Éppen ezért a kormányzat tovább kívánja erősítni azt a folyamatot, melynek célja a gyökeres változás és változtatás a gazdaság és a társadalom területén – fűzte hozzá. A kormányszóvivő leszögezte: a kormány két célkitűzése az adósságcsökkentés és a munkahelyteremtés. Ezeket olyan alrendszerek átalakításával is kívánja szolgálni, melyekhez lényegében a korábbi kormányok semmilyen formában nem nyúltak hozzá. Ezen alrendszerek lényegében ellehetlenítették a magyar államot, a magyar társadalmat és a magyar gazdaságot – fogalmazott.

A kormányszóvivő szerint egy teljesen új társadalmi és gazdasági modell alapjainak lerakása folyik ma Magyarországon. Hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitása, az államadósság folyamatos csökkenése sikeres legyen, ahhoz a közpénzügyi rendszer szinte minden területén ki kell terjeszteni a jogszabályi garanciákat. Ezen jogszabályi garanciák a gazdasági élet kiszámíthatóságát kell, hogy szolgálják. Ezen jogszabályi garancia a Stabilitási törvény – fejtette ki Giró-Szász András.

Giró-Szász András szerint a Stabilitási törvény mellett a magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét az államháztartási hiány csökkentése, a foglalkoztatottság növelése és a növekedés folyamatos kézben tartása is szolgálja. Aláhúzta: a következő időszaknak egyértelműen a növekedésről kell szólnia. A növekedés az, mely a hazai gazdaság motorját be tudja indítani, fel tudja pörgetni – jegyezte meg.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: a válság következtében újra középpontba kerültek a termelői szektorok. Giró-Szász András szerint átértékelődik és folyamatosan növekszik az állam gazdasági szerepvállalása, és felértékelődik a stabilitás, a biztonság, a kiszámítható gazdaságpolitika.

Magyarországon egy olyan átszervezés, megújulás zajlik, amellyel megépítjük egy sikeres, XXI. századi magyar nemzet működésének kereteit, és ezen belül megépítünk egy új, sikeres gazdaságtörténeti korszakot – jelentette ki Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, a Stabilitási törvény a következő tíz-húsz évet jelöli ki számunkra az államadósság-csökkentés terén. A Magyar Növekedési Terv pedig azt mondja meg, hogy a következő két-három évben milyen területeken növekedhet a magyar gazdaság – fűzte hozzá. Mint mondta, ha pénzügyi stabilitás van, ha folyamatosan csökken az államadósság, akkor ez stabil pénzügyi környezetet teremt a növekedéshez. Ha pedig van növekedés, akkor csökkenhet az államadósság – jegyezte meg.

Matolcsy György a Stabilitási törvényről szólva kiemelte az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályt, mely kimondja, hogy a magyar állam adóssága mindig csökken, amíg a bruttó hazai termék nő. Mint mondta, ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha tartósan – egy évig – visszaesik a növekedés. Emlékeztetett arra, hogy ez a csökkenés elindult, „a Széll Kálmán Terv adott erre egy programot, a konvergencia program ezt folytatta”. Ebben az évben tíz százalékkal csökkentettük az ország államadósságát, a forintban kibocsátott államkötvények egy részét bevontuk a piacról, és végrehajtottunk egy négymilliárd forintos államadósság-csökkentést – szögezte le a politikus.

Hangsúlyozta, hogy a Stabilitási terv az unió legmodernebb államadósság-csökkentő szabályára és képletére épül. Az eurózóna saját magára egy rugalmasabb szabályt határozott meg, ez az egy huszados szabály – emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

A Stabilitási törvény meghatározza az önkormányzati adósság keletkezésének szabályait, az államadósság-kezelő központ jogállását, helyét, valamint a költségvetési tanács működésének részletes szabályozását. A törvény emellett kitér a közteherviselés részletes szabályozására, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó alapszabályokra is.

Mindezek alapján az várható, hogy 2015-ig az elfogadott konvergencia program ütemében csökken hazánk államadóssága, tehát 2015-re már 65 és 70 százalék között lesz – jelentette ki. Hozzáfűzte: 2013 körül már átlépheti a 70 százalékos határt, és 2020 körül már közelebb kerülhet az 50 százalékhoz. Mint mondta 2016-tól lép életbe a Stabilitási törvény szigorúbb szabályozása. Magyarország gyorsabb, fegyelmezettebb államadósság-csökkentési utat követ, mint az eurózóna és az Európai Unió – húzta alá.

A konvergencia program alapján csökken az államadósság 2015 végéig, és ezt követően az alaptörvényben foglalt 50 százalékra megy le a Stabilitási törvénybe foglalt adósság-csökkentési szabály szerint – mondta a nemzetgazdasági tárca vezetője. Hozzáfűzte: ez a adósság-csökkentési terv lesz az egyik legfegyelmezettebb az unióban.

A fentieket a miniszter azzal indokolta, hogy „még egyszer nem engedhetjük meg, hogy Magyarországot nyakig eladósítsák”, úgy mint 2002 után. Ezzel összefüggésben Matolcsy utalt arra is, hogy az sem megengedhető, hogy hazánk – mint ismert, 2004 óta – kétszeres deficiteljárás alatt legyen.

A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint az idei költségvetés 3,6 százalékos ESA-többlettel zár. „Jövőre pedig beállítjuk a három százalék alatti költségvetési hiányt” – tette hozzá.

„Akkor tudjuk ezt az igen fegyelmezett és előremutató államadósság-csökkentési tervet megvalósítani, ha van Magyarországon növekedés” – mutatott rá Matolcsy. Magyarázatképp kifejtette: a Stabilitási törvény szerint ez esetben „ki kellene venni magunkat az irányadó szabályok alól”, hozzáfűzve: a kormány - elsősorban Németország gazdasági növekedési adatait alapul véve - a 2012-es évre 0,5-1 százalékos gazdasági növekedést vár.

Hazánk növekedése azonban ennél is nagyobb lehet, ha beindul a Magyar Növekedési Terv – hangsúlyozta, kifejtve, hogy a növekedési terv elfogadását egy széleskörű internetes konzultáció előzi meg. A terv meghatározza majd a magyar gazdaság kitörési pontjait ágazati, külpiaci és vállalatcsoporti mélységben – emelte ki Matolcsy.

Mint mondta: a decemberi véglegesítés előtt intézményi keretet és pénzügyi forrásokat rendelnek a tervhez. Szavai szerint egy jelenlegi növekedési terv más intézményeket és más anyagi forrásokat igényel, mint néhány évvel ezelőtt.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az uniós forrásokat 95 százalékban le kell hívni, azokat elsősorban kis- és középvállalkozások felé kell irányítani, maximálisan kihasználva a vissza nem térítendő támogatások lehetőségét, és azokhoz a saját erő hitelfedezetét részben a bankszektortól, részben pedig az állami tulajdonú pénzintézetekből kell „kinyerni”.

Összegzésként kiemelte: az unióból érkező források becsatornázását a magyar gazdaságba jobban, gyorsabban és célzottabban kell megoldani.

Ezeken túl másik intézményi előfeltételként a tárcavezető a Magyar Fejlesztési Bankot és leányintézeteit említette. Utalva arra, hogy a kabinet egy 54+6 milliárdos transzferről döntött, kijelentette: az Exim Bank, az MFB és a Magyar Export-Import Bank (MEHIB) tőkeemelésben fognak részesülni. Hozzátette: az intézkedés a portfólió tisztítást célozza. Ezzel összefüggésben Matolcsy szólt arról is, hogy további tőkeemelést is kilátásba helyezett a kormány kétszer 60 milliárd forintos keretösszeggel.

Cserébe azt kérik a bankcsoporttól, hogy a Magyar Növekedési Tervet és az uniós források lehívását hitelekkel, kamattámogatással és állami garanciavállalási programokkal támogassa.

A miniszter elmondása szerint így az alaptőke-emelésből közel ezermilliárd többlet pénzügyi forrás áramlik a gazdaságba. „Ez tehet bennünket képessé arra, hogy kivédjük az eurózóna válsága miatt keletkező bankválság hatásait” – hangsúlyozta.

A miniszter szólt arról is, hogy a kilencszázalékos tőkemegfelelési mutatót sok európai bank nehezen tudja teljesíteni majd, és egy lassuló gazdasági környezetben egyre nehezebb lesz pénzhez jutni. Ezért – mint kifejtette - a kabinet a bankszektorban folyó likviditás kivonás kiegyenlítésére az MFB csoport tőkeemelésén keresztüli forrásbővítést alkalmazza.

Matolcsy György beszámolt arról is, hogy tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bank elnökével, és Simor Andrást arra kéri a kabinet nevében, hogy tekintsék át, hogy a jegybank milyen monetáris eszközökkel segítheti a Magyar Növekedési Terv sikeres végrehajtását.

„Nem várunk világtól elszakadt megoldásokat, csupán olyanokat, amilyeneket az Európai Központi Bank, a Fed vagy a Bank of England alkalmaz” –emelte ki.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai eszköztárát érintő kérdésre Matolcsy György úgy válaszolt, olyan eszközökről folynak a tárgyalások, amelyek két csoportba sorolhatók. A Bankszövetség elnökségével folyó tárgyalások keretében vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy egy olyan megállapodást kössünk a szervezettel - reményeink szerint még karácsony előtt - amelynek keretében a kereskedelmi bankrendszer a devizatartalékokból kap segítséget az átváltáshoz – mondta  a nemzetgazdasági miniszter, hozzáfűzve, a Bankszövetség és a Jegybank erről folyamatosan tárgyal.

Matolcsy György emlékeztetett, a Magyar Nemzeti Bank 2010-ben 100 milliárd forintos jelzáloglevél-vásárlási programot indított be, amely nem volt sikeres; az adott gazdasági környezetben csupán 6 milliárd forintos vásárlást jelentett. Hozzátette, Nemzetgazdasági Minisztérium arra kérte a Magyar Nemzeti Bankot, indítsa újra ezt a jelzáloglevél-vásárlási programot, akár az említett, akár egy magasabb nagyságrendben, hiszen ez – mint a miniszter fogalmazott – jól kiegészítené a bankrendszer forrásait.

A politikus másik lehetséges alternatívaként a vállalati kötvényvásárlást említette. Mint elmondta, arra kérte a MNB elnökét, fontolják meg, részt tudnának-e venni a magyar gazdasági növekedés fenntartásában egy vállalati kötvényvásárlási konstrukcióval.

Az államadósság-csökkentést érintő kérdésre Matolcsy György úgy válaszolt, az alaptörvény, illetve az erre épülő Stabilitási törvény egészen pontosan kijelöli az államadósság-csökkentés pályáját, megadja a módját és ütemezését. 2015-ig is minden évben csökken Magyarország államadóssága, amennyiben pozitív a gazdasági növekedés. 2016-tól még gyorsabb ütemben csökken az államadósság, amennyiben növekszik a gazdaság. Ezt a Stabilitási törvény adósságcsökkentő szabálya határozza meg – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval történő tárgyalásokat Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári szinten része a tárgyalódelegációnak – jelentette ki Matolcsy György.

Arra a kérdésre, hogy a Magyar Növekedési Tervben milyen szerepet kap az IMF-fel készülő hitelkeret, a kormánypárti politikus azt válaszolta, nagyon fontos leszögezni, hogy nem új hitelforrásokat várnak a valutaalaptól és az uniótól, mert ezeket a hitelforrásokat a magyar pénzintézeti rendszerben kell megtalálni. A növekedési terv fontos eleme a külföldi működőtőke-beruházások (FDI) felgyorsítása – folytatta a honatya, hozzátéve, az is fontos, hogy a magyar gazdaságba befektető multinacionális cégek, vagy középvállalatok a hazai gazdaság olyan részeit dinamizálják, amelyeket korábban még nem.

A miniszter ezzel kapcsolatban arról is beszélt, a valutaalap és az unió közös megállapodásától azt várják, hogy a Magyar Növekedési Terv és a gazdaságpolitika a rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben biztonságos helyzetbe kerüljön. Ehhez egy pénzügyi védőhálóra, egy úgynevezett elővigyázatossági hitelkeretre van szükség, amelyet nem hívunk le, de mindenki tudja, hogy van nekünk – fejtette ki Matolcsy.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a politikus elmondta, megítélésük szerint a 2012-es 0 és 1 százalék közötti GDP-prognózis tartható, és ennek átvezetése a költségvetésen jelentős mértékben a tartalékokat célozza majd. Azt is mondta, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy akár a bevételi, akár a kiadási oldalon kismértékű korrekciót javasoljanak, de ez nem fogja érinteni a költségvetés sarokszámait. Aláhúzta, a vállalásoknak megfelelően a 2.5 százalékos költségvetési hiányt szeretnék elérni, ez szükséges az államadósság-csökkentéshez.