Európa-ügyi bizottság: veszélyes és elfogadhatatlan a kvótákról szóló javaslat

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke szerint ugyan még csak terv a migránsok elosztásáról szóló EB-javaslat, de veszélyes terv, és Magyarország számára elfogadhatatlan.

Hörcsik Richárd beszámolt arról a bizottság által lefolytatott, a lisszaboni szerződés által biztosított eljárásról, miszerint a tagállami parlament megvizsgálhatja, hogy egy uniós jogalkotási terv megfelel-e a szubszidiaritás elvének.

Emlékeztetett arra, hogy szubszidiaritás elve alapján a döntéseket az unió polgáraihoz minél közelebb kell meghozni.

A tagállami parlamentek sárga lapot mutathatnak a szabálytalankodó brüsszeli bizottságnak – fogalmazott, majd úgy magyarázta, hogy ezzel az eljárással el lehet érni, hogy bizottság javaslatát megváltoztassa, illetve visszavonja.

Mint mondta, ha kellő számú tagállam parlamentje fogad el úgynevezett indokolt vélemény, akkor van esély befolyásolni az uniós döntéshozatalt. Szerinte ehhez 19 szavazatot kell összegyűjteni.

A bizottsági elnök szerint a kvótákról, vagyis az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról szóló javaslat tükrözi a brüsszeli bürokrácia téves elképzeléseit. Az nemcsak a szubszidiaritás elvét sérti, hanem tovább eszkalálhatja a problémát – értékelt Hörcsik Richárd.

Hozzátette: a magyar emberek döntöttek, a határokat meg kell védeni, és ehhez nem ad segítséget a kvótákról szóló uniós terv.

Hörcsik Richárd érvelése szerint nincs szükség állandó mechanizmusra, hogy kiegészítsék a dublini egyezményt a menedékkérelmek megvizsgálása miatt. Mint mondta, nem megfelelő jogalapra hivatkozik az EB a kvótarendszer létrehozásakor.

A kifogásaik közé sorolta azt, hogy javaslat az EB-t a válságmechanizmus meghatározására és aktivizálására kizárólagos hatáskörrel ruházza fel, ugyanakkor az uniós alapszerződés szükséghelyzetben az Európai Tanács számára biztosít a hatáskört. Az EB ezen felhatalmazása túllép az alapszerződésben foglalt korlátozáson – tette hozzá.

A bizottsági elnök szerint a bizottság nem igazolja kielégítően, hogy a kvótarendszer hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel bírna.

Kitért arra is, hogy a parlament véleménye nem köti a kormányt. Ha a tagállami parlamentek nem tudják megakadályozni a javaslatot, akkor az Európai Tanácsban nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel döntenek, és ez azt jelenti, hogy egy év múlva akár hatályos is lehet a kvótáról szóló uniós jogszabály – ismertette.

Fidesz: sárga lapos figyelmeztetést kell adni az EB-nek

Kósa Lajos (Fidesz) is az uniós kvótarendszer elutasítására szólított fel. Szerinte ha Magyarország elfogadja ezt az áthelyezési mechanizmust, akkor beáll abba a sorba, amely elfogadhatatlan eszközökkel próbálja a válságot kezelni. Mint mondta, sárga lapos figyelmeztetést kell adni az EB-nek.

Szerinte olyan megoldásokat kell keresni, amely képes ezeket az embereket a szülőföldjükön tartani.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint minden nemzet kizárólagos joga eldönteni azt, kit enged be az országba, kinek ad letelepedési engedélyt, menekültstátust, állampolgárságot.

Kósa Lajos szerint ezt a jogot senkinek sincs lehetősége elvonni, erre kizárólag diktatúrákban volt példa. „Mi is megéltük azt, hogy legyőzött országként rajtunk kívül álló hatalmak döntöttek arról, hogy Szlovákiából magyarokat telepítenek Magyarországra önkényesen vagy Magyarországról különböző nemzeti kisebbségeket deportálnak" – fogalmazott. Úgy folytatta: „azt álmunkban sem gondoltuk volna", hogy ismét visszatér ez a probléma, és arról dönthetnek a fejünk felett, hogy sok tízezer embert küldenek Magyarországra.

„Sztálin elvtárs szelleme kísért Brüsszelben" – mondta Kósa Lajos.

A fideszes politikus a kvótarendszerrel kapcsolatban felvetette, hogy azok, akik illegálisan érkeztek, eddig sem voltak együttműködőek. Ki az, aki azt gondolja, hogy megváltozik a hozzáállásuk, és majd az EB döntése alapján Plovdivban vagy Mátészalkán maradnak? – tette fel a kérdést.

Kósa Lajos szerint ez a rendszer a schengeni egyezmény felrúgásához vezethet, Magyarország viszont azért védi a határokat, hogy eleget tudjon tenni ennek az egyezmények. Úgy értékelte, hogy az elosztási mechanizmus ellentétes az uniós alapszerződésekkel, ahelyett valós megoldást kell keresni, erre pedig már Orbán Viktor miniszterelnök javaslatot tett.

MSZP: függesszék fel a Dublin III-at!

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a Fidesz a jelenlegi helyzet kezelésére nyilvánvalóan alkalmatlan Dublin III. rendeletet veszi védelmébe. A szocialisták ezzel szemben azon az állásponton vannak, hogy a Dublin III-at fel kellene függeszteni – mert az igazságtalan módon minden felelősséget a külső határokon fekvő országokra hárít –, és méltányos tehermegosztási rendszert kellene bevezetni.

Az ellenzéki politikus megjegyezte, a jelenleg hatályos Dublin-rendelet alapján visszaküldhetnék Magyarországra azt a 176 ezer embert, akiknek menedékkérelmét itt regisztrálták. Azt is mondta, hogy ha a bajor álláspont kerekedne felül Németországban, már holnap megkezdődhetne a menekültek visszaszállítása Magyarországra.

Az MSZP véleménye szerint is alapvetően elhibázott az Európai Bizottság rendelettervezete – közölte Harangozó Tamás, jelezve, hogy pártja az európai szintű kvótákat önmagában nem tartja jó megoldásnak, az csupán a közös európai határőrizeti és menekültügyi rendszer utolsó eszköze lehet.

KDNP: Európa szem elől tévesztette keresztény identitását

Hollik István, a KDNP vezérszónoka a szocialista álláspontra reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha visszatoloncolásról lenne szó, akkor nem Magyarországra, hanem Görögországba kellene ezeket az embereket visszaküldeni.

A kormánypárti politikus szerint a bevándorlást még két héttel ezelőtt is álproblémának nevező MSZP-vel szemben a magyar kormány elsők között érzékelte a probléma súlyát, konzultációt hirdetett, és kiderült, hogy a magyarok az ország védelmét tartják az elsődleges feladatnak.

A KDNP szerint Európa szem elől tévesztette keresztény identitását, amit újra meg kell találnia, ám ezt a folyamatot nem segíti, ha eltérő kultúrájú emberek ellenőrizetlen módon elárasztják a kontinenst – mondta Hollik István, elutasítva a kvóták tervét, mondván, hogy az sérti a tagállami szuverenitást, az Európai Bizottság pedig túlterjeszkedik hatáskörén. A megoldás szerinte Orbán Viktor miniszterelnök hatpontos javaslata.

A Jobbik támogatja a sárga lapos eljárást

A Jobbik vezérszónoka, Bana Tibor közölte: pártja támogatja a sárga lapos eljárás elindítását a kvótarendszerrel kapcsolatban, ám az eredményt illetően szkeptikus. A Jobbik mindig is elutasította a kvótarendszert – mondta –, amelyről szerintük akár európai uniós szintű népszavazást is lehetne tartani. Bana Tibor hangsúlyozta: zéró toleranciát kell hirdetni a bevándorlással szemben.

LMP: csak komplex cselekvési terv képzelhető el

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka jelezte, hogy támogatják a felülvizsgálatot, ugyanakkor annak célja nem lehet a kvótarendszer megakadályozása. Azt szeretnék, ha megvalósulna az egységes kvóta – mondta. Az eljárásnak tartósnak és kiszámíthatónak kell lennie – fogalmazta meg, a tagállami és az uniós érdekek összhangjának megteremtését sürgetve.

Értékelése szerint párhuzamosan kell megvalósítani a már Európában lévő, az útnak indult és a táborokban élők segítését. Schmuck Erzsébet a nemzetközi fejlesztési források növelését és a menekültügyi eljárások egységesítését szorgalmazta.

Kormány: minden európai csatornán tiltakozni kell a kvóta ellen

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében azt mondta: maradéktalanul támogatják, hogy a parlament emeljen kifogást a kötelező kvótarendszer ellen és minden európai csatornán tiltakozzon.

Értékelése szerint Magyarország példája annak, hogy a drámai migrációs nyomás esetén is eleget lehet tenni a schengeni kötelezettségeknek és ez a helytállás nem teszi az országot kevésbé európaivá.

Kiemelte azt is, hogy a modernkori népvándorlást a gyökereinél kell megoldani, a kvóta egyértelműen csak álmegoldás. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy az unió a szabályok felrúgásával akarja keresztülvinni akaratát. A kötelező kvótarendszer a tagállamok megtagadásával jönne létre, s ez sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem érdeke – tette hozzá.

Fidesz: a kvótarendszer elfogadása sértené az alaptörvényt

Répássy Róbert (Fidesz) azt fejtette ki, hogy a kötelező kvótarendszer bevezetésére vonatkozó javaslat ellentétes az EU alapító szerződéseivel és a magyar alaptörvénnyel, sérti Magyarország szuverenitását, valamint a Magyarország és az unió közötti együttműködési szabályokat.

A kormánypárti politikus ezt azzal magyarázta, hogy az EU túlterjeszkedne hatáskörén azzal, hogy többletjogokat akar ahhoz képest, amire a magyar alaptörvény felhatalmazást ad.

Kitért arra is, hogy tartalmilag sem ért egyet a bizottsági javaslattal, az önmagában értelmetlen és rossz felvetés.

Fidesz: évtizedes küzdelem tanúi vagyunk

Gyopáros Alpár (Fidesz) értékelése szerint évtizedes küzdelem tanúi vagyunk, a bürokrácia újra és újra területet akar foglalni a jogalkotás területén. Ezt nyílt, durva, frontális támadásnak értékelte, amit azzal magyarázott, hogy az uniós végrehajtás bürokratikus szervezete nem a hatáskörében akar intézkedni.

Szerinte a tervezett rendszerrel meghívólevelet küldenek Afrikába, a Közel-Keletre az ott élőknek.

Reményét fejezte ki, hogy a visegrádi országok között ebben az ügyben kialakult erős kohézió mintául szolgál a nemzeti minimum eléréséhez.

Jobbik: ügydöntő népszavazás kell a kvótáról

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) megismételte pártja korábbi álláspontját, hogy ügydöntő népszavazás kell tartani a tervezett uniós kvótarendszerről. Szerinte fel is lehet borítani az asztalt Brüsszelben, mert nemzetstratégiai kérdésről van szó.

Arról kellene megkérdezni a magyar embereket – folytatta –, hogy hozzájárulnak-e "egy inváziószerű állapot" fenntartásához? Hozzájárulnak-e hosszabb távon egy lakosságcseréhez? Utóbbi kérdés kapcsán kijelentette: a magyar korfát a magyaroknak kell kiegyenesíteni.

MSZP: vitázni lehetne arról, mélyítsük-e, vagy sem az uniós együttműködést

Legény Zsolt (MSZP) egyetértett azzal, hogy az EB javaslata alapján hatáskörök összeütközése alakulhat ki a bizottság és az Európai Tanács között. Azt sem vitatta, hogy a javaslat jogalapjával gondok vannak. Szerinte komoly, valós vitát lehetne arról folytatni, hogy mélyítsük-e, vagy sem az uniós együttműködést.

Fenntartotta azt az álláspontot, hogy a dublini eljárás helyett kifejezetten indokolt lenne egy új rendszer. A dublini egyezmény helyett egy teljesen új, gyökeresen eltérő megoldásra van szükség – szögezte le.

Zárszó

Hörcsik Richárd zárszavában azt mondta, „jó reménységgel" van a Juncker-bizottság felé, bízik abban, hogy figyelembe veszi a nemzeti parlamentek véleményét a kvótarendszerről. Emlékeztetett: a Barroso-bizottság volt, hogy változatlan formában nyújtott be egy tagállami parlament által kifogásolt javaslatot.

Reméli, akkor is megfontolják a javaslataikat, ha nem jön össze a döntés befolyásolásához szükséges 19 szavazat.

Kitért arra is, a kormány a nemzeti konzultáció keretében megkérdezte a magyar polgárokat. Több mint egymillióan válaszoltak a kérdésekre, és a magyar kormányfő a válaszok tudatában fogalmazta meg javaslatait Brüsszelben – mutatott rá.

Hörcsik Richárd úgy értékelte, bármilyen lassú is az uniós döntéshozás, van eredménye a szélmalomharcnak. Erre példaként azt hozta fel, hogy ma már a balkáni migrációs útvonalat is kiemelten kezeli az EU.

Az elnök egy korábbi felszólalásában azt is mondta, a dublini egyezményt azért kell fenntartani, mert nincs helyette más, és egy új rendelet elfogadás egy évet venne igénybe.

Magáncsődtörvény módosítása

IM: egyszeri póthatáridőt biztosítana a kormány a magáncsődeljárás kezdeményezésére

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára expozéjában elmondta: a magáncsődtörvény módosítására tett javaslatuk célja, hogy legkésőbb 2016. március 1-jéig egyszeri póthatáridőt biztosítson az első ütemben – a lakáshiteladósok által – megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére.

E határidő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezzenek ilyen eljárást, akik a most hatályos rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.

Így azok is kapnának még egy esélyt az adósságcsapdából kikerülésre, akik lekésték a határidőket – közölte.

Emellett a javaslat választási lehetőséget biztosít az adósoknak, akik a szükséges iratokat a családi csődvédelmi szolgálat területi szervei és a kormányhivatalok mellett a főhitelező pénzügyi intézménynél is benyújthatnák – tájékoztatott.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, a magáncsőd segítséget nyújt az adósságcsapdából kikerüléshez, a mostani javaslat pedig egyszeri póthatáridőt adna az eljárás megindítására.

Kiemelte: az adósságrendezés kezdeményezése megakadályozza a kényszerértékesítési eljárást, ezért fontos, hogy gyorsan döntsenek az adósok, akarnak-e élni a csődvédelemmel.

A bankszövetséggel is egyeztetett javaslat céljának emellett az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását nevezte.

MSZP: teljes kudarc a magáncsődtörvény

Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s vezérszónok arról beszélt, hogy az országban továbbra is több százezer család küzd az eladósodással, a magáncsődtörvény azonban nem nyújt érdemi megoldás a családok döntő többségének.

A magáncsődtörvény módosítása

KDNP: fontos az adósságcsapdában lévő családok védelme

Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka populistának és tájékozatlannak minősítette az MSZP-s vezérszónok felszólalását és kifejtette, hogy mintegy 100 család már szerződést kötött és 500 megkezdte a folyamatot.

Fontos módosításként hivatkozott a határidő módosítására, utalva arra, hogy az adósok egy része még nem érzékelte a végrehajtás jelentette veszélyt, a csődvédelem azonban azok megakasztását is jelenti. Értékelése szerint a magáncsőd az otthonok megmentését, az újrakezdést szolgálja, s cél a fizetőképesség helyreállítása.

Üdvözölte azt is, hogy az adósok választhatnak, hogy közvetlenül a főhitelezőnél kezdeményezik a bíróságon kívüli adósságrendezést vagy a kormányhivatalnál terjeszti elő azt. Hozzátette: a jegybank adatai szerint a csődvédelem 10 ezer családnak nyújthat védelmet.

A kormánypárti politikus azt is elmondta, hogy a családi csődvédelem Nyugat-Európában évtizedek óta működik, s ez most a magyar jogrendben is helyet kapott.

Jobbik: hibás a feltételrendszer

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy ítélte meg, hogy a jogalkotó elrontotta a jogszabály kimunkálását, az értelmetlen szűkítő feltételek miatt csak keveseknek nyújt majd lehetőséget adósságrendezésre. Azt mondta: tisztességesebb lenne beismerni a hibát és újragondolni a szabályozást.

Szóvá tette azt is, hogy a közüzemi elmaradásokkal rendelkezőkre nem gondoltak.

Az ellenzéki politikus szerint az a helyzet állhat elő, hogy az adósok kedvezőbb feltételekhez juthatnak a hitel átstrukturálására, mint a családi csődvédelemben. Az állam segítő kezére lenne szükség, nem póthatáridőkre – jelentette ki.

LMP: túl szűkre szabott a magáncsőd

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a valós számok nincsenek köszönőviszonyban azzal, amire alapozták a rendszert, a családok anyagi helyzetének vizsgálata meg kellett volna előzze a szabályozás kidolgozását.

Értékelése szerint a póthatáridő önmagában nem lesz elég, hogy növelje a jelentkezők számát, továbbra sem lesz áttörés.

Az ellenzéki politikus szerint a feltételek aránytalanok, túl szűkre szabottak, így csak keveseknek nyújt segítséget a csődvédelem.

KDNP: tágabbra nyílnak a kapuk

Rétvári Bence úgy értékelte, a módosítással tágabbra nyílnak a kapuk. Magyarázatként hozzátette: nemcsak főhitelezőnél, vagyis a banknál, a hanem a kormányhivataloknál is be lehet majd nyújtani a magáncsőd iránti kérelmet.

Elmondta, hogy határidő-módosítást is tartalmaz a javaslat, ezzel szélesebb kör indíthat majd ilyen eljárást.

A kormánypárti képviselő arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy míg viszonylag magas a magáncsőd intézménye iránt érdeklődők száma, kevesen indítják el az eljárást. Lehet, hogy az ügy urai, a bankok nem nyújtottak elegendő segítséget – tette hozzá.

Rétvári Bence szerint a magyar jogrendszerben nincs más mód ma arra, hogy valaki mentesüljön adósságai egy részétől.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Zárszó

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy 2010 óta milyen intézkedéseket hoztak az adósok megsegítése érdekében. Példaként említette, hogy a jelzáloghiteleknél kényszerértékesítést és végrehajtási moratóriumot vezettek be, elindították az árfolyamgátat, lehetővé tették a végtörlesztést, majd elszámoltatták a bankokat és forintosították a hiteleket.

A módosítást azzal is indokolta, hogy a bankok nem mindig érdekeltek az eljárás elindításában.

Árubemutatók

KDNP: nem tűr halasztást a törvénymódosítás

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról az előterjesztők nevében Harrach Péter azt mondta, a kereskedelmi törvényben meghatározzák az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmát. Ez a kereskedő köteles a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására; a fogyasztók tájékoztatása céljából köteles a székhelyén vagy a telephelyén, fióktelepén ügyfélszolgálatot fenntartani – ismertette. Megjegyezte, hogy az ügyfélszolgálatnak a hét egy napján legalább 20 óráig kell nyitva tartania.

Harrach Péter közölte, a reklámtörvényben megtiltanák, hogy az árubemutatókat ajándékjuttatással, ajándéksorsolással reklámozzák.

Hozzátette: a hitelintézeti törvény módosításával tilos lenne az árubemutatókon pénzügyi szolgáltatást nyújtani.

Beszélt arról, hogy ezeken az árubemutatókon olyan embereket próbálnak megtéveszteni, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt hajlamosak elfogadni az „extratulajdonságokkal" rendelkező termékeket. Úgy összegzett, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, nem tűr halasztást a törvénymódosítás

Kormány: véget lehet vetni a nyugdíjasok „átvágásának"

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért is felelős államtitkára szerint a javaslat szigorú keretek közé szorítja a termékbemutatókkal foglalkozó cégek működését. Az intézkedések révén véget lehet vetni a nyugdíjasok „átvágásának" – közölte.

Jelezte, hogy néhány módosítást javasolnak, szerintük érdemes lenne elgondolkodni megyei szintű ügyfélszolgálatokon. Felhívta arra a figyelmet, hogy a javaslat januárban lép hatályba, addig ezek a cégek sok-sok embert akarnak majd megtéveszteni.

Fidesz: itt volt az ideje fellépni a „trükközések" ellen

Törő Gábor (Fidesz) szerinte itt volt az ideje törvényi eszközzel fellépni az árubemutatók "trükközései" ellen. Bár nehezebbé vált a termékbemutatók szervezése – ismerte el –, újabb trükkök jelentek meg, például már a vásárlók lakásán is tartanak árubemutatókat – hangsúlyozta.

Emlékeztetett a korábbi szigorításokra, és arra, hogy azokat hogyan igyekeztek kijátszani a szervezők. „Hajmeresztő" eseteket elevenített fel, például amikor ingyenes állapotfelmérésként hirdetik meg az előadásokat.

A javaslatról szólva elmondta: az árubemutatók szervezőinek a jövőben kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartaniuk, a változtatás emellett tiltja a az ajándéksorsolást, de a szervezőknek fogyasztási hitelt is tilos lesz közvetíteniük. Mindezek érvényesítésére 45 napos felkészülési időt ad az előterjesztés – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a tevékenységüket tisztességesen végző vállalkozások nem ellenségei. Azonban számos visszaélés történt, ezért a további türelem nem indokolt.

MSZP: a szervezők kijátsszák a jogszabályokat

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra mutatott rá: egyre inkább az alapvető termékeket, például tisztítószereket értékesítenek termékbemutatókon.

A politikus sorolta a visszaélés módozatait, például azt, hogy a bemutatók résztvevőit a szervezők csak azért szállítják el az üzlethelyiségükbe, hogy ott lazább feltételek mellett írathassák alá velük a szerződéseket. Így kikerülhetik például a 8 napos elállási lehetőség biztosítását.

A képviselő a legjellemzőbb jogszabálysértő cselekménynek tartotta, hogy azonnali döntésre kényszerítik a fogyasztókat, valamint azt, hogy megalapozatlanul tulajdonítanak gyógyhatást egy terméknek.

Emlékeztetett a civil szervezetek ajánlásaira, amelyek szerint például pontosítani kell, mi minősül üzlethelyiségnek, vagy lehetőséget kell biztosítani a hatóságoknak, hogy már előzetesen betilthasson egy rendezvényt.

Kijelentette: a korábbi változtatások előrelépést eredményeztek, a legfontosabbnak azonban a megelőzést tartotta, és sajnálatosnak nevezte, hogy a fogyasztóvédelem nem kapott hangsúlyosabb szerepet a változtatásban. Az idősek, a gyermekek és a fogyatékkal élők fokozottabb védelmét tartotta fontosnak, ugyanakkor ismertette: pártja támogatja az előterjesztést.

KDNP: számos kötelezettséget játszottak ki a szervezők

Rétvári Bence szerint előrelépést hoz a javaslat például az elállási jog érvényesítésében. Mint elmondta, ez lehetővé teszi, hogy különösebb bizonyítás nélkül adja vissza valaki a terméket és kapja vissza a pénzét. Ezt sokan úgy játszották ki, hogy nem adták meg a helyet vagy a telefonszámot ahhoz, hogy ezzel élni lehessen.

Ezért tartotta fontosnak az ügyfélszolgálat fenntartásának kötelezettségét. Mit elmondta, milliárdos üzletről van szó, az ügyfélszolgálat működtetésének előírása pedig tisztítani tudja az egész piacot, hiszen azok tudnak ilyet működtetni, akik vélhetően öt év múlva is jelen lesznek.

Reményét fejezte ki, hogy a változtatással a tisztes ügyleteket sikerül megerősíteni. 

Megjegyezte: nem tisztességes, ha pár száz forintos árut adnak el tízezer forintért. Időseknek, gyermekeknek és fogyatékkal élőknek a fogyasztóvédelem területén is különleges védelmet kell biztosítani – hangsúlyozta.

Jobbik: le kell számolni a „trükközéssel"

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy pártja javaslatai is beépíthetők az általuk is támogatott csomagba. A többi közt azt kezdeményezte, hogy a bejelentett előadásokról az önkormányzat, a fogyasztóvédelem és a rendőrség is kapjon tájékoztatást, és a jegyző végezhessen hatósági ellenőrzést.

Az ügyfélszolgálat ugyan jó szűrőfunkciót lát el – ismerte el, rámutatott ugyanakkor arra, hogy hatalmas piacról van szó. Az 50 milliárd forintosra becsült piacon mintegy 150 cég van jelen.

Megjegyezte: nem bánná, ha bizonyos termékkörök esetében tilos lenne a pénzügyi szolgáltatás nyújtása, mert, mint mondta, például az egészségügyi termékek értékesítése még „roncsolhatja is" az emberek orvoshoz fordulási hajlandóságát.

Hangsúlyozta: véget kell vetni a telephelyekkel való „játszadozásnak", és az egészségügyi termékekkel való „trükközéssel" is le kell számolni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: bízik abban, hogy jövő évtől nagyobb biztonságban lesznek az idős emberek.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Csődtörvény

A csődeljárásról szóló törvény általános vitájával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.

Fónagy: cél a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalom erősítése

Fónagy János államtitkár expozéjában rámutatott: a kormány kiemelt célja, hogy a felszámoló-szervezetekbe vetett közbizalmat erősítse, a vagyonértékesítések átláthatóságát javítsa, valamint a felszámolási tevékenység szakmai színvonalát növelje.

Hozzátette: ezért szigorították a felszámoló szervekkel szemben támasztott szakmai követelményeket, a fizetésképtelenségi eljárások ellenőrzését, megújították a felszámolói névjegyzéket, illetve kibővítették a szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartások adattartalmát.

A mostani javaslat felszámoló biztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel és a felszámolói névjegyzék vezetésével és vagyonértékesítéssel összefüggő módosításokat tartalmazza. Módosul a csődtörvény azon rendelkezése, amely a felszámoló biztos kijelölésével összefüggő kizárási okokat szabályozza, egyértelművé téve, hogy a biztost csak a nyilvántartásba vételt követően lehet kijelölni.

A hitelezők védelme szempontjából kiemelten fontos, hogy az adószervezet csőd- illetve felszámolási eljárásának lefolytatására csak olyan biztos lehessen kijelölni, aki a tevékenységhez szükséges jogszabályi eljárásoknak megfelel. Ezek között említette a büntetlen előéletet és a szakképzésre vonatkozó előírásokat.

Kitért arra is, hogy új jogszabály nem jelenti a jogorvoslati jog korlátozását, a javaslat növelné a vagyonértékesítés átláthatóságát, rugalmasságát, biztosítva a licitálóknak, elővásárlóknak a jogot, hogy az értékesítésre készített felszámolói jegyzőkönyvet megtekintsék. Jelezte: a licitáló személy adatait a jegyzőkönyv nem tartalmazhatja felismerhetően, abban egyedi azonosítóval kell szerepeltetni.

Fidesz: igen az előterjesztésre

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka a változtatásokat ismertetve egyebek között kiemelte: jelenleg a felszámoló biztosoknál elengedő a kijelöléshez a szervhez való bejelentés ténye, és a nyilvántartásba való bejegyzés bevárása nem szükséges.

Kitért arra, ennek következtében előfordulhatnak olyan esetek, hogy olyanok végeznek felszámolói tevékenységet, akik később nem kerülnek be hatósági névjegyzékbe. Ez az eljárásjog és a hitelezői igények szempontjából is aggályos – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a javaslat pontosítja a névjegyzékbe nem került, de a folyamatban lévő ügyekben még jogosult felszámoló-szervezetek nyilvántartásból való törlésével összefüggő szabályokat is.

Hozzátette: változásokat rögzítenek a felszámolók névjegyzékét vezető szervvel kapcsolatban is. Megjegyezte: az előterjesztés alapján a névjegyzéket vezető szerv hatósági döntésével szemben fellebbezésnek nem lesz helye, a bírósági jogorvoslat lehetősége fennmarad.

A Fidesz támogatja a javaslatot.

MSZP: nem a javaslatra

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta: 2014-ben Seszták Miklós felügyelete alá rendelték, és ezzel párhuzamosan lenyúlták a felszámolói piacot.

Kitért arra, hogy számos, a törvényi feltételnek megfelelő biztost nem vettek fel a névjegyzékbe. A javaslat szerinte rendkívül rossz szakmai színvonalú, s nem más, mint a piac lenyúlásának további állomása.

Az előterjesztést nem tudják támogatni – mondta a szocialista politikus, és reményének adott hangot, hogy lesznek büntetőjogi következmények is.

Jobbik: nem lesznek hatékonyabbak az eljárások

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka szerint az, hogy a felszámoló-piacon milyen állapotok uralkodnak, jól látszik a mindennapi esetekből. A felszámoló-piac megreformálásra szorul de az, hogy ezt a törvény el tudja-e érni, kétséges.

A javaslat egy újabb állami felügyelet alá vonás, újabb lenyúlás. Az előterjesztéssel további befolyást tud gyakorolni a kormány és a fejlesztési tárca a felszámoló kijelölésére és magára a folyamatra.

Összegzése szerint felszámolási, a csődeljárások nem lesznek hatékonyabbak.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot, szerintük teljesen új szabályozás kellene – mondta.

Államtitkár zárszó

Fónagy János zárszavában kiemelte: az elmúlt évtizedekben megtapasztalta, hogy a felszámolás
bár jogalkotási kérdés és állami szerepvállalás, de emögött a múltban és ma is emberek, családok ezrei, tízezrei állnak.

Megérti, hogy van politikai bizalmatlanság, de a felszámolói névjegyzék 6 hónapos pályázati
eljárás után alakult ki, s ekkor Seszták Miklós még nem volt miniszter.

A névjegyzék a 2014 szeptemberétől az állami vagyonért által felelős miniszter felelősségi körébe tartozik, és a módosítás az összefüggő eljárások egységesítését célozza. Az eljárások és jogorvoslatok lényegét mindez nem érinti – rögzítette az államtitkár.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Közlekedési tárgyú törvény módosítása

Fónagy: alapvetően jogharmonizációs okokból módosulnak közlekedési törvények

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: a közlekedési tárgyú törvények módosításának kiemelt célja a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, november 15-től alkalmazandó európai uniós rendeletnek való megfelelés.

A javaslat módosításai közül a légiközlekedésről szóló törvény megváltoztatását is az EU-s jogharmonizáció indokolja – közölte az államtitkár. Példaként említette, hogy a légtérhasználati díjak meg nem fizetése esetén megfelelő szankciót, például a légiforgalmi szolgáltatás megtagadásának lehetőségét kell alkalmazni. A módosítás tartalmazza a szükségtelen légvédelmi riasztások költségeinek megtérítési kötelezettségét is – ismertette az államtitkár.

Fónagy János kitért arra is, hogy a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodáshoz kapcsolódó törvény ugyancsak módosul az augusztus 20-i budapesti tűzijátékok tűzijátéktesteinek dunai szállításával összefüggésben.

Vezérszónokok

Törő Gábor, a Fidesz nevében is megerősítette, hogy jogharmonizációs célú a javaslat, amelynek támogatására kérte a parlamentet.

A szocialisták vezérszónoka, Demeter Márta közölte, módosító javaslatokat nyújtanak majd be az indítványhoz, mert azt jelenlegi formájában nem támogatják. A politikus az állami célú légi közlekedés fogalmába felvenné a katasztrófavédelmet is. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a kormány foglalkozni kezdett a pilóta nélküli légi járművek kérdésével. Azt ugyanakkor kifogásolta, hogy emelnék a légiközlekedési hatóság felügyeleti díjait.

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy tulajdonképpen drónszabályozásról van szó és a járművek számának szaporodásával elkerülhetetlen, hogy a szabályozás később tovább szigorodjon. A politikus több passzust is támogathatónak tartott a jogszabályból, a közlekedésbiztonsági szerv feladatainak bővítéséről szóló paragrafust viszont kérdésesnek nevezte.

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

Fónagy János a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, a katasztrófavédelem azért nem szerepel a felsorolásban, mert az állami légijármű fogalmát a chicagói egyezmény határozza meg, ezért zavart okozhatna, ha nemzeti szabályozási körben eltérő szabályozással dolgoznának.

A drónok száma várhatóan a sokszorosára fog nőni, ez pedig szabályozási igényeket vet fel – közölte.

A hatóság felkészült a várhatóan gyarapodó feladatokra – jelentette ki.

Ezt követően Hiller István bezárta az ülésnapot.