Hoffmann Rózsa: cél a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése


Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (Fotó: KDNP)

Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője a fűtési szezon kezdete kapcsán felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás előtt, az Európai Unióban a magyar családok számára a volt a legdrágább a gáz, és a második legdrágább az áram ára. A kormány ezért 2010-ben befagyasztotta a rezsiköltségeket, majd 2013-ban és 2014-ben radikális rezsicsökkentést hajtott végre, így a családok 110-200 ezer forintot takaríthatnak meg. Közölte: a cél a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.

Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár kiemelte: a rezsicsökkentésnek köszönhetően jelentősen csökkent a 30 napon túli hátralékok aránya és a kikapcsolt fogyasztók száma is. Közölte: folytatni kívánják a rezsicsökkentést, de elsődleges szempont a fenntartóság és az ellátási biztonság fenntartása.

Fidesz: újabb ötpárti egyeztetés lesz csütörtökön

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a magyar választók október 2-án világos üzenetet küldtek Brüsszelnek, hogy Magyarország nem kér a kötelező betelepítési kvótából. Ez az új szövetség a magyar szabadság mellett állt ki és arra is teljes körű felhatalmazást adott, hogy az Országgyűlés alaptörvény-módosítással zárja ki a kötelező betelepítési kvóta bevezetését. Erre minden politikai és jogi felhatalmazásunk megvan – jelentette ki.

Hozzátette: a baloldali ellenzék nem vesz részt a vitában, dacára annak, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban azt nyilatkozta, pártja támogatna egy kvótaellenes törvénymódosítást. Szerinte ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy az Európai Tanács ülésén továbbra is napirenden van a kötelező betelepítési kvóta, az európai baloldal és az európai országok egy része továbbra is arról nyilatkozik, hogy jónak tartja a bevándorlást. Magyarország elfogadja, ha más országok bevándorlással akarják megoldani belső problémáikat, azonban ezt tilos ráerőszakolni más országokra – jelentette ki. Kósa Lajos arra invitálta a frakcióvezetőket, hogy csütörtökön 10 órakor folytassák az ötpárti megbeszélést, így egyeztetett módosító javaslatot nyújtatnak be a törvényalkotási bizottság elé.

Dömötör Csaba úgy reagált: „munkakerülésnek hívják", hogy a DK és az MSZP sem vesz részt az Országgyűlés ülésén. A népszavazás nem valaminek a vége, hanem a történet kezdete – jelentette ki az államtitkár, aki jelezte: hosszú politikai küzdelemre számítanak, ezért reméli, hogy az ellenzékiek is a félre tudják tenni pártpolitikai megfontolásaikat.

Orbán Viktor: az új egység pártok felett áll

Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a vitát megnyitva.


Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy „megtartsa Magyarországot magyar országnak".

Az új egység azért jött létre – folytatta –, hogy kifejezze azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt", miszerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni".
 

Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással – a hetedikkel – is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" – fogalmazott a miniszterelnök.

Fidesz: első alkalommal kell az alkotmányos identitás védelme érdekében alaptörvényt módosítani

A Fidesz szerint első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására.

Kósa Lajos, a kormánypárt vezérszónoka a miniszterelnök expozéja után hétfőn az Országgyűlésben kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot – mutatott rá.

Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismerték.

Ki az ördög gondolta volna, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra és az MSZMP-diktatúra elmúlása után, szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fognak szembe nézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének, hanem kvótának, elosztási mechanizmusnak hívják – mondta.

A kényszerlakhely-változtatatás tömeges méretekben azonban még az ENSZ-alapokmány szerint is tilalmas – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: mindegy, hogy ezt milyen szóvirágokkal jellemzik, barátságos látogatás, tanulmányút, ideiglenes tartózkodás.

Kósa Lajos kitért arra is, az egész módosítás alapját az az új összefogás Magyarországért teremtette meg, amely az október 2-ai népszavazáson 3,3 millió embert „abba az irányba terelt", hogy mondjanak nemet Brüsszelnek a kötelező kvótára, a betelepítési politikájára. Ha a parlament elfogadja a módosítást, legitimitását és a közös politikai akaratot senki nem kérdőjelezheti meg, ez még akkor is igaz, ha a szocialisták nincsenek jelen – értékelt.


Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Felidézte, hogy a szocialisták „azt hazudták a kampányban" mindenkinek, hogy bár lényegtelennek tartják a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesznek, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elvetik. Hozzátette: fájó szívvel mondják, hogy Magyarország védelmében a szocialistákra, a baloldalra soha nem lehetett számítani. 1956-ban sem a magyar szabadságharcosok mellé álltak, inkább a szovjet megszálló hadsereg mellett harcolt a magyar baloldal – mondta Kósa Lajos.

Most újra kiderült, hogy jogi és politikai értelemben is az MSZMP, a pártállami diktatúra megvalósítójának utóda az MSZP – fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint ha a magyar szabadságért kell küzdeni, már annak is örülni kell, ha a szocialisták nem szúrnak hátba. De lehet, hogy még ebben sem kell reménykedni – mondta.

Kitért arra is, hogy az unióban van olyan ország, amelynek alaptörvénye már most feketén-fehéren kizárja az idegen népesség betelepítését.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője végül köszönetet mondott a frakcióegyeztetésen részt vevő Jobbiknak, KDNP-nek és a Fidesznek, és úgy látta, nincs elvi, elháríthatatlan akadálya, hogy kompromisszum szülessen a módosítás szövegéről.

Szájer József, a Fidesz másik vezérszónoka, EP-képviselő rámutatott: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az unió és a hazánk közti viszonynak – hangsúlyozta.

Itt lép be az alkotmányos identitás kérdése - mutatott rá Szájer József, majd kiemelte: ide tartozik a népesség, a terület és az államforma egyaránt.

A képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, az unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel.

Úgy látta: a bevándorlás kapcsán helyes, ha Magyarország az eszét használja és nem ideológiai berögződések rabja, mint az több nyugati országban tetten érhető.

KDNP: vissza kell térni a keresztény gyökerekhez


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, vezérszónoka az alaptörvény hetedik módosításának vitáján, az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. Szavai szerint közjogilag is rögzíteni kell, hogy az európai gazdasági térség állampolgárait leszámítva idegenek csak akkor élhetnek Magyarországon, ha rendészeti eljárásban leadott kérelmüket a hatóság elbírálta és ahhoz hozzájárult.

A KDNP-s politikus azt is megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám. „Ehhez mi kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót és nem pedig a magyar és európai emberek élethez való joga, védelme, biztonsága oldaláról".

Vejkey Imre szerint a bevándorlók már „azt sem játsszák el", hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk – hangoztatta, kitérve arra is: továbbra is milliók készülnek Európába Ázsiából és Afrikából, a nyomás a jövőben is fokozódik, miközben vannak a tengerentúlon, akik ezt nemcsak ösztönzik, hanem szolgálatukba állítják.

A kereszténydemokrata politikus amellett foglalt állást: meg kell állítani a brüsszeli diktatúraépítést, amely az emberek és a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül dönt olyan kérdésben, amelyben a jövő, a kultúra és a biztonság a tét.

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről - terrortámadásokról, nők elleni erőszakról, egyházi szereplők elleni támadásokról – szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát és semmibe veszi a választók üzenetét. Mint mondta, Gyurcsány Ferenc parlamenti távollétében nincs újdonság, eddig sem volt jelen az üléseken; az LMP komolytalan, mivel egy helyszínt és időpontot sem tud megjegyezni, majd kisgyerekként viselkedik; az MSZP pedig gyáva részt venni a vitában.

A kormánypárti politikus elítélte, hogy akik 2004 december 5-én megtagadták a határon túli magyaroktól, hogy Magyarországhoz kötődjenek, most idegeneket akarnak befogadni. Bírálta azt is, hogy az MSZP, a DK, az LMP és a PM EP-képviselői új adókkal büntetné az országot a bevándorlás-politikája miatt.

Kormány

Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte: ma óriási a vita a föderációról illetve a tagállamok, nemzetek Európájának eszméjéről. Magyarország utóbbi pártján áll – jelezte.

Rámutatott: az alaptörvény szerint Magyarország független ország, lehetőség van bizonyos hatáskörök közös gyakorlására. A vita arról szól, mi is az az alkotmányos mag, amit meg kell őrizni és védeni kell Európában. Erről szól az alkotmánymódosítás, eljött az idő, hogy bizonyos kérdéseket rögzítsenek – közölte.


Szavaznak a fideszes képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. Elöl Orbán Viktor miniszterelnök, közvetlenül mögötte Németh Szilárd, a párt frakcióvezető-helyettese (b). (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Amit az alaptörvényben rögzítenek, megfelel annak az európai trendnek, amit minden tagállam kialakít saját magának. Téves az az álláspont, hogy a közösségi jog minden esetben megelőzi a nemzeti jogot – jelentette ki a tárcavezető. Szerinte olyan komoly érveink vannak, amelyek meggyőzőek, és meg tudják védeni a magyar kormány álláspontját. Kiemelte: azt határozzuk meg, mi a saját nemzeti identitásunk.

A javaslat nem szépségtapasz, hanem egy hasznos előterjesztés – közölte.

Jelezte: nyitottak a módosító indítványokra, bárkitől is érkezik a kormány meg fogja vizsgálni.

A népszavazást helyesnek tartotta, az nem volt felesleges, a 3,3 millió ember álláspontja kemény felhatalmazás – közölte.


Interpellációk

Fidesz: veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan?

Vas Imre (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, mert túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét. Hozzátette: a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetén leghamarabb negyven év letöltése után van erre lehetőség, a nemzetközi bíróság ezt az időszakot 25 évre csökkentené.

Veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége? – kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nincs veszélyben a tényleges életfogytiglan, a kormány eddig is megvédte, ezután is meg fogja védeni. Hozzátette: a bíróság döntése nem végleges, Magyarország a Nagykamara elé terjeszti a kérdést.

Elmondta, a tényleges életfogytiglant csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire szabják ki. Ez a büntetés hatékony eszköze lehet a prevenciónak is – jegyezte meg.

KDNP: milyen intézkedéseket tervez a kormány a tehetséggondozás területén?

Vejkey Imre (KDNP) rendkívül fontosnak ítélte, hogy a tehetséggondozás kiemelt figyelmet kapjon az államtól, egyúttal üdvözölte, hogy a Nemzeti Tehetség Program a magyarországi és a külhoni magyarokat is támogatja. Kifejtette, hogy a programban két év alatt 8850 projekt révén 300-350 ezer fiatal kapott támogatást, összesen 12,3 milliárd forint értékben. A politikus a folytatásról érdeklődött.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte, hogy a programot egyre többen támogatják adójuk 1 százalékával, így egyre több tehetséges fiatalt tudnak hosszú távon támogatni. Hozzátette, hogy a kormányzati finanszírozást is megkétszerezték, s egy fejlesztési programban további 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre a célra. Az államtitkár azt is elmondta, hogy már óvodás korban szeretnék elérni a tehetséges gyerekeket és külön figyelmet fordítanak a lányokra olyan területeken, ahol kevésbé vannak jelen.


Kérdések

Fidesz: a szocialista kormány milyen rossz döntését kell még helyrehozni Ferihegyen?

Szűcs Lajos fideszes képviselő Ferihegy privatizációját felidézve azt kérdezte: a szocialista kormány milyen rossz döntését kell még helyrehozni Ferihegyen. Arra is kitért, hogy egy ír cég magyar leányvállalata Vecsés közelében építene szállodákat, irodákat, logisztikai központot 150-200 milliárd forint értékben.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra emlékeztetett, hogy a Malév csoport 2600 embernek adott munkát és közvetve 500 beszállítót foglalkoztatott. A szocialista kormány döntése alapján végbement privatizáció során a vevő Air Bridge nem teljesítette a privatizációs szerződést – tette hozzá.


Azonnali kérdések

Fidesz: csökken a hátrányos helyzetű gyermekek száma

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy csökken a hátrányos helyzetű gyermekek száma. A cél az, hogy egy ilyen gyermek se legyen Magyarországon – mondta, kiemelve az intézkedések közül például a gyermekétkeztetésre fordított pénzek jelentős megemelését.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: OECD-szinten is kimagasló a Magyarországon a családokra fordított támogatások összege. Az elmúlt hat évben nem volt olyan év, amikor ne nőtt volna ezek mértéke – hívta fel a figyelmet.


KDNP: hogyan segítik a bortermelőket?

Földi László (KDNP) arról kérdezte az agrárkormányzatot, hogy milyen eszközökkel segíti a bortermelőket.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: idén jó minőségű és mennyiségű borra lehet számítani. Beszámolt arról, hogy a 2011-2014 közötti jelentős mértékű borbehozatal külföldről 2015-re több mint 50 százalékkal esett vissza, és ez a kedvező tendencia folytatódik. A bortermelés alapvetése a megfelelő fajták telepítése volt, ehhez most nyíltak meg a pályázati források – mondta, kiemelve a piacra jutás és a piacvédés segítését is.


Alaptörvény

Fidesz: megkerülhetetlen a felelősség a magyar nemzet fennmaradásáért

Mátrai Márta kiemelte: egy valamit nem tudtak rögzíteni az alaptörvény megalkotásakor, a jövőt. Felelősségük abban áll, hogy tudnak-e úgy változni és változtatni, ahogy az élet megköveteli – mutatott rá, hozzátéve: az alaptörvény elfogadása óta rajtuk kívül álló veszélyek és gondok jelentek meg. Felelőtlenség lenne, ha ezeket a változásokat nem értenék meg – mondta.

Kitért arra, hogy megkerülhetetlen a felelősség a magyar nemzet fennmaradásáért és nemzeti közösségként való megőrzésében. A mostani kiegészítés rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme az állam alapvető kötelessége.

A magyar kormánynak magának kell megvédenie Magyarországon az európai értékeket – hangsúlyozta a fideszes politikus.

Érvként hozta fel, hogy a magyar társadalom látja és érzi a betelepülés lehetséges következményeit, s nem lehet 3,3 millió választó tudatos akaratát semmibe venni.

Felelősséget tekintve megegyezik a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következményeivel – figyelmeztetett. Közölte: pártállástól függetlenül minden képviselő támogatására számítanak.


KDNP: indokolt a módosítás

Hargitai János szerint indokolt az alaptörvény módosítása. Kiemelte: a népszavazás során nem csak a Fidesz és a KDNP szavazóinak akarata mutatott egyirányba, jóval nagyobb közösség jött létre.

Ez egy sorskérdés, nem kell nagy jósnak lenni, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása a világ hogyan kezeli a migráció és a bevándorlási kérdéseit – hangsúlyozta.

Ismertette a tervezett változtatásokat és hozzátette: a racionalitás is azt kívánja foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel.

Szólt az Európai Bíróság gyakorlatáról, valamint „a lopakodó jogalkotásról" és rámutatott: zajlik egy vita Magyarország és az unió között, ők kvótákban gondolkodnak, mi pedig alkotmányos identitásban gondolkodunk.

Fidesz: a parlament kötelessége figyelembe venni az emberek egyértelmű akaratát

Németh Szilárd (Fidesz) a parlament kötelességének nevezte, hogy figyelembe vegye az emberek népszavazáson kinyilvánított akaratát. Mint mondta, a baloldali ellenzéknek el kell számolnia saját választóival, a Jobbikot pedig csak a hatalom érdekli, egyedül Fodor Gáborral lehet érdemi vitát folytatni.

A kormánypárti politikus kiemelte, hogy soha ennyi ember nem szavazott még egy irányba. Kifejtette, hogy a NATO-tagságról szóló népszavazáson 49 százalék volt a részvétel és 85 százalék szavazott a belépésre, az uniós csatlakozásról szóló referendumon pedig 45 százalék vett részt és 83 százalék voksolt igennel. Ma sem a NATO-, sem az uniós tagságot nem kérdőjelezi meg senki – jegyezte meg.

Németh Szilárd kitért a kettős állampolgárságról szóló referendumra is, jelezve: noha másfél millió ember szavazott annak bevezetésére, a Fidesz-kormány hat évvel később fontosnak tartotta megtenni. Hozzátette: a határon túli magyarok körében magas volt a részvétel és 99 százalék feletti volt a nemek aránya a kvótareferendumon, mert ők tudják mi a kitelepítés és betelepítés.

KDNP: az európai civilizáció keresztény alapokon nyugszik

Aradszki András (KDNP) azt mondta, méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy a népszavazásban megnyilvánuló többségi akaratot az Országgyűlés beemelje az alaptörvénybe. Erkölcsi szempontok miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni annak a több mint 3,3 millió embernek a szavazatát, akik nemmel voksoltak – jelentette ki. Az európai civilizáció keresztény alapokon nyugszik, ennek az iszlám nem része – tette hozzá a politikus.

Fidesz: minden jogszerű eszközzel meg kell védeni a határokat

Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy több mint 3,36 millió ember várja azt, hogy minden jogszerű eszközzel védjék meg a határokat. Az országgyűlési képviselőknek az a feladata, hogy az alaptörvény módosításával biztosítsák ennek lehetőségét – tette hozzá.

Új egység jött létre Magyarországon és Magyarországért, miközben egy új politikai tér is kirajzolódni látszik – fogalmazott.

KDNP: meg kell óvni a társadalmat a hirtelen változástól

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, hogy a törvénymódosítás a rendkívüli veszélyeket magában hordozó hirtelen változás veszélyétől kívánja megóvni a társadalmat. Az előző nagy változtatásokról nem kérték Magyarország véleményét, szinte minden esetben a nagyhatalmak döntöttek az országot érintő radikális fordulatokról – jelentette ki.

Frakciótársa, Szászfalvi László ehhez azt tette hozzá, hogy az emberek biztonságáról, az állami szuverenitásról, a függetlenség és a nemzeti identitás megvédésről szól a törvényjavaslat, amelyet nem „jó kedvében" terjesztett be a kormány. Hangsúlyozta: nem volt lés nincs szó gyűlöletkeltésről, minden, ami történik az az ország és a nemzet védelmét szolgálja.