Válaszút elé került az Európai Unió integrációja, el kell dönteni, hogy a nemzetállamiság vagy az európai államiság irányába haladjon tovább a szervezet - mondta Navracsics Tibor uniós biztos pénteken Veszprémben.

Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa az Eötvös Károly Jogásznapon tartott előadásában felidézte: az Európai Unió az önszabályozás szándékával alakult meg, a döntések meghozatalát és betartását kikényszerítő eszközök nélkül, azzal az elképzeléssel, hogy a politikát és a politikusokat távol tartsák az alapvetően szakmai alapokon működő szervezettől.

Mára azonban komoly kérdéssé vált, hogy „értelmezhető-e önkéntes jogkövetésre alapuló közösségként az átpolitizálódott Európai Unió" – fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzátette: ellentmondást jelent, hogy míg a nagyállami érdekek a migránskérdés európai szintre emelését preferálják, addig folyamatosan szembesülünk az erre válaszként érkező, a nemzetállami széttartást jelentő eseményekkel.

Navracsics Tibor felidézte: a második világháború után a német nehézipart kontrollálni képes szervezetet kívántak létrehozni a tömörülő országok a közös európai szénpiac megteremtésével. Az intézményrendszer úgy jött létre, hogy a „politikusoknak ne legyen lehetőségük a funkcionális logika lerombolására", a dolgok érdemi befolyásolására – fogalmazott.

Később egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a „politikai logikát nem lehet megkerülni". Erre jó példa volt az „üres székek politikája" 1966-67-ben, amikor Franciaország nem küldte el delegáltját a tanácsülésre, ezzel megakadályozva a közös mezőgazdasági politika megalkotását – mondta az uniós biztos.

Megjegyezte: 1979 óta egyre alacsonyabb a részvételi arány az uniós választásokon, ami felveti a kérdést, hogy legitim módon képviselik-e a választóikat az uniós képviselők.

Az euró válsága arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy egy új pénznemet úgy vezettek be, hogy közben az ezt garantáló intézményrendszer nemzeti szinten maradt – közölte Navracsics Tibor.

Kiemelte: szembesülni kell azzal is, hogy Görögország folyamatosan megszegi a magára vállalt uniós szabályokat, ez „komoly politikai léket ütött a közbizalmon". A migránsválságról szólva elmondta, elsőként fordult elő az unió fennállása óta, hogy minősített többséggel vittek át egy olyan kérdést, amely a tagállamok szuverenitását érinti, hozzátéve: egyedülálló az a jelenség is, hogy erre válaszként két tagország - Magyarország és Szlovákia – azonnal az Európai Bírósághoz fordult.

Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke arról beszélt, hogy míg a gazdasági társaságok szabályozása esetében kialakult gyakorlat és az ügyfelek elégedettsége jellemző, addig a nonprofit szférában, az egyesületeknél és alapítványoknál számos jogalkalmazási probléma létezik, a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítása ezen ellentmondásokat igyekszik a közeljövőben feloldani.

A megoldandó problémák közül kiemelte az egyesületi gazdálkodás követelményeinek feloldását, a közhasznú egyesületek megalakítása egyszerűsítésének szükségességét. Jelezte: 3-4 hónapon belül születhet meg az e kérdéseket szabályozó törvénytervezet, majd várhatóan 2017 elején, 2018 közepén lépnek hatályba a módosítások.

A jogásznapot második alkalommal rendezte meg a Veszprémi Törvényszék és a Magyar Jogász Egylet Veszprém megyei szervezete.