Amit aztán elrontott és eltékozolt, annak az átkát nyögjük most. Nem mondja ugyan, de ebből az következik, hogy 2002 és 2010 között minden remekül ment, csak Orbán ismét elrontott mindent.

Menjünk hát vissza a legendás 1995. évbe. Kalandos utazás lesz.

1995. 01. 28. „Lemondott Békesi László pénzügyminiszter. – azért döntött így, mert szerinte a gazdaságpolitika erőinek megosztása gyengíti a kormányprogram végrehajtását.”

01. 30. Az Értéktőzsde történetében példa nélkül állóan 8-9 százalékkal csökkentek az árfolyamok a hírre.

02. 01. Az Állami Vagyonkezelő ezentúl csak olyan végkielégítéseket engedélyez, amelyet a Munka Törvénykönyv meghatároz. A kormány úgy határozott, hogy ezentúl kéthetente megvizsgálja az ország pénzügyi helyzetét.

02 .14 A szocialisták és szabad demokraták megállapodtak, hogy létrehozzák a privatizációs tárca nélküli miniszteri posztot.

02. 20. A szabad demokraták tudomásul veszik, hogy a miniszterelnök Suchmann Tamást jelölte a privatizációs miniszteri tisztségre.

02. 23 A kormány tárgyalt a rövidtávú megszorító intézkedésekről, a várható lépésekről zárlatot rendeltek el.

02. 28. Letette a hivatali esküt a kormány két új tagja, Suchmann Tamás és Bokros Lajos.

03. 12. A kormány 9 százalékkal leértékelte a forintot. A továbbiakban három hónapig 1,9, majd minden hónapban 1,3%-kal csökken majd a nemzeti valuta értéke, 1997. közepéig 8% vámpótlékot vetnek ki. Az állami szektorban leállítják a keresetek növekedését. Szeptembertől bevezetik a tandíjat az egyetemeken. A családi pótlék, a GYES és a szülési pótlék nem jár állampolgári jogon, csak a rászorulóknak. Az intézkedések miatt lemondott a szociális-egészségügyi és a titkosszolgálati miniszter.

03. 12. A pénzügyi államtitkár szerint az intézkedések 170 milliárddal csökkentik a költségvetési hiányt.

03. 14. Lemondott az oktatásügyi államtitkár

02. 18. A pénzügyminiszter ragaszkodik az ingatlanadó bevezetéséhez. Társadalombiztosítási járulékot kell majd fizetni a szerzői díjak és az étkezési támogatás után.

03. 21. A nyugdíjbiztosító 65 milliárd értékű vagyoncsomagot kap.

03. 22. Bokros lemond, ha a társadalombiztosítás vagyont kapna.

03. 23. Megszüntetik a tüzelőolaj utalványt és az olaj áfa visszatérítését. Tíz százalékkal emelik a személygépkocsik áfáját.

03. 30. A kormány javasolja a családtámogatási rendszer átalakítását. Bokros szerint tarthatatlan, hogy a költségvetés hiánya elérte a a 150 milliárdot. Lemond az Állami Vagyonügynökség elnökhelyettese.

05. 07. A Fidesz kifogásolja, hogy a kormány titokban 12 milliárdot ad a Budapest Banknak. Suchmann szerint ez segíti a bank privatizációját.

05. 09. Az Országgyűlés megvitatja az új privatizációs törvényt, amely megkönnyíti a privatizációt.

05. 11. Bokros felajánlja lemondását, mert ő volt a Bank elnöke a Budapest Bank titkos támogatásakor. Aztán marad.

05. 18. Az Országgyűlés lezárja a vitát a Bokros-csomagról.

05. 24. A szocialisták egy része egyes pontokban nem szavazza meg a Bokros csomagot. Az SZDSZ ezt a koalíció megsértésének tekinti.

05. 30. Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadja a Bokros-csomagot.

06. 03. Gál Zoltán házelnök rosszalja, hogy Bokros Lajos 16 millió végkielégítést vett fel az állami Budapest Banktól.

06. 12. Bokros Lajos lemond, ha az MSZP és SZDSZ nem ért egyet az ő végkielégítése ügyében.

06. 14. Bokros a végkielégítést jótékony célra fordítja.

06. 22. Lemond az ipari miniszter. A miniszterelnök nem fogadja el, hogy egyes tárcák nem hajtják végre a kormány intézkedéseit, így az energetikai szektor privatizációját. A kormány elrendeli szeptembertől a tandíj bevezetését az egyetemeken.

06. 27. A Parlament elfogadja a pótköltségvetést.

06. 30. Az Alkotmánybíróság kihirdette döntését a Bokros-csomagról. A stabilizációs csomagot nem tekintette teljes egészében törvénytelennek, de több pontját megsemmisítette. A GYED-et nem lehetett eltörölni és a családi pótlék és a GYES változtatása sem lépett hatályba. A honoráriumok 44%-os adóját is eltörölték.

07. 05. Horn Gyula bírálta a Nemzetközi Valutaalapot, mert irreális pénzügyi célokat ír elő és nincs tekintettel a gazdaság átalakításának politikai kockázatára.

07. 12. A KDNP szerint a kormánynak le kell mondania, ha nem következik be gazdasági fordulat.

08. 29. Horn Gyula kijelenti, hogy az MSZP egyedül is tud kormányozni, ha a koalíció felbomlik.

08. 31. Bokros Lajos lemond, ha az SZDSZ kilép a koalícióból.

09. 13. A Hallgatói Önkormányzatok elutasítják a tandíjrendeletet, és aláírásgyűjtésbe kezdenek.

09. 13. Az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek nyilvánítja a Bokros-csomagot.

09. 18. A kormány átdolgozásra visszakéri az elutasított Bokros-csomagot.

09. 25. Nagyszabású diákmegmozdulás a parlament előtt a tandíj bevezetése ellen.

09. 27. Bokros kijelenti, hogy vége a sokkterápiának, de kitart a szigorú gazdaságpolitika mellett.

10. 03. Az ország minden részéből húszezer diák tüntet a tandíjrendelet ellen.

10. 05. Lemond a munkaügyi miniszter, Kósáné Kovács Magda.

10. 10. A munkaügyi miniszter végleg lemond.

10. 26. A Fővárosi Közgyűlés szemétszállítási díjat vezet be.

10. 28. A kormány 300 millió márkás hitelgaranciát vállal.

11. 15. Bokros elfogadja, hogy 4% helyett csak 2%-kal csökkenjenek a reálbérek.

11. 23. Az Alkotmánybírósági döntések miatt Bokros felajánlja lemondását.

11. 24. Lemond Fodor Gábor oktatási miniszter, mert nem ért egyet a tárcáját érintő kormányzati döntésekkel

11. 27. Bokros azt javasolja a parlamentnek, hogy 15-ről 17 százalékra emeljék a lakáscélú hitelkamatot.

12. 12. Az IMF csak akkor hajlandó készenléti hitelt adni Magyarországnak, ha kidolgozzák a TB következő évi költségvetését és az államháztartás hiánya nem lesz több 4 százaléknál. Az SZDSZ nem szavazza meg az SZJA törvényt.

12. 13. A Fidesz azt kéri, hogy ne privatizálják a Budapest Bankot.

12. 19. A parlament úgy dönt, hogy a privatizációs bevételt az államadósság csökkentésére fordítják. Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisít egy pontot a Bokros-csomagból. A Budapest Bank 60 százalékát eladják 87 millió dollárért a General Electricnek és az EU Beruházási Banknak.

12. 22. Suchmann bírálja Bokrost a privatizációs bevételekről tett nyilatkozata miatt.

1996. 01. 02. Az IMF elismeri a konvertibilis forintot.

01. 12. Megállapodás a minimálbér összegéről, amely 14.500,- Ft.

01. 18. A kormány dönt az 1995. évi privatizációs bevétel sorsáról. Az ÁPV számláján 240 milliárd forint van. 48 milliárd ott marad, 100 milliárdot kap a költségvetés, 92 milliárd marad adósságcsökkentésre.

02. 18. Lemond Bokros Lajos pénzügyminiszter.

02. 29. Medgyessy Péter az új pénzügyminiszter.

03. 04. Bokros Lajos belép az MSZP-be.

A Magyarország Politikai Évkönyvének átböngészéséből nem derül ki, hogy végül is mikor, kinek, mennyiért, mit privatizáltak. Az említett 240 milliárd forint csak egy töredéke a befolyt összegnek és főleg a szinte minden hasznot hozó állami vagyon eladásának. Az eredeti cél, az államadósság csökkentése nem valósult meg, erre a célra alig jutott valami, a többit felélte a Horn-kormány. Ez a bokros-csomag története.

Az pedig örök rejtély marad, hogy ha az Alkotmánybíróság a legtöbb intézkedést megsemmisítette, a maradéknak egy részét be sem vezették, jóformán csak a forint csúszó leértékelése, ezzel a bérek, nyugdíjak értékének csökkenése valósult meg, akkor hogyan, mitől lett az ország 1998-ra földi paradicsom, amelybe a jobboldali kormánynak csak be kellett ülnie, hogy tönkretegye?