A Kúria 2014-es tevékenysége

Kúria-elnök: csökkent a folyamatban lévő ügyek száma tavaly

A Kúria elnökének közlése szerint 2014-ben növekvő ügyszámmal kellett szembenéznie a legfőbb bírósági szervnek, a folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére minden ügyszakban csökkent.

Darák Péter a Kúria 2014-es tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolójában szerdán elmondta, a Kúria minden ügyet befejez egy éven belül, a polgári és büntető ügyeket nagyrészt fél éven belül lezárja.

Hozzátette: 2014 választási év volt, ez közel kéthavi ügyérkezésnek megfelelő választási jogorvoslati ügyet jelentett a Kúria közigazgatási és jogi kollégiuma számára. Értékelése szerint minden ügyet időben és érdemben elintéztek.

A Kúria elnöke azt mondta, a legfőbb bírósági szerv ítélkezésének időszerűsége kiemelkedő a közép-kelet-európai régióban.

Közölte, tavaly a legfontosabb feladatuk az akkor hatályba lépett új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó jogi iránymutatások felülvizsgálata volt.

Darák Péter szerint több tucat, a régi Ptk.-hoz kapcsolódó iránymutatást vizsgáltak felül figyelemmel arra, hogy a régi kódex alapján akár évtizedekig folyamatban maradhatnak perek.

Az elnök felidézte: jelentős jogegységi döntés volt 2014-ben a devizahitel-szerződések tisztességtelenségével kapcsolatos határozat, amelynek következtetéseire a jogalkotó is támaszkodott.

Kitért arra, hogy jelentős kérdéseket vizsgáltak úgynevezett joggyakorlat-elemzések során. Példaként említette a védői jogok vizsgálatát a bírói eljárásban, a szakértői bizonyítás vagy a kisajátítási ügyek vizsgálatát. Jelezte, az elemzésről készült riportok számos kezdeményezést tartalmaznak a jogszabályok pontosítására.

Darák Péter szerint a Kúria fellépett az indokolatlan hatályon kívül helyezések ellen is, vagyis ha lehet, a hibákat ki kell küszöbölni a másodfokú eljárásban.

Az elnök beszámolt a Kúria önkormányzati normakontroll területén végzett tevékenységéről is, amelynek szerinte „örömteli fejleményei" is vannak. Kifejtette: időnként elég a normakontroll-eljárás elindítása, és ez már arra készteti a rendelet megalkotóját, hogy felülvizsgálja döntését. Hozzátette: az önkormányzati tanács 2014-ben számos olyan elvet mondott ki, amely segíti a képviselő-testületek munkáját.

Darák Péter ismertetése szerint az önkormányzati tanács tavaly 68 döntést hozott, ebből 46 ügyben érdemi határozat született. Mint mondta, viszonylag sok ügy a törvényen alapuló jogalkotói feladat elmulasztásáról szólt.

Hozzátette: két „sorozatperrel" is foglalkoztak, az egyik a köztemetőkre vonatkozó előírásokkal, a másik háztartási szennyvíz elszállításával volt kapcsolatos.

Fidesz: elégedettségre ad okot a beszámoló

Mátrai Márta fideszes képviselő, az Országgyűlés háznagya a Kúria második teljes évéről szóló beszámolóról azt mondta: az elégedettségre ad okot, kiderül belőle, hogy a szervezet minden fontos feladatának eleget tett tavaly. Ezek közé sorolta az ítélkezés időszerűségének javítását vagy a jogalkotás segítését.

Szólt a Kúria jogalkotásban, a törvényjavaslatok véleményezésében betöltött fontos szerepéről is, mint mondta, a polgári kollégium mintegy húsz alkalommal segítette az Országgyűlés munkáját tavaly.

Beszámolt arról is, hogy a Kúria jogértelmezése világította meg a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban a tisztességtelenség értelmezését. Szerinte a jogegységi határozatokban tudományos igényességgel alkottak véleményeket, amelyekkel javították mind az ítélkezési gyakorlat színvonalát, mind az ítéletek elfogadását.

A bírásági eljárások törvényességének erősítéséhez szükség volt a szakértői vélemény alkotásának egységesítésére, amelyet a három kollégium közösen fogadott el - mutatott rá, hozzátéve: a helyi adókkal kapcsolatban és a közterületen való életvitelszerű tartózkodás kérdésében is iránymutató döntést hozott a Kúria.

A politikus a beszámoló egészét úgy értékelte: az hasznos jelentés az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotáról és a tennivalókról, amelyek közül többet a jogalkotónak kell érzékelnie, például az eltérő joggyakorlatot kiváltó helyzeteket.

MSZP: a népszavazásról szóló döntés beárnyékolja az eddigi munkát

Harangozó Tamás (MSZP) számos pozitívumot emelt ki a Kúria működésével kapcsolatban, ugyanakkor kijelentette: minderre rendkívül sötét árnyékot vet a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazást érintő keddi, elutasító döntés.

Azt ugyan leszögezte, hogy a bíróságot senki nem utasíthatja semmire, kifogásolta ugyanakkor, hogy a Kúria nem a beadványban feltett kérdésekről döntött, azokat nem válaszolta meg, hanem egy elvi jelentőségű határozatot hozott.

Szerinte ebben azt mondta ki a testület, hogy egy állampolgárnak nincs joga népszavazást kezdeményeznie meghatalmazott útján, ezzel pedig teljes kiszámíthatatlanságot hozott az egész jogintézményben. Hozzátette: a döntést az is megtámadhatóvá teszi nemzetközi fórumon, hogy a magyar állampolgárok döntő többségét kizárták a népszavazás kezdeményezéséből.

Mindezen túl Harangozó Tamás szakmailag átfogónak és részletesnek ítélte a beszámolót, amely egy mozgalmas évet ismertet. A jelentős feladatok közé sorolta az új Ptk. hatályba lépése miatti munkákat, valamint a devizahitelezést érintő döntést, amelyet bátornak, előremutatónak ítélt.

A szocialista honatya szakmai jellegű kifogást egyedül a választási ügyek kezelésével kapcsolatban fogalmazott meg, ez szerinte meglepően kis hangsúlyt kap a beszámolóban.

Jobbik: a jogalkotás nagyobb hibákat követett el

Staudt Gábor (Jobbik) a tavalyi év döntéseit és joggyakorlatát értékelve úgy ítélte meg: a nagyobb hibákat nem a Kúria követte el, hanem a kormány és az Országgyűlés, a bírósági fórum csak követte a téves jogalkotást. A bíróság működésével kapcsolatban általánosságban azt az igényt fogalmazta meg, hogy másodfokon minél több érdemi döntés szülessen, és ne csak az elsőfokú határozatok hatályon kívül helyezése történjen. Külön kitért a Biszku-ügyre.

MSZP: a testületnek kiemelt felelőssége van

Bárándy Gergely (MSZP) köszönetet mondott a Kúria munkatársainak munkájáért és kiemelte, hogy a testület meg tudja őrizni integritását. Beszélt arról, hogy noha a Kúria az egyetlen szerv, amely kötelező jelleggel jogegységi döntést hozhat, a gyakorlatban azt látja, hogy alsóbb fokú bíróságok is formális vagy informális határozatokat hoznak, s ezt nem tartja jónak. Azt kérte a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, hogy járjanak ennek utána.

Fidesz: tilos a bírákat fenyegetni!

Répássy Róbert (Fidesz) az alaptörvényből idézte a bírák feladatait és a velük szemben támasztott elvárásokat. Ezzel szembeállította, hogy októberben Gyurcsány Ferenc – akiről az MSZP volt elnökeként beszélt – a Sukoró-per első fokú ítéletét értékelve és az érintett bírákat is megnevezve azt mondta: ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre, vádlókból vádlottak lesznek. Idézte azt is, hogy 2012-ben Bárándy Gergely MSZP-s képviselő későbbi retorziókat helyezett kilátásba a bíráknak, amit a Magyar Bírói Egyesület visszautasított.

A kormánypárti politikus értékelése szerint a 2010-ben távozott kormány politikusai folyamatosan fenyegetik igazságszolgáltatást, kétségbe vonják az ügyészség és a bíróság legitimációját. Az MSZP szerint csak az a bíróság független, ami nekik kedvező ítéletet hoz – összegzett Répássy Róbert, hozzátéve: aki ilyen nézeteket vall, az nem demokrata. A demokrata politikus dolga, hogy saját védelmét képviselje, de semmiféle fenyegetést nem fogalmazhat meg – hangoztatta, kiemelve: tilos a bírákat fenyegetni.

Fidesz: a társadalom szempontjait kell figyelembe venni

Turi-Kovács Béla (Fidesz) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vita politikai mederbe lépett, szerinte ezen túl kell lépni és azt kell értékelni, hogy az igazságszolgáltatás mennyiben felelt meg a társadalom elvárásainak. Értékelése szerint a hazai igazságszolgáltatás kifejezetten jól teljesített, példamutató mértéktartás jellemzi.

Bárándy Gergelynek válaszolva helyesnek nevezte, ha egy-egy bíróság iránymutató egyeztetéseket tart és szükségesnek nevezte az egységes gyakorlatot, továbbá a Kúria iránymutatásait.

A devizahitelekkel kapcsolatos döntéssel összefüggésben megjegyezte, hogy más és más mértékben érintette az embereket, így helye volt a mérlegelésnek és a bíróság sem viheti egy irányba a kérdést.

A kormánypárti politikus azt hangoztatta: minden megnyilvánulás, ami a bíróság befolyásolását kívánja elérni, egységesen elutasítandó.

MSZP: a politikai megrendelés visszaélés

Bárándy Gergely (MSZP) korábbi szavait magyarázva azt mondta: ha a bíró pártosan jár el, politikai megrendelésre, az hivatali visszaélés, és ebben volt egy vitája a Magyar Bírói Egyesülettel.

A Kúria 2014-es tevékenysége

Darák Péter zárszavában kiemelte: az ülés alkalmat adott arra, hogy kölcsönösen kifejtsék álláspontjukat, de a megtisztelő érdeklődés sem hatalmazza fel, hogy az alkotmányos kereteken átlépjen. Eszerint a Kúria elnöke beszámol évente egyszer az Országgyűlésnek a jogegység biztosításáról, az önkormányzati tanács működéséről - közölte. Kitért arra: a törvényalkotó bátran kifejtheti véleményét, észrevételeit bármely bírósági döntésről, de a bíró, a bírósági elnök konkrét egyedi döntésről véleményt nem fogalmazhat meg.

Megköszönte ugyanakkor azt a felvetést, hogy a Kúria munkájában a jogtudomány közreműködése nélkül nem lehet igazságos döntést hozni.

Választási ügyek nem vetettek fel jogegységi problémát, ezért nem tér ki rá a beszámoló – rögzítette.

Egyetértett azzal, hogy a Kúria és a bírói szervezet sok mindent tesz a demokratikus jogállam fenntartása érdekében, a bírói függetlenség bástyáit őrzi. Jelezte: a devizahiteles ügyekkel összefüggő kúriai figyelem nem lankad, folyamatosan tanácskoznak a témáról. A népszavazási döntésről azt mondta: ezek a határozatok azonnal felkerülnek a Kúria honlapjára, s az MSZP-frakció képviselőjének küldött levélben nem ígért jogegységi döntést népszavazási ügyben. A felvetett elvi kérdésekről a döntések megszülettek – tette hozzá.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Az OBH 2014-es beszámolója

OBH-elnök: cél az emberek igazságszolgáltatás iránti bizalmának növelése

Az OBH elnökének szavai szerint az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a bíróságok az évente hozzájuk forduló több millió ügyfél ügyében olyan szolgáltatást nyújtsanak, amellyel nő az emberek igazságszolgáltatás iránti bizalma.

Handó Tünde az OBH 2014-es beszámolóját ismertetve fontosnak nevezte, hogy a bíróságok – a többi állami szervhez, illetve a magánszférához hasonlóan – emelni tudják a szolgáltatás színvonalát. Mint mondta, a szolgáltatás színvonalának emelésekor nem az ítéletek tartalmára gondol, hanem hogy az ügyfeleket méltó módon fogadják, hogy tisztességesen beszéljenek velük, hogy ne lehetetlenítsék el igényük bíróság előtti érvényesítését.

Azt is fontosnak tartotta, hogy bármilyen vitája legyen is a három hatalmi ágnak – az igazságszolgáltatásnak, a törvényhozásnak és a végrehajtásnak – egymással kapcsolatban, megtartsák azt a tárgyszerű és tisztességes hozzáállást egymás irányába, amely biztosítja, hogy hitelesek tudjanak maradni a polgárok előtt.

Az OBH elnöke szerint a három hatalmi ágnak tudomásul kell venni, hogy az állampolgárok gondolkodásában nem különülnek el, „ők együtt gondolnak ránk mint az államra".

Elmondta, ma egy bíró egy hónap alatt dönt és kezel annyi ügyet, mint a 19. században egy egész évben egy kúriai, törvényszéki bíró. Kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszéken évszázados problémát sikerült megoldani az elmúlt három évben: az országos átlag körül vagy alatta van a bírák ügyhátraléka.

Az OBH elnöke szerint 2014-ben 24 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokra, mint 2011-ben; ez összességében 1,46 millió ügy érkezését jelenti. Hozzátette: bírók létszáma az elmúlt három évben 0,8 százalékkal nőtt.

Az ügynövekedés ellenére 25 százalékkal több ügyet tudtak befejezni, mint 2011-ben – összegzett.

Handó Tünde ezt a teljesítményt azzal magyarázta, hogy a jogalkotó figyelembe vette a törvénymódosítási indítványaikat például az eljárási határidőkkel, a tárgyalási kötelezettségekkel kapcsolatban.

Az elnök szerint a 11 ezer igazságügyi dolgozó „iszonyú" erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a bíróságokra érkező ügydömpingeket fel tudják dolgozni. Példaként a cégbírósági, illetve a devizahiteles ügyeket említette.

Handó Tünde a tavalyi előrelépések közül kiemelte az elektronikus ügyintézési portált, a pertartam kalkulátort. Beszámolt a nyitott bíróság, a tanúgondozási, a gyermekközpontú igazságszolgáltatási programról.

Kitért arra is, hogy nem rég adták át a debreceni járásbíróság új épületét, és az ott tárgyalt egyik ügyben a korábban a bűneit tagadó vádlott azt mondta a tárgyaláson a bírónak: „ebben az épületben, tisztelt bíróság, én nem tudok mást mondani, mint csak a tiszta igazat, és be kell vallanom, hogy azt a bűncselekményt elkövettem".

Fidesz: javultak az eljárási mutatók

Salacz László (Fidesz) az OBH tavalyi évi tevékenységéről szóló beszámolójáról azt mondta: javultak a folyamatban lévő ügyek mutatói, amelyhez szerinte komoly szemléletváltásra volt szükség. Beszámolója szerint olyan együttműködési formák alakultak ki, amelyek minden hivatalnak példaként szolgálhatnak.

Kidolgozták az online elérhető pertartam-kalkulátort, valamint sms- és e-mail szolgáltatást is a tájékoztatás javítása érdekében – mutatott rá egy általa támogatott fejlesztésre.

Kiemelte a tanúgondozást és a gyermekközpontú eljárást, valamint beszámolt a bíróságok korszerűsítéséről is. Köszönetet mondott a törvényhozás munkájának segítéséért is.
 
MSZP: növekedtek a bírósági struktúrával kapcsolatos aggályok

Teleki László (MSZP) impozáns statisztikák gyűjteményének nevezte a beszámolót. Örvendetesnek nevezte az ügyhátralék csökkenését, de felhívta a figyelmet arra, hogy kevéssé informatív adatok sokasága is szerepel a dokumentumban.

Szerinte a szép eredményeket jelentős részben olyan törvénymódosítások miatt érték el, amelyeket pártja vitatott, például azzal, hogy bizonyos ügyekben már nem kötelező eljárást tartani. Míg a beszámoló eredménynek tekinti a bírósági titkárok növekvő szerepvállalását, az MSZP ezt az irányt sem tartja megfelelőnek.

Jobbik: volt példa a bírók megfélemlítésére

Gyüre Csaba (Jobbik) szerint az elmúlt öt évben a Fidesz folyamatosan a saját befolyása alá kívánta gyűrni a bírói hatalmat, és úgy látta: volt példa a bírók megfélemlítésére. Ezek közé sorolta a nyugdíjazásuk módjának megváltoztatását, de azt is, ahogyan a titkárok számára próbáltak előnyös helyzetet teremteni.

A bírói önigazgatás érvényesítésére szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Hozzátette: a költségvetési törvény által sem kellene befolyásolni a bíróságok működését, az alaptörvényben kellene rögzíteni a juttatásukat.

LMP: a kormány ne akarjon nyomást gyakorolni a bíróságokra!

Schiffer András (LMP) reményét fejezte ki, hogy az igazságügyi tárcánál történt államtitkárcsere nem azt vetíti előre, hogy a kormányzat további nyomást kíván gyakorolni a bírói szervezetre, az OBH elnök pedig a továbbiakban is ellenáll minden beavatkozási kísérletnek. Szerint az LMP-t leszámítva valamennyi parlamenti erő „veszi a bátorságot", hogy konkrét bírói döntésekről bírálatokat fogalmazzanak meg.

DK: a beszámoló elfogadhatatlan

Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: amit tesznek, az bűn, és ez a beszámoló elfogadhatatlan. Szerinte az OBH-n keresztül gyakorol nyomást a Fidesz a bíróságokra. Orbán Viktor hatalomra kerülése óta Polt Péter legfőbb ügyészi kinevezésével biztosítja azt a védelmet, hogy fideszes politikusok ne kerülhessenek az igazságszolgáltatás elé. Az irányítási és bírói kijelölési folyamatot továbbra is fenntartották, holott az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet kimondta.

A beszámolót elutasítják - jelezte.

Képviselői felszólalások, zárszó

A fideszes Turi-Kovács Béla a bíróságok méltó elhelyezésére irányuló erőfeszítéseket emelte ki.

Egyértelművé kell tenni, hogy a magyar bíróságokat nem egy konkrét ügyön, hanem a teljes rendszeren keresztül kell megítélni – mondta.

A kinevezéseknél az elnök szerepvállalását úgy értékelte: van, amikor indokolt a helyi szempontok felülbírálása országos szempontok alapján.

Helyes döntés volt a bírósági hivatal működtetése – ezt bizonyította az elmúlt időszak –, és szükséges annak fenntartása, erősítése, támogatása – összegzett a kormánypárti politikus.

A szintén fideszes Répássy Róbert azt mondta, nem árt tisztázni, hogy a bíróságok az ítélkezési gyakorlatukról nem kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek, ez a függetlenségüknek a garanciája. Éppen ezért alkotmányellenes, hogy a bírók ítéleteit a DK-s Varju László az Országgyűlésben kéri számon – jegyezte meg. Hozzátette: véleményt lehet megfogalmazni, de ennek is van demokratikus korlátja, nem lehet fenyegetni a bírákat. Kitért arra is, hogy az Országos Bírói Tanácsot idén júniusban teljes jogú tagjává választotta az Európai Igazságszolgáltatási Tanács.

A szocialista Bárándy Gergely szerint a Fidesz-kormánynak nincs köze ahhoz az eredményhez, hogy ma már mindenki által jogállaminak tartott bírósági igazgatási rendszer működik Magyarországon. A kabinet eredeti tervei ugyanis nem ebbe az irányba mutattak – mondta.

A jobbikos Gyüre Csaba egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy megrendülhet a bíróságokba vetett társadalmi bizalom, ha olyan ügyekben, amelyekben milliárdos csalásról lehet szó, egy évtized telik el az ítéletig.

Válaszában Handó Tünde, az OBH elnöke azt mondta, nem tud beszállni a politikai adok-kapokba, a bírósági hivatal ugyanis „másik pályán" működik.

A hozzászólásokat ugyanakkor megköszönte, és azt ígérte, azon lesz, hogy minden képviselő választ kapjon a kérdéseire.

Az ügyészség 2014-es tevékenységéről szóló beszámoló

Polt Péter: továbbra is kedvező az ügyészség váderedményessége

Továbbra is kedvező az ügyészség váderedményessége, tavaly ez a mutató 96,6 százalék volt, hasonló, mint 2013-ban, amikor 96,4 százalék – mondta a legfőbb ügyész az ügyészség 2014-es tevékenységéről szóló beszámoló vitájában.

Polt Péter expozéjában kifejtette, hogy az ügyészi munka mennyisége alapvetően függ az összbűnözés alakulásától, márpedig tavaly 12,8 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak a 2013-ashoz képest. Az emberölések száma is csökkent: tavaly 129 szándékos emberölést regisztráltak, ami 9-cel kevesebb az előző évinél.

A legfőbb ügyész a különböző ügytípusok közül külön szólt a korrupciós bűncselekményekről, közölve, hogy a 2012-es 828 és a 2013-as 1105 korrupciós bűncselekmény után tavaly a számuk 3269-re nőtt. Az okokról azt mondta, hogy jelentős előrehaladást értek el a felderítésben, így szerinte a növekvő számadat „a látens bűnözés jobb felderítéséből adódik". A korrupció elleni harc letéteményese a Központi Nyomozó Főügyészséget nevezte.

Jelezte azt is, hogy a földügyekben ugyancsak nő az ügyészi fellépések száma.

Jelentős eredménynek nevezte, hogy az ügyészség egyre inkább használja az ügyek befejezésének meggyorsítására rendelkezésre álló intézményeket. Példaként említette a tárgyalás mellőzésére tett ügyészi indítványok, valamint a bíróság elé állítások számának emelkedését.

Megjegyezte, hogy nőtt a tárgyalási szakban az ügyészi fellebbezések száma is. Ezzel kapcsolatban közölte: személyes véleménye szerint a büntetések kiszabásában „viszonylag enyhe tendencia mutatkozik", az ügyészség azonban szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot pártol. Részben ennek az eredménye a fellebbezések nagyobb száma, amelyek eredményessége is javult – tette hozzá.

A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint az ügyészségi szervezet engedélyezett álláshelyeinek száma 2014-ben 4826-ra emelkedett, a növekedés nagyrészt a termőfölddel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátásával függ össze. A betöltetlen álláshelyek száma – a beszámolási időszakban – 198-ról 157-re csökkent.

Polt Péter összegzése szerint az ügyészség tevékenységét a törvényesség, a hatékonyság és a stabilitás jellemezte, „úgy érezzük, eleget tettünk törvényi kötelezettségeinknek".

Fidesz: törvényesen és hatékonyan működött az ügyészség

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy az ügyészség 2014-ben is törvényesen és hatékonyan működött. Hozzátette: az ügyészség és a kormány is nagy lépéseket tett a korrupció felszámolása érdekében. A kormányzati intézkedések között példaként hozta egyebek mellett az új párt- és kampányfinanszírozási törvényt, az ekáert és az online kasszákat.

Méltatta, hogy 12,8 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak és nőtt a feltárás eredményessége.

A kormánypárti politikus megalapozatlannak ítélte az ellenzék korrupciós támadásait, szerinte ennek ellentmond például a Vizoviczky-ügy feltárása vagy a napokban őrizetbe vett záhonyi rendőrök.

Vitányi István üdvözölte az ügyészség nemzetközi tevékenységét és visegrádi négyek ügyészségeinek példaértékű együttműködését.

Úgy összegzett: az ügyészség 2014-ben is megfelelt a kihívásoknak, amelyeket a bűnözés és a jogszabályok változásai állítottak. Az ügyészek munkáját megköszönve a beszámoló elfogadására kérte a parlamentet.

MSZP: semmi nem változott az elmúlt évekhez képest

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy vannak olyan sarokpontok, amelyek önmagában nem teszik lehetővé, hogy elfogadják a beszámolót.

Értékelése szerint a politikailag érintett ügyekben a váderedményesség messze elmarad a többitől, s gyakran nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene. Hozzátette: nem lát érdemi változást a szervezet munkájában, „másként fog a toll", amikor a kormány ellenfeleivel szemben kell eljárni és puhábban, ha kormánypárti érintettség van.

A Jobbik elmaradt nyomozásokat kért számon

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint noha az ügyészség 98 százalékban nem olyan kiemelt ügyekkel foglalkozik, amelyekben politikusok, közéleti személyiségek érintettek, a közvélemény mégis azok alapján ítéli meg a szervezet működését.

Mint mondta, 2014-ben sem sikerült megszabadulni attól a „rossz precedenstől", hogy politikailag kiemelt ügyekben a választások közeledtével indulnak nyomozások, miközben jól látható bűncselekmények esetén vonakodnak lépni.

A jobbikos képviselő zéró toleranciát és politikamentesebb működést fogalmazott meg elvárásként.

Képviselői felszólalások

A szocialista frakció tagjai konkrét ügyekben érdeklődtek a legfőbb ügyésznél. Harangozó Tamás (MSZP) egy 2013-ban felmerült, a trafikpályázatokkal kapcsolatos ügyre kérdezett rá, hogy sikerült-e kideríteni a részleteket.   

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a tavalyi választásokkal kapcsolatos ügyeket firtatta. Érdemi tájékoztatást kért arról, hogyan áll az az ügy, ami választási csalás miatt indult Budapest VI. kerületében. A feljelentő szerint a Fidesz-KDNP választópolgárok szenzitív adatait adta át a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának. A szocialista politikus azt kérdezte, a törvény miért nem várja el a választási szervektől, hogy az aláírások hitelességét ellenőrizze.

Szóvá tette azt is, hogy egy éve lezárultak az önkormányzati választások, de számos választási csalással összefüggő ügyben máig nyomoznak. Arra is rákérdezett, mit gondol az ügyész arról, hogy az országgyűlési választások után kiszabott 2 milliárd forintnyi bírság csak 2 százalékát tudta behajtani az adóhatóság.

Heringes Anita (MSZP) a Tolna megyében található cikói hulladéklerakó ügyét vetette fel. Elmondása szerint az ott keletkező szennyvíz mennyisége többszöröse a megengedettnek, egy részét pedig a Rák patakba engedték. A nyomozást azzal zárták le áprilisban, hogy nem történt bűncselekmény, holott a patak vízének minőségét sem vizsgálták – mutatott rá.

Szakács László (MSZP) hangsúlyozta, hogy politikától mentes és kiszámíthatóan működő ügyészségre van szükség, és az egyedi ügyek elbírálása nagyon sokat számít a közbizalom szempontjából. A képviselő a Quaestor-ügy kapcsán kérdezte azt a legfőbb ügyészről, hány feljelentés érkezett az ügyben? Kaptak-e kormányzati szervektől, állami hivataltól feljelentést? Kívánnak-e közérdekű keresetet indítani a Quaestor-törvény be nem tartása miatt?

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a legfőbb ügyész fideszes képviselőjelölt volt, így nem túl messze áll a hatalomtól, ezért jó lenne, ha el tudná oszlatni a kételyeket pártatlanságával kapcsolatban.
    
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a szocialisták összekeverik a beszámoló és a kérdés műfaját, mert úgy tárgyalják a napirendet, hogy figyelmen kívül hagyják a beszámolót. Hozzátette: nem konkrét ügyeket kell „kipécézni", hanem az üldözendő ügyek körét kell meghatározni.

Mesterházy Attila (MSZP) a Civil Összefogás Fórum tevékenységét bírálta, hozzátéve: ezzel kapcsolatban már az ügyészséghez is fordult, ám beadványára nem válaszoltak 30 napon belül. Feltette a kérdést: megengedhető-e hogy a kampányfinanszírozást a Fidesz egy civil szervezeten keresztül játssza ki? Szerinte a közhasznú szervezet „mocskolódó kampányt tud lebonyolítani, ehhez ordenáré mennyiségű pénzt tudnak felhasználni", amellyel nem kell elszámolniuk.

Szilágyi György (Jobbik) hiányolta az adatokat arról: az ügyészség hivatalból hány eljárást indított el. Példaként hozta, hogy amikor a fideszes Tiffán Zsolt egy internetes bejegyzésben politikusi korrupcióra tett utalásokat, hivatalból kellett volna vizsgálatot indítani. Az ügyészségi eljárást kifogásolva sorolta fel, mely feljelentéseiket utasították el.

A jobbikos politikus később szólt a Szent Korona védelméről is és szigorúbb fellépést szorgalmazott. Emellett erős, független, de könyörtelen ügyészség működését fogalmazta meg célként.

Bárándy Gergely (MSZP) Turi-Kovács Bélának válaszul közölte: a beszámoló statisztikai adatai nem elemezhetők. Közölte: úgy ítéli meg, hogy az ügyészség nem részrehajlásmentesen jár el egyes ügyekkel kapcsolatban. Az ellenzéki politikus egy későbbi felszólalásában azt vetette fel, hogy hogyan jutnak belső információk sajtóorgánumokhoz és milyen vizsgálatokat folytattak emiatt a szervezeten belül.

Harangozó Gábor (MSZP) szerint ha valaki egy fideszes politikai körökhöz köthető ügyben tesz feljelentést, az ügyészség nem a vitás kérést vizsgálja, hanem a feljelentőt. Példaként hozta az egykori adóhivatali munkatársat, Horváth Andrást, valamint a korábbi fideszes Hadházy Ákost, aki a „trafikmutyival kapcsolatban hozott nyilvánosságra egy hanganyagot.

„Be kéne látni, hogy ezt az ócska fenyegetést nem kellene tovább folytatni" – jelentette ki, hozzátéve: mindennek tisztán politikai indíttatása van.

Legfőbb ügyész: az ügyészség minden törvényt betart

Polt Péter zárszavában azt mondta: hiányérzete van azzal kapcsolatban, hogy a vita kevésbé szólt a szervezet 2014-es beszámolójáról, s helyette nem abban az évben történt konkrét ügyek merültek fel. Hozzátette: ezekre azonnali és írásbeli kérdések formájában is mindig válaszolt, s a számos kérdésre tekintettel írásbeli választ ígért valamennyi, a napirendet nem érintő felvetésre a képviselőknek.

A legfőbb ügyész kitért arra, hogy sok felszólalás a bizalom kérdését érintette. Kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy belföldön nem pozitív az emberek benyomása, szerinte inkább arról van szó, hogy egyes politikai pártok saját meggyőződésük alapján nem tartják bizalomra méltónak a szervezetet, de ez nem szakmai döntés. Magyarázatként hozzáfűzte a Medián bizalmi indexét is, amely szerint a listát az Alkotmánybíróság vezeti, amelyet az ügyészség, majd a rendőrség, a bíróság és a hadsereg követ.

Az MSZP-nek címezve beszélt arról is, hogy fenntartja álláspontját, miszerint nincsenek politikai ügyek, csak ügyek vannak. Hozzátette: a váderedményességre vonatkozóan is sok szempontból lehetne válogatni.

Beszámolt arról is, hogy a megnövekedett ügyszám miatti tárgyalások terhét egyelőre bírják.

Polt Péter célként jelölte meg, hogy a jogszerűség és az igazságosság egybeessen. A jogbiztonságot alapvető értéknek minősítve azt mondta: az ügyészség nem tehet mást, mint a törvények alapján jár el, s meggyőződése szerint mindenkor a jogszabályoknak és törvényes határidőknek megfelelően járnak el.

A legfőbb ügyész a Quaestor-ügyben azt felelte, hogy az első házkutatások már a feljelentés napján megtörténtek, s nem igaz, hogy 10 nap eltelt az eljárásig. Visszautasította a politikai befolyásolás elfogadását is.

A Jobbiknak címezve azt mondta: nem szeretne olyan ügyészséget, amitől az emberek félnek, mert az nem az a jogállam, amiben élni szeretne. Tisztelni, becsülni kell az ügyészséget és meg kell benne bízni – hangoztatta.

A Szent Korona ügyében pedig azt válaszolta: nemcsak a parlamentben elhelyezett ereklye élvez védelmet, ez mára egyértelmű gyakorlat.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a napirendi pontot.
 
Az adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta szerda este munkáját az Országgyűlés.

Tállai: cél a gazdaság fejlődésének ösztönzése

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat elsősorban az adóhatóság és az adózók kapcsolatára vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazza, és az anyagi, jogi passzusok szabályozását indítványozza. Kifejtette: az a cél, hogy olyan változások valósuljanak meg, amelyek a gazdaság fejlődése és a mindennapi élet szempontjából ösztönzőek.

A hatékonyság növelésének érvényesülnie kell mind a hatóság, mind az adózók oldalán – rögzítette. Kifejtette: az adózók újonnan bevezetendő, csak objektív feltételek vizsgálatán alapuló minősítési rendszere mintegy 525 ezer bejegyzett és mintegy háromezer áfa-regisztrált adózót érint.

Jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők, és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó. Megbízható adózónak az számít, amely legalább három éve folyamatosan működik, a tárgyévben, illetve az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének három százalékát meghaladó adókülönbözetet, nem indult ellene végrehajtási eljárás, valamint a negyedév első napján nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással. Esetükben kedvezményt határoznak meg, így az ellenőrzési határidőt maximálják 180 napban, és 2017-től 45 napra, 2018-tól 30 napra csökken az általános forgalmi adó visszautalásának ideje.

Hozzátette: rossz, kockázatos adózóknak minősíthető, akiknek működése kimutathatóan sérti az adójogszabályokat, nagy összegű adótartozást halmoztak fel. Az előzetes becslések szerint számuk 10-20 ezer, őket szigorúbb szabályozás alá vonják. Közölte: nagy összegű adóhiánynak magánszemélynél 10 millió forint minősül, míg más adózónál 100 millió forint a határ. Ennek következménye többek között, hogy magasabb lesz a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság, az ellenőrzési határidő pedig 60 nappal meghosszabbodik.

A változások között új feltételként vizsgálnák, hogy a megjelölt pozíciótól nincs-e eltiltva a személy.

Az szja elkészítése és benyújtása terén két új bevallási formára tesznek javaslatot, a csak munkaviszonyból származó jövedelemnél ha nincs kedvezmény, amit érvényesítene az adózó, jövőre úgynevezett bevallási nyilatkozatot tehet és ezzel adóbevallási kötelezettségét teljesítheti.

Rögzítette: 2017-től az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból külön kérelem nélkül bevallási ajánlatot készít, és küld azoknak a magánszemélyeknek, akik ügyfélkapuval vagy e célra létrehozott elektronikus elérhetőséggel rendelkeznek. Az új lehetőségek várhatóan jövőre több mint 1,5 millió, 2017-től pedig már 3 millió embert érintenek.

Szólt a pálinkafőzési szabályok kismértékű módosításáról is, és arról, hogy ahhoz párlatadó-jegyet kell januártól a vámhatóságtól beszerezni, literenként 700 forintért. Minimálisan öt, legfeljebb 86 adójegyet lehet kérni. Változás még, hogy a helyi adóknál a javaslat a fuvarozók versenyhelyzetének javítására a helyi iparűzési adóból levonhatóvá teszi a külföldi és belföldi útdíj 7,5 százalékát.

Kitért még arra, hogy a Jedlik Ányos Terv végrehajtása érdekében nem kell fizetni a környezetkímélő kocsik után gépjárműadót és regisztrációs adót.

Fidesz: pozitív változásokat hoz a javaslat

Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: csak olyan elemek szerepelnek a javaslatban, amelyek a vállalkozások vagy az emberek számára pozitív változásokat hoznak. A korábbi évek kijelölt irányának megfelelően a gyermeket nevelő családokat, a munkavállalókat, és a vállalkozásokat kívánják segíteni, adóterheiket alacsonyan szeretnék tartani.

Hozzátette: ma a magyar gazdaság teljesítőképessége – szemben a szocialisták kormányzásának időszakával – jóval nagyobb, és ez lehetővé teszi, hogy az adótörvények kapcsán arról beszéljenek, hogy csökkenjenek a terhek.

A kormánypárti politikus szerint támogatható cél, hogy a környezetkímélő járművek megszerzését illetékmentessé teszi a javaslat.

Kitért arra is, hogy a végelszámolással érintett cégeknél az adóhatósági vizsgálat lefolytatása nem lesz kötelező. Megemlítette továbbá, hogy lényeges része a javaslatnak, hogy lényegében a NAV átvállalja minden adóbevallás elkészítését bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ez egy jelentős változás, adminisztrációcsökkenést eredményez, és több millió embert érint – rögzítette.

Szólt arról is, hogy a hatékonyabb együttműködést szolgálja, hogy az adóhatóság és a vámhatóság külön nyilvántartásaiban szereplő fizetési kötelezettségeket egy közös folyószámlán vezetik majd.

Összességében a javaslat kiszámítható stabil adókörnyezetet teremt – jelentette ki.

A Fidesz támogatja a javaslatot – közölte Szatmáry Kristóf.
  
A jó adózók jutalmazása támogatható

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka bírálatként közölte, hogy egy kormány gazdaságpolitikája akkor kiszámítható, ha azt stabil törvények alkotják – jelentette ki. Magyarország kormányának viszont nem kiszámítható a működése, a gazdaságpolitika terén pedig kapkod – tette hozzá.

A beterjesztett törvényjavaslatban vannak támogatható elemek, például az, hogy azok, akik időben megfizetik az adójukat és nem vétenek a szabályok ellen, a kiemelt adózók kategóriájába kerüljenek – közölte. A politikus emellett a támogatható elemek közé sorolta a környezetbarát szemléletet is, bár – szavai szerint – ezen a területen a kormány tovább is elmehetett volna.

A NAV-ról az elmúlt években az a lehangoló kép alakult ki, hogy különbséget tesz cég és cég között – emelte ki.

KDNP: nem kapkodva nyújtották be az adótörvényeket

Hargitai János azt mondta, nem igaz, hogy a kormány korábban kapkodva nyújtotta volna be az adótörvényeket, ezért most ősszel újra kénytelenek azokat tárgyalni.

Rögzítette, hogy nem további adóterheket állapítanak meg, hanem vagy kedvezményeket állapítanak meg, vagy úgy egyszerűsítik az eljárásokat, hogy azok jók legyenek az adófizetőknek.

A legfontosabb szemléletbeli változásnak nevezte, hogy minősítik az eddig egyformának gondolt adózókat. Rövidebb lesz az adóellenőrzési határidő, a visszaigényelt áfát pedig az eddigi 75 helyett előbb 45, majd egy évvel később 30 nap alatt visszakapják – sorolta.

Jobbik: növelni kellene a társasági adóból származó bevételeket

A jobbikos Z. Kárpát Dániel vezérszónoki felszólalásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a társaságiadó-bevételek arányaiban elmaradnak más adónemektől. Szerinte ez azért fordulhat elő, mert sok magyarországi nagyvállalkozás nem veszi ki kellőképpen a részét a közös teherviselésből.

Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány már ötven jogcímen követel adót az állampolgároktól.

Z. Kárpát Dániel emellett kifogásolta, hogy miközben a drága elektromos autók tulajdonosai adókedvezményeket kapnak, addig az alapvető élelmiszerek áfája továbbra sem csökken.

A vitában Sallai R. Benedek az LMP véleményét ismertetve szintén problémásnak nevezte, ahogy a kormány megkülönböztetné a megbízható és kockázatos adózókat. Az ellenzéki politikus emellett nagyobb támogatást kért az ötnél kevesebb embert foglalkoztató családi gazdálkodóknak.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában arra emlékezetett, az előterjesztés egyik legfontosabb pozitívuma, hogy 2017-ben egyetlen magánszemélyeknek sem kell majd pénzt és időt fordítania az adóbevallás elkészítéséhez, azt ugyanis az adóhatóság átvállalja.

Az ülést vezető Hiller István lezártja a javaslat általános vitáját.

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetésének vitájában Tállai András azt mondta, a változás minden olyan vállalkozás számára fontos, amelyik több országgal tart fent pénzügyi kapcsolatot.

Hangsúlyozta, ma nincs lehetőség arra, hogy az egyedi éves beszámolók során standardokat alkalmazzon egy vállalkozás, pedig erre egyre nagyobb az igény, különösen a külföldi tulajdonú és a külföldön tevékenységet végző vállalkozások esetében.

A jövőben a hazai vállalkozások éves beszámolói közvetlenül összehasonlíthatók lesznek a külföldi versenytársak és partnerek beszámolóival – folytatta.

Az IFRS-ek bevezetéséről szóló döntést széles körű egyeztetés előzte meg, és egyetértés volt abban, hogy alkalmazását nem szabad kiterjeszteni a legkisebb vállalkozásokra – közölte.

Fidesz: a javaslat fejleszti a számviteli szabályozást

Manninger Jenő (Fidesz) azt mondta, az előkészítés során kiderült, hogy a választ adók 49 százaléka készít IFRS-alapú adatszolgáltatást külföldi anyavállalata vagy beszámolót, elsősorban bankok részére. Az érintettek is hajlandóak megbarátkozni ezzel az új beszámolási rendszerrel – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy – a visszaélések elkerülése érdekében – aki áttér majd az IFRS-re, az öt évig nem térhet vissza.

A javaslat fejleszti a hazai számviteli szabályozást és növeli az ország versenyképességét is – jelentette ki.

MSZP: a javaslat segíti az átláthatóságot

Szakács László (MSZP) azt mondta, a javaslat segíti az átláthatóságot. Megjegyezte, hogy az MNB szakmaisága több szempontból is véleményes, de bíznak benne, hogy nem lesznek majd "csúnya fiaskók". Azt is aggályosnak tartotta, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak az első években ez a jogszabály nem fog kedvezni.

Hiller István levezető elnök az általános vitát lezárta.

Az elhangzottakra válaszoló Tállai András kijelentette, az MSZP inkább politikai, mint szakmai alapon aggódik az MNB rendeletalkotási joga miatt. A könyvvizsgáló kamarával többször is szakmai egyeztetést folytattak, a javaslat az ő szakmai jóváhagyásukkal került az Országgyűlés elé – közölte.

Napirend után

Napirend utáni felszólalása során Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a Vissza a jövőbe című film második részében a főszereplő, Marty McFly harminc évet utazik előre az időben, hogy 2015. október 21-re érkezzen meg. A politikus azt idézte fel, hogy harminc évvel ezelőtt kik voltak a Föld országainak vezetői, melyikben milyen politikai rendszer uralkodott, illetve jelenleg hol, milyen zöldenergia-forrásokat alkalmaznak.

Ezután Hiller István az ülésnapot bezárta.