Az ülés elején Kövér László házelnök bejelentette: október 1-jén Kósa Lajos váltotta a Fidesz frakcióvezetői posztján Rogán Antalt.

Napirend előtt

Az elvándorlási nyomás mint globális probléma várható erősödéséről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a New York-i ENSZ-közgyűlésről beszámolva. Szijjártó Péter napirend előtt azt mondta, hogy az Európára háruló bevándorlási nyomásnak két fő oka van: egyrészt az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel szembeni nemzetközi fellépés áttörő sikere továbbra is várat magára, másrészt a közel-keleti és az észak-afrikai térség jelentős részei instabillá váltak utólag rossznak bizonyult nemzetközi politikai döntések miatt. A miniszter szerint a migráció globális kihívás, amelyre globális választ kell adni. Ez Európának különösen is érdeke, mert ha a kontinensre háruló, kimeríthetetlen utánpótlású bevándorlási nyomás hosszú távon sem csökken, az Európa instabillá válásához is vezethet. A tárcavezető ezzel kapcsolatban ismertette az ENSZ-ben tett ötpontos magyar megoldási javaslatát.

Ennek része az IÁ elleni nemzetközi szerepvállalás erősítése, továbbá a közel-keleti helyzet stabilizálása, amelyhez a megoldás kulcsa Szíria, ahol békés megoldást kell elérni. Jelezte, Magyarország egyetért Angela Merkel német kancellár felvetésével, amely szerint a lehető legszélesebb politikai egyeztetések szükségesek a tárgyalásokon keresztüli megoldáshoz. Szíriával kapcsolatban megjegyezte azt is: be kell látni, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország közötti megállapodás és koordinált akciók nélkül nem lesz megoldás. A magyar javaslatcsomag harmadik pontja világkvóták bevezetése - folytatta -, mert az mégsem tartható, hogy olyan nemzetközi politikai döntések miatt van nyomás most Európán, amelyekben nem csak Európa vett részt. Magyarország emellett kezdeményezte az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítését és a fenntartó fejlődési célok érvényesítését.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke üdvözölte a kormány ötpontos cselekvési tervét. A legfontosabb szerinte a migráció kiváltó okainak megszüntetése, elsősorban a líbiai és a szíriai háború befejezése. Jelezte ugyanakkor: Oroszország szíriai légicsapásai némileg aggasztóak, mert úgy tűnik, nincs meg az ezekhez szükséges koordináció. Kell katonai jelenlét, de a politikai folyamat elindítása nélkülözhetetlen, széles körű megegyezésre van szükség azzal, hogy az önrendelkezés elvét tiszteletben kell tartani, nem feladata a nemzetközi közösségnek Bassár el-Aszad elnök eltávolítása.

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter szintén logikusnak nevezte a világkvótára tett magyar javaslatot, de megerősítette: a kötelező európai kvótát nem fogadják el. Hangsúlyozta azt is: nem vagyunk iszlámellenesek, hanem bevándorlásellenesek vagyunk. A migránsáradat okai között említette a demográfiai helyzetet és az irányított bevándorlást. A megoldás szerinte az önvédelem lenne a kibocsátó országokban. Megjegyezte azt is, van olyan európai ország, amelynek elnöke ma nem lenne elnök, ha a migránsok nem szavaztak volna rá.

Az MSZP-s Tóth Bertalan reagálásában azt mondta: a kormány folyamatosan a konfliktus keresésében és élezésében, nem pedig megoldásában érdekelt, ehhez asszisztál Szijjártó Péter is, ami egyértelműen látszik a szomszédos országokkal való pengeváltásokból, valamint az EU-ban és az ENSZ-ben tett nyilatkozataiból. A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a migráció kérdése civilizációnk jövőjéről szól. Úgy tűnik, nemzetközi szervezetekre hiába várunk, ezért nemzetállami hatáskörben kell megoldani a problémát. Szorgalmazta a határőrség visszaállítását. Schiffer András LMP-s frakcióvezető jó iránynak nevezte a világkvótát, kérdésesnek tartja ugyanakkor, hogy Magyarország mennyire tud hitelesen fellépni az ügyben.

Schiffer András (LMP) az állami földek eladását kifogásolta, azt földrablásnak nevezte és merényletnek minősítette a következő generációkkal szemben. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára politikai lózungoknak értékelte a képviselő szavait. Elmondta, a földeket törvényi feltételek mellett nyilvános árverésen értékesítik, abból az államnak a jövő év derekára lehet bevétele. A bevételt az állami vagyon fejlesztésére fordítják. Közölte azt is, hogy az eladott földeken 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lesz, az államot pedig elővásárlási jog illeti meg.
    
Hoffmann Rózsa (KDNP) emlékeztetett arra, hogy 2020 után már csak középfokú nyelvvizsgával lehet a felsőoktatásba jelentkezni. Gyakran lehet azt hallani, hogy a középiskolában nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára, de ez nem így van, szorgalmas és kitartó munkával meg lehet szerezni a nyelvvizsgát. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem az óraszámok növelésére, hanem a színvonal emelésére van szükség a nyelvoktatás területén, mert az óraszám jelenleg is magas.
    
Lukács Zoltán (MSZP) azt kérte, hogy ne a költségvetés rendkívüli kiadásai között tüntessék fel, hanem közvetlenül a minisztériumoknak adják a migrációs helyzet kezelésére szánt 60 milliárd forintot. Azt is javasolta, hogy ne vállaljanak át 47 milliárd forint adósságát a köztelevíziótól. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, nagyon csodálkozik, hogy a szocialisták a honvédelmi tárcának adnának forrásokat, miközben néhány hete még azt mondták, nem kell bevonni a válság kezelésébe a honvédséget. Elmondta, eddig 34 milliárd forintot fordítottak a migránshelyzet kezelésére, év végéig várhatóan újabb 30 milliárdot kell, a 60 milliárd forint ezért "egy puffer". A közmédia kapcsán azt mondta, nem tartanának itt, ha a szocialista kormányok nem adják el a tévészékházat, illetve nem hajtják végre a leggyalázatosabb PPP-beruházást a Kunigunda útján.  
        
Mirkóczki Ádám (Jobbik) értékelése szerint a kormány a cigányintegráció tekintetében megbukott. Kifogásolta az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kapcsán az átláthatatlan szerződéseket, a jogosulatlan költségtérítéseket, a félmilliós haveri fizetéseket. Rétvári Bence államtitkár válaszában felsorolta a 2010 óta hozott kormányzati intézkedéseket. Mint mondta, az integráció nem megy másként mint olyan partnerekkel, akik a cigányság világából érkeznek, legfőképp az ORÖ lehet a partner. A kormányzat felelősségét az integrációs programok céljainak meghatározásában, illetve a szabályosság figyelésében látta. Utóbbira példaként a Híd a munka világa program kapcsán végzett szigorú elszámoltatását említette.
    
Kósa Lajos (Fidesz) elmondta, a Fidesz-frakció úgy döntött, felkéri a magyar kormányt, hogy minden létező eszközt megvizsgálva lépjen fel a migránsok elosztásáról szóló európai uniós kötelező kvótarendszer ellen. Elfogadhatatlannak nevezte a kötelező kvótáról szóló döntést, amely szerinte oly mértékben elvonja az ország szuverenitását, amelyre a magyar törvényhozás senkit nem hatalmazott fel. Kósa Lajos azt kérte, a kormány vizsgálja meg a rendelkezésére álló lehetőségeket, egészen annak lehetőségéig, hogy a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azzal magyarázta, hogy nincs közös európai megoldás a migránshelyzethez, mert szerinte nincs konszenzus a jelenség természetéről és méretéről. Szerinte amíg az EU nem állapodik meg arról,

Az Országgyűlés a napirend elfogadása után 113 igen szavazattal, 48 ellenében úgy határozott, hogy a gazdasági bizottságot kéri fel határozathozatalra a Közbeszerzési Hatóság 2014-es tevékenységéről szóló beszámolójáról. Ezt követően a Ház 135 igen szavazattal, 14 nem és 9 tartózkodás mellett a Hungarikum Bizottság tagjává választotta Lezsák Sándort (Fidesz) Simicskó Istvánt (KDNP), Magyar Zoltánt (Jobbik), valamint Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószólót, akik ezt követően az Országgyűlés előtt tettek esküt.

Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, Simicskó István honvédelmi miniszter, Lezsák Sándor KDNP-s képviselő és Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószóló a Hungarikum Bizottság tagjai esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. október 5-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Interpellációk

Heringes Anita (MSZP) azt mondta: az elmúlt öt évben számos visszaélésre derült fény a földművelésügyi tárcánál, amiért a miniszternek szerinte vállalnia kell a felelősséget. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára visszautasította, hogy a miniszter "mit se tudna" a hatáskörébe tartozó ügyekről. Hangsúlyozta: a szabályosan átcsoportosított parlagfű-mentesítési pénzeket a tárca már visszapótolta, Kiss Szilárd büntetőügye pedig nem függ össze a tárcánál korábban végzett munkájával. Kijelentette: a miniszter a TIG teljes vezetését leváltotta, felügyelőbizottságát visszahívta, és feljelentést tett különösen nagy hátrányt okozó bűntett miatt.  

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint jelentős társadalmi hatással jár számos víziközmű-társulás szabálytalan működése. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a minisztérium nem tervez átfogó vizsgálatot. A társulások létrehozását a pályáztatás során sem vizsgálták, mivel a támogatást nyújtó intézményrendszer az önkormányzatokkal, nem a társulással szerződött. Közölte: a problémás eseteknél először a társulás vagy az önkormányzat segítségét kérhetik az érintettek. Beszámolt arról is: a szennyvízelvezetési projektekhez 240 település számára összesen 474 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre.
    
Schmuck Erzsébet (LMP), emlékeztetve a dízelbotrányban érintett Audival korábban kötött partnerségi megállapodásra, azt kérdezte: mit tesz a kormány a hazai munkahelyek megőrzése érdekében. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány minden lehetséges támogatást megad a munkahelyek megőrzéséhez. Ismertetése szerint az Audi az export 9,3 százalékát adja. Az államtitkár szándéknyilatkozatnak nevezte a stratégiai partnerségi megállapodásokat - mondta. A partner a vállalkozás bővítését vállalja ebben, valamint azt, hogy innovációt hoz az országba, és szoros kapcsolatot alakít a hazai beszállítókkal.

Gyopáros Alpár (Fidesz) a migrációs nyomásról szólva kijelentette: egyedül a Fidesz-kormány folytat határozott bevándorláspolitikát. A kvótarendszert az összes uniós ország érdekeivel ellentétesnek ítélte, és azt kérdezte: valóban ránk kényszerítheti-e azt az unió. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter károsnak ítélte a kötelező kvótáról szóló vitát, amely szerinte mindaddig értelmetlen, amíg az unió nem képes ellenőrizni saját határait. Megismételte: abban kell segíteni a menekülteket, hogy az otthonaikhoz legközelebb tartózkodhassanak, Törökországban, Jordániában, Libanonban.  A kvótáról szóló döntést végrehajthatatlannak nevezte, és mint mondta, a kormány szerdán tárgyal a kötelező kvótákkal kapcsolatos lépésekről, és dönt: milyen módon tud fellépni a döntés végrehajthatatlanságával kapcsolatosan.     

Legény Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórházak állapota sokat romlott, a tárgyi feltételek nem javultak, az épületek felújítására szorulnak, a kórtermek állapota sokszor hátráltatja a betegellátást. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: az elmúlt években 500 milliárdot fizettek ki és fizetnek ki egészségügyi fejlesztésekre, ebből 322 milliárd jut modernizációra, fejlesztésekre, 104 milliárd pedig eszközökre, műszerekre. Mikor volt olyan időszak, amikor ennél többet költöttek akár kórházi infrastruktúrára, akár műszerekre? Ilyet nem fog találni - mondta, majd megjegyezte: ha mégis talál egy ilyen időszakot az MSZP-s politikus, nyer egy fogadást vele; erre az esetre egy csomag Túró Rudit ajánlott.

A jobbikos Egyed Zsolt az október 4-i állatok világnapjáról emlékezett meg, és azt mondta: a törvényi háttér megfelelő, de szükség lenne olyan szervezetekre, amelyek fellépnek az állatok védelméért. Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár közölte: az állatvédelmi kérdések nagyon fontosak a kormány számára, és minden tőlük telhetőt megtesznek ezekben az ügyekben; ebben a különböző állami, önkormányzati intézmények mellett a civilek is fontos partnereik. Rögzítette: az állatokat érő sérelem sokszor nem bántalmazás, hanem a nem megfelelő gondoskodás következménye, és egyetértett azzal, hogy fontos a gyermekek felelős állattartásra nevelése.

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy jövőre 2010-hez képest csaknem 40 százalékkal jut több családtámogatásra, ami mintegy 1000 milliárdos többletet jelent a gyermeket nevelőknek. Kitért arra, hogy jelentősen emelkednek a munkaalapú családtámogatások, és idén januártól jár a friss házasok adókedvezménye, a gyermek féléves korától pedig a gyed extra. Beszámolt arról, hogy az őszi ülésszakon két törvényjavaslatot tárgyalnak, amelyek a bölcsődei dolgozók munkafeltételeinek javítását célozzák. Azt kérdezte, hogyan változott a bölcsődei férőhelyek száma, hogyan támogatják a bölcsődei dolgozókat. Rétvári Bence rámutatott: a családbarát fordulat a jogszabályok szintjén 2010-ben megtörtént. Kitért arra, hogy 2010-től ez év elejéig 28 milliárdból 6 ezer új bölcsődei férőhelyet hoztak létre, és 4900 meglévő helyet bővítettek. Öt év alatt 6288-cal bővült a férőhelyek száma, és 2018-ig ezt a számot tovább növelik. A bölcsődei dolgozók anyagi megbecsülése érdekében a jövő évi büdzsében a pedagógus életpálya tartalmazza a fedezetet a pedagógus végzettséggel rendelkezőknek.

Szabolcs Attila (Fidesz) a devizahitelesek helyzetének rendezéséről beszélt, s azt mondta: a bankok tisztességtelenül viselkedtek, amikor a devizahitelek kamatait megállapították. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a devizahitelesek problémája nemcsak gazdasági, hanem társadalmi problémához is vezetett. Felidézte a kormányzati intézkedéseket, majd kitért arra, hogy az autóhitellel és személyi kölcsönnel rendelkezők megsegítése újabb 305 milliárdot jelent a 229 ezer szerződéses fél számára.

Azonnali kérdések, kérdések

Demeter Márta (MSZP) arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjai is hozzájuthassanak megtakarításaikhoz.  L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy a nincs összefüggés a dolgozók munkaköre és döntésük között, önállóan választották az egészségpénztárt. Hozzátette: nem a kormánynál "pattog a labda", az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem terjed ki ezen betétekre, ugyanakkor vizsgálják, miként tudnak segíteni a károsultaknak.
    
Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) három területen azonosított problémákat: a humánerőforrás hiányában, az általános alulfinanszírozottságban és a korszerűtlen törvényekben. Hálapénzmentességet és a közkiadások növelését sürgette és arról érdeklődött, hogyan kívánja megoldani a kormány a helyzetet.  Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy folyamatos párbeszédet folytatnak a szakmai szervezetekkel. A legégetőbb, működéssel kapcsolatos problémaként hivatkozott az adósságállományra, annak rendezése év elején 60 milliárd forint értékben megtörtént. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt hat hónapban 15-20 százalékkal csökkentek a várólisták, ami 7 ezer embert érint.

Németh Zsolt (Fidesz) szerint a migrációs válságban a tagállamok és az emberek is cserbenhagyottnak érzik magukat. Felvetette, hogy Werner Faymann osztrák kancellár eleinte ellenezte a határellenőrzést, majd bevezették, a görög határ közös védelmét pedig kezdetben elutasította az Európai Tanács, a minap viszont Angela Merkel német kancellár melléállt. Azt kérdezte, látszanak-e a megoldás körvonalai, meghallják-e az unió vezetői a polgárok üzenetét.  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az unióban még közös helyzetértékelés sincs. Meg kellene egyezni a prioritásokban, abban, hogy először a határokat kell megvédeni, a válságövezetek közelébe összpontosítani a segítséget, meghatározni a biztonságos országokat és metódust létrehozni, amivel megkülönböztethetők a valódi menekültek a gazdasági bevándorlóktól. Ma még ennek az alapjait sem rakták le.
    
Teleki László (MSZP) arról kérdezett, hogy a kormány komolyan gondolja-e az együttműködést az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ), vagy új alapokat tart szükségesnek. Rétvári Bence államtitkár kifejtette, hogy legalább 118 roma szervezetet támogat a kormány számos területen és számos kerekasztalt szervez a részvételükkel. Közjogilag azonban az ORÖ a kormány legfőbb partnere.

Novák Előd (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor lehet konzultálni az internetről szóló nemzeti konzultációért felelős miniszterelnöki biztossal, Deutsch Tamással. Hangsúlyozta, hogy a konzultáció lebonyolítására több mint 113 millió forint plusz áfa keretösszegben kötöttek szerződéseket, de - a képviselő szerint - képtelenség az ügyben találkozni Deutsch Tamással. A válaszadó Simicskó István azt mondta, hogy az év elején indult el társadalmi párbeszéd az internetről és november közepére kerülhetnek a kormány elé a döntési javaslatok. Deutsch Tamás úgy ítélte meg, hogy az a leghatékonyabb, ha a gazdasági bizottság ülésén ad tájékoztatást a frakcióknak.

Földi László (KDNP) a Nagykőrös-Nyársapát-Cegléd között megépítendő kerékpárút fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy az Alföldön a bicikli sokak számára az egyetlen közlekedési eszköz. A képviselő a kormány segítségét és támogatását kérte az útszakasz megépítéséhez. Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, a kormány elkötelezett a kerékpáros közlekedés fejlesztése mellett. A kerékpárutakat 2008 óta uniós forrásokból is lehet fejleszteni és ezt a beruházást a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével lehet finanszírozni.

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, ideje lenne a bérből és fizetésből, illetve az alacsony nyugdíjból élőkkel foglalkozni. Tállai András azt mondta, hogy a verseny- és a közszférában is 31 hónapja növekednek a reálkeresetek. Hozzátette, hogy jövőre egy százalékkal csökken az szja, valamint az elkezdett életpályamodellek is segítenek a közszféra dolgozóin.

Rig Lajos (Jobbik) mentődolgozók bérére kérdezett rá, valamint a kőszegi és a dombóvári mentőállomások elavult állapotára hívta fel a figyelmet. Az egészségügyi dolgozók béremelését is firtatta, valamint a kórházak emelkedő adósságállományáról is szólt.  Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: az elmúlt években kétmilliárd forintot fordítottak a mentőautók pótlására. Közölte: számos állomást felújítottak, az egészségben dolgozók bérét javították, a betegágy mellett dolgozók bérét júliustól növelték. Közölte: Kőszegen egy másik állomás építésére tettek javaslatot.

Ikotity István (LMP) a közmédia állami támogatásának csökkentését kezdeményezte. Tállai András cáfolta, hogy pazarlóan gazdálkodott volna a közmédia. Az államtitkár ismertetése szerint a hitel egy része a 2011 előtti működés során halmozódott fel, míg a másik része a korábbi kedvezőtlen bérleti konstrukció kiváltását célzó székházvásárlás miatt keletkezett. Szólt az intézmény átalakításáról, amely hatékonyabbá tette a közmédia működését, emellett a digitális átállás és az új csatornák elindítása is költséggel járt.

Farkas Gergely (Jobbik) a gazdasági és pénzügyi ismeretek tantárgy bevezetését vetette fel. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a devizahiteles probléma és a világgazdasági válság is felveti ennek a kérdésnek a jelentőségét. Valóban fontos, minden úton - módon ezen ismereteket növelni. Jelezte: 5-8. és 9-12. évfolyamon a nat erre már most is kitér, lehetőség van a szabad időkeretbe is beépíteni. Emellett tavaly tematikus hetet indítottak, s konzultáltak a témáról pedagógusokkal is. A hét sikeres volt, a pedagógusok továbbképzése mellett döntöttek és a tematikus hét is folytatódik.

Az ülésvezető Lezsák Sándor ezt követően lezárta az Országgyűlés e heti első ülésnapját. A képviselők kedden reggel szavazásokkal folytatják munkájukat.