A Kereszténydemokrata Néppárt és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség megdöbbenve értesült a tragédiáról, hogy az Oslóban elkövetett pokolgépes robbantás után csaknem száz fiatalt mészárolt le egy fegyveres, a norvég kormányzó párt ifjúsági táborában. Osztozunk a szülők, hozzátartozók, barátok fájdalmában, és a norvég nemzet gyászában. Az NRK norvég televízió híradása szerint a halálos áldozatok száma 93-ra emelkedett.
XVI. Benedek pápa imádkozik a norvégiai terrortámadások áldozataiért és sürgette norvégokat, hogy utasítsák el a gyűlöletet. A Vatikán tette közzé a részvétnyilvánító üzenet szövegét, amelyet a Szentatya küldött V. Harald norvég királynak. Ebben az egyházfő azt írja: „mélységesen szomorú az értelmetlen erőszak” okozta emberveszteség miatt.
Korábban Paul Tscherrig érsek, a pápa norvégiai megbízottja közölte, hogy a római katolikusok a vasárnapi misén a pénteki oslói robbanás és az azt követő Utoya szigeti mészárlás halálos áldozataiért imádkoznak.
Elítélte a kettős merényletet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Mevlüt Cavosoglu is, a közgyűlés által képviselt 800 millió európai nevében őszinte részvétét tolmácsolta az áldozatoknak és a norvég hatóságoknak.
A magyar nép osztozik a norvég nemzet fájdalmában
Magyarország kormánya mély megrendüléssel értesült az Oslo kormányzati negyedében történt robbantásos merényletről, illetve a norvég főváros közelében lévő Utoya szigetén lezajlott lövöldözésről, melyek közel száz ember halálát okozták, akik döntő többsége fiatalkorú volt. A magyar kormány részvétét nyilvánítja az elhunytak hozzátartozóinak. A magyar kormány és a magyar nép együttérez a sebesültekkel, és osztozik a norvég nép fájdalmában. Magyarország annak ideológiai hátterére való tekintet nélkül elítéli az erőszak minden formáját. Magyar részről vizsgáljuk, hogy milyen módon tudunk segítséget nyújtani e súlyos tragédia után – olvasható Orbán Viktor miniszterelnök üzenetében.
Elborzasztó hová vezet a gyűlölet
A norvégiai kettős merénylet azt mutatja, hová vezethet, ha az emberek torz módon gondolkodnak; az áldozatok nagy száma és fiatal kora talán elborzasztja a gyűlölettel élőket - mondta Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Magyarország leendő norvégiai nagykövete az MTI-nek. Az egyetemi professzor azt mondta: egy ilyen esemény alkalmas lehet arra, hogy azok, akik Magyarországon valamiféle gyűlölettel telve élnek, gondolkodnak és viselkednek, szembenézzenek indulataikkal és azzal, hogy ilyen embertelen cselekedetet nem vállalhatnak.
Jeszenszky Géza – aki az augusztus végi, szeptember eleji nagyköveti értekezlet után utazik Oslóba – úgy fogalmazott: Magyarországon remélhetőleg nem következik be hasonló merénylet, és ennek érdekében talán a józan gondolkodás erősítésével lehet fellépni. Nyilván felmerül bizonyos hasonlóság az egyes cigány házak és családok elleni merényletekkel – mondta, és megjegyezte, ha bizonyos gondolkodásmód, ideológia, gyűlölet terjed, akkor félő, hogy ezer emberből talán lesz egy, aki elkövet ilyen merényletet. Minden csoportnak saját kebelén belül kell szembenéznie ezzel, és nemcsak az elhatárolódásról van szó, hanem annak világossá tételéről, hogy csak politikai eszközökkel lehet harcolni minden célért – szögezte le.
Jeszenszky Géza szerint a tragédiát minden jó érzésű ember gyásszal és felháborodással fogadja. Az is megengedhetetlen és a legsúlyosabban elítélendő, ha egy vezető politikust vagy neves embert gyilkolnak meg csak a funkciója miatt, de ez egy más, még súlyosabb kategória. Arról beszélt, hogy a merényleteket vélhetően elkövető szélsőjobboldali keresztény fundamentalista fiatalember mögött is nyilván egy ideológia van, feltehetően az idegenekkel, a norvég kormánypárt bevándorlók iránti engedékenyebb politikájával szembeni indulatai mozgatták. Ez azonban nem lehet indok merényletre. Ez ráadásul kontraproduktív, hiszen a kormánypárt nem fog elállni eddigi politikájától, és a merénylet csak rokonszenvet kelt az áldozatok és azon politika mellett, amely ellen „ez az őrült, ez a bűnöző” fellépett.
A történész professzor kifejtette, hogy a szélsőjobboldalnak mindenesetre Norvégiában is van hagyománya. Utalt Vidkun Quisling egykori miniszterelnökre, aki egyszerű származású nacionalista volt, majd a második világháború idején Hitler ügynöke, a náci vezető jóvoltából a megszállt Norvégia vezetője lett, és később háborús bűnösként kivégezték. Nyilván ehhez a hagyományhoz nyúlnak vissza bizonyos csoportok - tette hozzá, és kijelentette, ilyen jellegű bűncselekményt még egy szélsőséges párt sem vállalhat.
Jeszenszky Géza elmondta: a 2001-es, Egyesült Államok elleni terrorista merényletek után az egyik alapvető reakciója abban a latin mondásban volt összegezhető, hogy hodie mihi, cras tibi (ma nekem, holnap neked). A professzor - aki 1998 és 2002 volt washingtoni nagykövet - azt mondta: ez nem azt jelenti, hogy mindenki fenyegetve van, hanem, hogy minden országgal megtörténhet ilyesmi, mindenki áldozat lehet, akárhogyan gondolkozik és viselkedik. „Éppen ezért itt egy teljesen közös, egységes világálláspontra van szükség az ilyen gondolatokkal, viselkedéssel szemben” – fejtette ki.
„Jó lenne, ha a felháborodás eljutna a világ olyan pontjaira is, ahol más indítékból, ellenkező ideológiák alapján, de hasonló cselekményeket hajtanak végre” – mondta, és utalt arra, hogy naponta hallani ártatlan áldozatok tucatjait követelő öngyilkos merényletekről Iraktól Izraelig.
Jeszenszky Géza a szenzációt jelentő norvég merényletek kapcsán megemlítette a média felelősségét is. Kifejtette, nem arról van szó, hogy az ilyen eseteket a sajtó népszerűsíti vagy támogatja, de vannak olyanok, akik a saját életüket sem kímélve úgy akarnak híressé-hírhedtté válni, hogy rombolnak.
Magánvéleményként megjegyezte: Európának szerinte felül kellene vizsgálnia azt a ma általános elvet, hogy nincs halálbüntetés. Elmondta, hogy ő személy szerint pártolja ezt az „igenis elrettentő” büntetésnemet, szerinte az embereknek annak tudatában kellene felnőniük, hogy aki életet vesz el, az megérdemli, hogy elvegyék az életét.
A leendő oslói nagykövet tiszteletre méltónak nevezte Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök azon nyilatkozatát, hogy országában a véres merényletek dacára is meg kell őrizni a társadalom nyitottságát és az átláthatóságot. Ez a nyilatkozat Jeszenszky Géza szerint az elvhűség jele, és megállapította, nem az elvről, hanem annak megvalósításáról érdemes vitatkozni. Azt mondta, a félelem nélküli nyitottság megőrzése mellett is mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében. Helyes fenntartani egy olyan nyitottságot, mint a szabad belső utazást lehetővé tevő schengeni rendszer, de nem lehet kijelenteni, hogy nincs szükség a gyanús emberek, mozgalmak megfigyelésére.
A norvég miniszterelnök tragédiának nevezte a merényletet
A norvég miniszterelnök Nemzeti tragédiának nevezte az Oslóban és környékén elkövetett kettős merényletet, amely 93 emberéletet követelt. Jens Stoltenberg sajtóértekezletén rendkívül fontosnak nevezte, hogy Norvégia a történtek dacára is megőrizze értékeit, azaz a társadalom nyitottságát és az átláthatóságot. Knut Storberget belügyminiszter hozzátette, hogy jelenleg nincs ok az ország terrorfenyegetettségi szintjének emelésére. A rendőrség és a hadsereg ezzel együtt részlegesen megszigorítja a biztonsági intézkedéseket egyes épületek és intézmények körül.
A kettős merénylet elkövetője egyedül cselekedett
A kettős merénylet elkövetésével gyanúsított norvég férfi azt állítja, hogy egyedül cselekedett, de nem ismeri el büntetőjogi felelősségét – közölte Sveinung Sponheim, a norvég rendőrség parancsnoka. A rendőrfőnök megerősítette: Anders Behring Breivik a kihallgatásokon beismerte, hogy ő robbantott pénteken Oslóban, majd ő rendezett vérfürdőt Utoya szigetén, a kormányzó párt ifjúsági szervezetének táborában. Bár állítja, hogy egyedül követte el mindezt, a rendőrség - egyes szemtanúk vallomása nyomán – még mindig vizsgálódik annak tisztázására, hogy egy vagy több lövöldöző végzett-e a fiatalokkal.
Geir Lippestad, a gyanúsított ügyvédje közölte, hogy védence a norvég társadalom ellen akart támadást intézni, mert szerinte gyökeres változtatásokra van szükség. „A társadalomra, struktúráira és irányítási rendszerére akart csapást mérni. Véleménye szerint ez csak forradalom segítségével lehetséges” – mondta az ügyvéd az NRK közszolgálati televíziónak.
A 32 éves, „tősgyökeres” norvég Anders Behring Breiviket terrorizmussal vádolták meg, hétfőn hivatalosan is vád alá helyezik.
A rendőrség adatai szerint 93 ember életét követelte a kettős merénylet. Kilencvenheten sebesültek meg, közülük hatvanheten az utoyai lövöldözésben, harmincan pedig az oslói robbantásban. Több eltűnt után még kutatnak Utoyán.
Az oslói katedrálisban tartott szertartáson a gyászoló hozzátartozók mellett részt vett V. Harald király és felesége, Szonja királyné, valamint Jens Stoltenberg miniszterelnök is. A zsúfolásig megtelt székesegyháznál gyertyák és virágok borították el a teret, s aki nem jutott be a misére, az eső dacára kint várakozott.
