Büdzsé, – előrehozva

Címszavakban az első reakciók:

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: A jövő évi költségvetés az adócsökkentés, a tervezhetőség és fejlődés éve, a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb tartópillére lesz!

– MSZP: A költségvetés továbbra is azt a gazdaságpolitikát tükrözi, amely ezt a szomorú helyzetet eredményezte! 

–Jobbik: Ismét a megszorítások költségvetését nyújtotta be a kormány!

– DK: A leszakadás, a reménytelenség és a pangás költségvetése!

– LMP: A kormány kitart a rossz döntései mellett!

– DK: A leszakadás, a reménytelenség és a pangás költségvetése!

– PM: A 2016-os költségvetési javaslat csak a bankoknak és a legjobban kereső egymillió embernek kedvez, rajtuk kívül senki mást nem segít!

– Együtt: A jövő évi költségvetés „felzabálja az ország jövőjét”, az oligarchakormányzást, valamint a hatalmas állami bürokráciát szolgálja! 

– Szakszervezetek: Ez megint nem a jólét költségvetése!

+

A költségvetés, 2,5 százalékos GDP-növekedést, 2 százalékos államháztartási hiányt, 1,6 százalékos inflációt tervez. 15 790 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16 551 milliárd forint kiadási főösszeggel és 761,6 milliárd forint hiánnyal számol, 35 188 milliárd forint nominális GDP mellett.

A tervek szerint 140 milliárd forinttal több pénz jut a nyugdíjakra, 138 milliárddal több az életpályamodellekre, 11,4 milliárddal több a gyermekétkeztetésre, 31,2 milliárddal több az egészségügyre, szociális célokra, és 109 milliárd forinttal lesz több pénz oktatásra, sportra, és kultúrára.

Az idei 270 milliárd után jövőre 340 milliárdot költenek a közmunkára, további 40 ezer fővel kívánják növelni a közfoglalkoztatottak számát, 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen ilyen programokban.

+

A költségvetéssel párhuzamosan benyújtotta a kormány a jövő évi adótörvények javaslatát is. Első pillantásra szembeszökő különlegessége, hogy az elmúlt tíz év legrövidebb adócsomagja: alig több mint 30 paragrafusból áll, és - megalapozandó az adócsökkentés költségvetését - lényegében nem tartalmaz új adót vagy adóemelést, a közterhek vagy mérséklődnek, vagy nem változnak.

A személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra, a sertés tőkehúsok áfája 5 százalékra csökken 2016-ban. Mérséklődik a bankadó is: felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21 százalékra.

A javaslat szerint az első házasok kedvezménye együttesen érvényesíthető mértéke 5000 forint lesz hónaponként. A két eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény mértéke 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, havi 10 ezer forintról havi 20 ezer forintra nő.

A javaslat a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását állandó közteherré alakítja át. Emellett lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok adóelőnyt biztosítsanak azoknak a háziorvosoknak, akik megfelelnek két együttes feltételnek: összes árbevételük legalább 80 százaléka származik a háziorvosi tevékenységből, és adóalapjuk nem haladja meg a 10 millió forintot.

A javaslat  tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését is: havi összege 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.

Az előterjesztés szerint az új nyomvonalon létesített közművezetékek és a nagy (100Mbps) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

A társasági adózásról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával bevezeti a növekedési adóhitelt.Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egyik évről a másikra jelentősen növelik eredményüket, nem a tárgyévi, hanem a megelőző év adózás előtti eredményét meghaladó része után kell adót fizetni, a halasztás révén, így több forrásuk maradhat tevékenységük bővítésére.

A javaslat a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben is megfogalmaz átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.  További változás: 2016-tól a hitelintézetek az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, A fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetendő bankadó összegét a 2016-2018. időszakra.

Furcsasága a javaslatnak, hogy a már korábban bejelentett, az elit csapatok jóvoltából hangzatos  reklámot kapó reklámadó módosítása nem szerepel a mostani adócsomagban, –  külön önálló törvényjavaslatként kerül a parlament elé.

+

A két törvénycsomagot egyszerre tárgyalják. Május 27-én kezdődik az általános vita, ami 3 napig tart. Május 29-ig lehet benyújtani a módosító indítványokat. Élezik a pengéket, ezernél kevesebb módosító javaslatot aligha ér meg, melyből a kormány a korábbi tapasztat és gyakorlat alapján vélhetően „csak” a hasznosíthatóakat építi be a folyamatosan szidott és nemzetrontónak minősített költségvetésbe, adótörvénybe.

Bizottsági részletes vitával folytatódnak az ütközetek. Június 19-20-án formál végleges szövegjavaslatot róluk a Költségvetési Tanács.

A javaslatcsomagot - a korábbi hagyományoktól eltérően, nem az esztendő utolsó napjaiban –a június 22-i héten, zárószavazással elfogadhatja a parlament.

Válaszra várva

A héten azonban még újra rövid hetet köszönt a Tisztelt Ház. Mindössze kedden győzködhetik egymást. Híven a hagyományokhoz, zengzetes napirend előtti felszólalások nyitják. A Házszabály szerint csak országos ügyekben szabadna napirend előtt szólni, – de ki mondja meg, mi számít annak, s mi nem.

A folytatás még hangosabbnak ígérkezik. A kérdések és válaszok következnek. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni. Elmondják, felolvassák, időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget. Miden párt elégedetten megtapsolja a szószólóját. Így történik, mindig így történik. Elhangzásuk után vége lesz az  ütközetnek, - mehet ki merre lát.

Az azonnali kérdésekre elég egy órával az ülés kezdete előtt jelentkezni, a tervezett „mezítlábas” kérdések azonban már ismertek. Íme, a keddi ülés  „főszereplést” kínáló  témái.