Ingyenes felsőoktatás nem létezik, mert ha valamelyik hallgató nem is fizet érte közvetlenül, azért már valaki megdolgozott – jelentette ki Stágel Bence a KDNP-s országgyűlési képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) tartott rendezvényén. A kereszténydemokrata politikus olyan típusú társadalmi párbeszédet szorgalmazott, amely nem csak a hallgatói szerződésről szól.
A KDNP országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a diskurzus során a kormányzat igyekszik meghallgatni a felsőoktatás minden résztvevőjének képviselőit. Hozzátette: a hallgatóknak azzal nincs problémája, hogy ha a közösségtől kapnak valamit, akkor azt viszonozni kell.
Stágel Bence cáfolta, hogy elvándorlás lenne Magyarországról, ugyanakkor rengeteg tehetségünk van, akiket itthon kell tartani, ehhez pedig véleménye szerint a vidéki főiskolák segítségére is szükség van.
Arról is beszélt, hogy több felsőoktatási intézmény szakmai teljesítménye erőteljesen megkérdőjelezhető, a Magyar Akkreditációs Bizottság pedig számtalan alkalommal jóváhagyott megkérdőjelezhető képzési programot.
Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kifejtette, a felsőoktatásról szóló párbeszédet ki kell terjeszteni a középiskolásokra is, mert őket is érintik az idevágó kérdések. Mint közölte, nemcsak felsőoktatási, hanem közoktatási stratégiát is ki kell dolgozni, amibe be kell vonni az idősebb generációkat és a gyakorlati szakembereket is.
Fábri György véleménye szerint miután majd a kormányzat és a Felsőoktatási Kerekasztal megállapodik egymással, a jövő évi parlamenti választásokig nyugalmas időszak lesz, amikor nem avatkoznak a felsőoktatás rendszerébe.
Mint mondta, az elmúlt hónapokban az ELTE Bölcsészettudományi Karának mintegy másfél százalékán tartottak fórumokat a hallgatók, ezt pedig nem nevezné egyetemfoglalásnak, noha a hallgatói aktivitás jó szándékát illetően senkinek nem lehetnek kétségei, ezeken a megmozdulásokon pedig a hallgatói szerződés témája központi helyet foglalt el.
Morális kérdésnek nevezte, hogy a társadalom felsőoktatásra fordított anyagi hozzájárulását miként értékelik a hallgatók.
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségi tagja elmondta: a hallgatói szerződés nem oldja meg a problémákat. Megítélése szerint a mostani verzió jelentős fejleményeket tartalmaz, figyelembe veszi a gyermekvállalást, a munkanélküliséget, továbbá nem szerződésnek, hanem nyilatkozatnak hívják. Előrelépésnek nevezte, hogy a jelenlegi elképzelések szerint nem kétszerese a tanulmányi időszaknak az itthon "ledolgozandó idő", hanem csak ugyanannyi, amennyit a hallgatók a felsőoktatásban eltöltöttek, csak az a nyitott kérdés, hogy ezt mennyi idő alatt kell megtenni.
Annak a véleményének is hangot adott, miszerint nem releváns, hogy mennyi idő alatt kell ledolgozni a tanulmányi időszakot Magyarországon, mert hiába mondják sokan, végül a legtöbben mégsem mennek el külföldre dolgozni. Ezzel kapcsolatban idézte a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által korábban említett adatot, miszerint a legutóbb végzett hallgatók 95 százaléka itthon maradt és csak 5 százaléka ment külföldre, de még utóbbiak közül is sokan vélhetően visszajönnek.
