szerint "hibázni csak azt tud, aki dolgozik, és a szolgálati viszonnyal járó szabályok megtartása nem könnyű, a munkavégzéssel járó hibák miatt pedig gyakran rendelnek el katonai büntetőeljárásokat."

A közleményből kiderül: a Büntető Törvénykönyv szándékos katonai bűncselekménynek minősíti például azt is, ha a rendőr szolgálatban elalszik, rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseket más módon súlyosan megszegi. A fegyelmi és a katonai büntetőeljárások igen gyakoriak. A parancsnokok buzgón indítanak eljárást apró-cseprő hibák miatt is, széles skálán terjed a kiszabható büntetés, de a szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás eddig viszonylag ritka volt.

A szakszervezet kifogásolja, hogy míg a munkavállalókat csak lényeges és súlyos kötelezettségszegés miatt lehet kirúgni, addig a hivatásosokat az új törvény alapján bármely csekély vétke miatt is.

A szakszervezet véleménye szerint a törvénymódosítással a kormányzat feltette a koronát 4 éves ámokfutására, melynek során lényegében szétverte a hivatásos állomány életpálya modelljét, eltörölte vagy korlátozta a szolgálati jogviszonnyal járó kedvezményeket, elértéktelenítette az illetményeket, míg a másik oldalon újabb és újabb kötelezettségeket és terheket rakott a rendőrökre és katonákra. A jogszabály-módosítás megsemmisítése érdekében a Független Rendőr Szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.  

+

Január 11-én kezdi az Alkotmánybíróság meg munkáját. 1400-nál is több indítvány érkezett hozzájuk tavaly, amelyből több mint ezer tárgyalása erre az évre húzódik át.

A vagyonadóval (ingatlanadóval) – kapcsolatban is számos beadvány született, állítván, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé az arányos adófizetést. Példaként említik: ha egy magánszemélynek van egy 29 millió forintos lakása, az után nem kell fizetni, de ha egy házaspárnak van egy 31 millió forintos lakása, akkor egyenként 15,5 millió forint érték után keletkezik fizetési kötelezettség. Még jelentősebb különbség van a tulajdonost és a vagyoni jogot terhelő adófizetés között: míg a tulajdoni hányad arányában osztódik az adó is, ugyanez a vagyoni jogok esetében nem áll fenn. Problémás az indítványozók szerint az is, hogy az adó alapját, vagyis az ingatlanok forgalmi értékét miként kell, lehet meghatározni.

Sereg András a Taláros Testület szóvivője bejelentette: még az első adóbevallás (eva) dátumáig, tehát február 25-ig ítélet születhet a vagyonadóról.

Az Alkotmánybíróság szinte minden ülésén foglalkozik népszavazási indítványokkal, a januári első ülésen öt ilyen ügyet tárgyalnak. Márciusban határoznak a gyes, gyed új szabályozásáról.

Eddig négyszer tárgyalták az alkotmánybírák az úgynevezett SPS rendszerrel kapcsolatos beadványt, 'mely az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről szól. A Ptk. gyűlöletbeszédet érintő részének és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletalkotási jogköréről szóló szabályozást is megkülönböztetett figyelem kíséri.

Egy-két hónapon belül döntés születhet a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényről, miként az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset megállapításáról is. Ez utóbbi esetben az a szabály, hogy egy alkalmazott számára nem elég a minimálbért vagy annak dupláját fizetni, hanem annyit kell, amennyit az adott tevékenység piaci értéke képvisel. Azt ugyanakkor az indítványozók szerint szinte lehetetlen megállapítani, hogy figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedésből és szakmai tudásból adódó eltéréseket, hol mennyi is a piaci érték.

+

Megújult a Taláros Testület honlapja. Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke üzeni:

– 2009. november 23.-án nemzetközi konferencián emlékeztünk meg az Alkotmánybíróság létrejöttének huszadik évfordulójáról. A jubileum jó alkalom arra, hogy megújítsuk a polgárokkal való kapcsolatunk legfontosabb módját jelentő honlapunkat. A formájában esztétikusabb, tartalmában gazdagabb, és a felhasználók számára könnyebben átlátható honlap reményeim szerint minden érdeklődőt hozzásegít ahhoz, hogy jobban megismerhesse az Alkotmánybíróság határozatait és működését. (http://www.mkab.hu/index.php?id=home_hu)

Az Alkotmánybíróság 2010. január 11-12-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság az év első teljes ülésén napirendjére tűzi az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetet.

Megtámadták a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja a „2008. szeptember 30-át követően" szövegrészének alkotmányosságát.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem alkotott törvényt a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról.

Szó lesz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

Megvitatják az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 110. §-a utolsó mondatának alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával összefüggésben.

Kedden az alkotmánybírák megbeszélik az Ügyrendi Bizottságnak azt az előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság konkrét (alkotmányjogi panasz) és absztrakt utólagos normakontroll hatásköreivel kapcsolatos indítványértelmezési gyakorlatát veti össze.

Napirenden lesz egy, a közigazgatási végzések bírósági felülvizsgálatát érintő alkotmányjogi panasz.

Szóba kerül a Legfelsőbb Bíróság Kvk. III.37.477/2007/7. sz. végzésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 294/2009. (VI. 18.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjai között kapjon helyet magyar nyelv- és irodalom tanári képesítéssel rendelkező választópolgár?"

Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 297/2009. (VI. 18.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök előterjesztésére az Országgyűlés válassza meg?"

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 302/2009. (VI. 18.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a szavazatszámláló bizottság, a helyi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a területi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság nem választott tagjait - a bizottság ülésén - szavazati jog ne illesse meg?"

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 334/2009. (VII. 22.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB megtagadta a T. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közterületen található parkolóhelyeket kizárólag a helyi Önkormányzatok üzemeltethessék, így az üzemeltetésből származó összes bevétel őket illesse meg?"

Kifogást adtak be az Országos Választási Bizottság 361/2009. (IX. 9.) OVB határozata elleni. Az OVB megtagadta a Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a szándék bizonyíthatóságának hiányában is soha el nem évülő népirtásnak minősüljenek, és ehhez mérten büntetendők legyenek mindazon tettek és intézkedések, amelyek az emberek bármilyen csoportjának tagjai számára a népirtást büntetni rendelő hatályos jogszabályokban felsorolt következményeket okozzák?"