A nyilatkozatok motiválták a legtöbb feljelentőt, és feljelentettet, (rágalmazás, becsületsértés), de voltak súlyosabb vádak is: kényszerítés bűntettének kísérlete, hűtlen kezelés bűntette magánokirat-hamisítás vétsége, életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés, kényszerítés bűntettének kísérlete, zaklatás vétsége.

A feljelentők között jeleskedett Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter, Szilvásy György a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, ám parlamenti képviselők is hősiesen támadtak és védtek.

Híres és hangos ügyek váltogatták egymást, a mentelmi jog felfüggesztéséhez azonban a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. S bár számtalanszor hangoztatták, hogy közvádas cselekmények ügyében ne illesse meg a mentelmi jog a képviselőket, szavazáskor másként gondolták. 

Huszonegy felmentő határozatot hozott 21 mentelmi ügyben a tavalyi esztendőben az Országgyűlés. Az MSZP politikusait szólították legtöbbször „ringbe", a KDNP és az SZDSZ képviselői nem kerültek tűzbe. 

VÁD	MSZP	FIDESZ	KDNP	SZDSZ	MDF	Független	ÖSSZESEN
Magánvádas mentelmi ügy	8	6	-	-	1	-	15
Közvádas mentelmi ügy	3	-	-	-	1	2	6
ÖSSZESEN	11	6	-	-	2	2	21

FIidesz

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Czomba Sándor	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Felfüggesztés	Fenntartás
Simon Miklós			Felfüggesztés	Fenntartás
Tilki Attila			Felfüggesztés	Fenntartás
Fazekas Sándor	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Molnár Oszkár	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Szijjártó Péter	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás

A Szolnoki Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Czomba Sándor, Simon Miklós és  Tilki Attila mentelmi jogának a felfüggesztése tárgyában, mivel ellenük dr. Helmeczy László és Tóth Viktor feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„A HírTV Célpont című műsorában Czomba Sándor azt állította, hogy Tóth Viktor - Veres János kampányfőnöke – dr. Helmeczy László ügyvéd közreműködésével arra adott megbízást egy Baráth Miklós nevű személynek, hogy a HÍR T V két ártatlan újságírójának gépkocsijába kábítószert csempésszen azért, hogy ellenük büntetőeljárás induljon és így a HIR TV-t, mint ellenzéki sajtóorgánumot lejárassák... Czomba Sándor ezt követően két képviselőtársával – dr. Tílki Attila és dr. Simon Miklós – tartott közös sajtótájékoztatóján a műsort kommentálva kijelentette, hogy Dr. Helmeczy László és Tóth Viktor bűnös tevékenységet folytatott, és amennyiben a Miklós nevű diller nem akadályozza meg az akciót, akkor a két HÍR TV-s ártatlanul került volna letartóztatásra, később pedig esélyük sem lett volna magukat tisztázni... Simon Miklós a műsort kommentálva kijelentette, hogy összefüggést lát a HÍR TV-s kábítószeres ügy és az ő terhére elkövetett bűncselekmények között. Újságírói kérdésre válaszolva közölte továbbá: Az a minimum, hogy távozniuk kell, nincs helye a közéletben a két szabolcsi politikusnak... Tilki Attila ezt követően kijelentette, hogy: Két közgyűlési tag keveredett bele, Tóth Viktor és dr. Helmeczy László, és akik ilyen ügybe keverednek, azoknak helyük van-e a közéletben? Megpróbálják ellehetetleníteni a sajtó munkáját... A sajtótájékoztatóról tudósítást adott az Index-kelet hírportál, a Kelet-magyarország napilap, továbbá a Kölcsey Televízió."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. június 22-i ülésén tárgyalta. Tagjai közül a mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontja szerint Czomba Sándor, Simon Miklós és Tilki Attila sajtótájékoztatón tett kijelentései nem függenek össze az országgyűlési képviselői minőségével, ezért a mentelmi jog által védett képviselői véleménynyilvánítási szabadság erre az ügyre nem alkalmazható. A mentelmi jog felfüggesztésére nemmel szavazók illetve tartózkodó szavazó álláspontja viszont az volt, hogy „közszereplők egymás közötti vitájáról van szó, ezért a mentelmi jog fenntartása indokolt. Mindezek alapján a Mentelmi bizottság 4 igen, 2 nem, egy tartózkodó szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy mindhárom képviselő mentelmi jogát függessze fel.

Az Országgyűlés elvetette e tanácsot. Még - pártjuktól eltérően – Gyurcsány Ferenc, Garai István Levente, Hagyó Miklós,  Ipkovich György, Gál J. Zoltán, Tóth Gyula, Tittmann János (MSZP) is a felfüggesztés ellen szavazott.  

+

Fazekas Sándor mentelmi jogának megsértését sérelmezte. Bejelentése és a hozzá csatolt bírósági végzések szerint vele szemben egy rágalmazás vétsége miatti büntetőügyben úgy folytatott eljárást a Szolnoki Városi Bíróság, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, hogy nem kérték az Országgyűlés döntését, a mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi joga megsértésének bejelentésén kívül fellebbezést nyújtott be az említett Megyei Bírósághoz is, amelyben utalt arra, hogy országgyűlési képviselő, és így vele szemben büntetőeljárás csak akkor indítható, illetve folytatható, ha mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette. Az ügyben végül is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a büntetőeljárást felfüggesztette, megállapítva a mentelmi jog tárgyában történt döntés nélküli eljárás miatti törvénysértést, és egyidejűleg kérte az Országgyűlés állásfoglalását abban, hogy a feljelentés, azaz a rágalmazás vétsége miatti ügyben felfüggeszti-e avagy nem dr. Fazekas Sándor mentelmi jogát. Végzéséhez mellékelte az ügyben keletkezett bírósági iratanyagot, mely szerint:

„A feljelentő dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, aki a Karcagi Híradó-Polgári Közéleti folyóirat 2007. október 23-ai számában megjelent közlemény miatt ismeretlen tettes(ek) ellen tett feljelentést, mert az újság 2-ik oldalának alsó részén bekeretezvea következő kiemelt felszólítás jelent meg : „ Várjuk, hogy Vadai Ágnes, mint a Fiatal Baloldal tagja tisztázza, milyen szálak fűzik Zuschlagékhoz. Számoljon el azzal, honnan vette a pénzt választási kampányában a több millió forintos lengő plakátjaihoz. – A lap egyik szerkesztője dr. Fazekas Sándor."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17.-i ülésén tárgyalta. A bizottság először abban a kérdésben határozott, hogy a megnevezett bíróságok megsértették-e dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát. A bizottság 7 igen 1 tartózkodás szavazati aránnyal megállapította, hogy megsértették mentelmi jogát. Ezt követően tárgyaltak, illetve döntöttek a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó bírósági megkeresésről. A bizottság többsége úgy vélte: két közszereplő egymás közötti vitájában az egyik fél részéről történt politikai véleménynyilvánítás miatt nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése. A tartózkodók álláspontja szerin viszont határesetről van szó, hiszen Fazekas Sándor politikai felszólítása enyhén szólva célzatosnak, burkolt vádaskodásnak is tűnhet. Mindezekre tekintettel a bizottság 6 nem és 2 tartózkodás mellett azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Fazekas Sándor mentelmi jogát ne függessze fel.

Az Országgyűlés többsége hallgatott a jó szóra, (118 igen, 212 nem, 17 tartózkodás). 

+

A Kazincbarcikai Városi Bíróság kérte Molnár Oszkár mentelmi jogának felfüggesztését. Feljelentői szerint:

„2009 júniusában Molnár Oszkár edelényi polgármester Edelény Önkormányzat Képviselő-testületének az ülésén kijelentette, hogy tudomása van arról, miszerint a szendró'ládi és laki roma asszonyok magzataikat úgy károsítják, hogy gyógyszereket szednek, illetve gumikalapáccsal bántalmazzák őket azzal a céllal, hogy fogyatékos gyermekek szülessenek, ezáltal kiemelt családi pótlékot igényelhessenek."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. október 13-i ülésén jelenlevő nyolc képviselő közül négy a mentelmi jog felfüggesztésére szavazott, négy pedig tartózkodott. A felfüggesztésre voksolók szerint Molnár Oszkár kijelentései nagyon súlyos, közszereplői normákon túllépő állításokat tartalmaznak. Ezek összeegyeztethetetlenek az országgyűlési képviselői megbízatásával. A tartózkodó szavazatot leadók a magánvádas ügyekben a mentelmi jogot fenntartó gyakorlatra utaltak, továbbá arra, hogy a feljelentők rendelkezésére áll a hatékony személyiség-jogvédelmi polgári bírósági keresetindítás lehetősége.

Az Országgyűlés 188 igen, 8 nem, 141 tartózkodás (Fidesz-KDNP) kíséretében elutasította a mentelmi jog felfüggesztését. A szavazás érdekessége, hogy Kapolyi László (MSZP) pártjától eltérően igen helyett nemmel voksolt.

+

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés döntését Szijjártó Péter mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Draskovics Tibor és Szilvássy György rágalmazás vétsége miatt pótmagánvádat nyújtott be, mely szerint:

„Szijjártó Péter 2008. szeptember 27. napján az Országos Sajtószolgálat útján az alábbi közleményt adta ki: „A lehallgatási botránnyal kapcsolatos legújabb hangfelvételek mindenki számára világosan bizonyítják, hogy a Fidesz és politikusai semmilyen törvénytelen ügyletben nem vettek részt. Törvénysértést a Gyurcsány-Szilvásy-Draskovics-féle, kommunista időket idéző hálózat követett el, amikor - nem először - ellenzéki képviselőket hallgatott le, és próbált alaptalanul besározni. Ha a titkosszolgálat képviselőket hallgat le, azzal nem egyszerűen megsért egy törvényt, hanem az egész demokrácia ellen vét. A Fidesz a törvényesség és a rend pártja, a történtek nem maradhatnak komoly jogi és politikai következmények nélkül." A közleményben foglalt szöveg azon részei, amelyek tényállításként arról szólnak, hogy ellenzéki képviselőket hallgattak le, nem felelnek meg a valóságnak, ezért a becsület csorbítására alkalmasak."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. szeptember 15-i ülésén tárgyalta. A kialakult többségi álláspont szerint azért nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mivel közszereplők egymás közötti ügyeiben éppen a politikai vita lényegét szüntetné meg. Különösen érvényes ez pártok és politikai csoportok szóvivői esetén. Utaltak továbbá arra a mentelmi bizottsági gyakorlatra, amely ilyen ügyekben szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog fenntartását javasolta. Az ezzel ellentétes kisebbségi álláspont szerint azért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mivel a pótmagánvád tárgyává tett nyilatkozat egyes részei olyan valótlan tényállításokat tartalmaznak, amelyekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítási szabadság. Mindezekre tekintettel a bizottság 3 igen 6 nem és 1 tartózkodás szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szijjártó Péter mentelmi jogát ne függessze fel.

A Tisztelt Ház megfogadta a Mentelmi bizottság „tanácsát", (135 igen, 195 nem, 25 tartózkodás). Meglepetésre az MSZP-ből is 16-an a felfüggesztés ellen szavaztak, 24-en pedig tartózkodtak.

MSZP

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Karsai József	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
	közvádas	Kényszerítés bűntettének kísérlete	felfüggesztés	Fenntartás
	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Nagy Imre	magánvádas	Becsületsértés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
	magánvádas	Becsületsértés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
	magánvádas	Becsületsértés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Szabados József	közvádas	Hűtlen kezelés bűntette	felfüggesztés	Fenntartás
		magánokirat-hamisítás vétsége
Alexa György	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Arató Gergely	közvádas	Életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés	Fenntartás	Fenntartás
Demendi László	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Nyakó István	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás

A Békéscsabai Városi Bíróság kérte, két alkalommal is kérte, az Országgyűlés állásfoglalását dr. Karsai József mentelmi jogának felfüggesztéséről.  Mindkétszer: dr. Schmidt Gábor és Schmidt Mária tett feljelentést ellene, rágalmazás vétsége miatt. A feljelentések szerint:  

„Karsai József a Békés Megyei Hírlapban cikket jelentetett meg 2008.08.21.-én, amelyben ahhoz a gyenge trükkhöz folyamodott, hogy név szerint nem, csupán olyan sértő körülményekre utalt, amelyek alapján beazonosíthatóak...2009 február 25.-én, illetve 27.-én zsarolásra utaló kijelentés tett egy Békés megyei internetes fórumon a Békés Megyei Hírlap online kiadásában."

A Mentelmi bizottság az ügyet először a 2009. február 17.-i ülésén, majd 2009. június 8-án tárgyalta. Az ülésen megjelent képviselő előadta, hogy egy notórius feljelentő testvérpárról van szó, akik alaptalanul vádolják. Utalt arra, hogy több polgári pert is kezdeményeztek vele szemben, amelyekben a bíróság elutasította a kereseteiket. A bizottság az eset összes körülményének gondos mérlegelése után, különös figyelemmel a sérelmezett újságcikkre, mindkét alkalommal egyhangúlag megállapította, hogy a feljelentés teljesen alaptalan, zaklató jellegű.

Az Országgyűlés, első alkalommal 1 igen, 347 nem, 3 tartózkodás mellett, másodjára 1 igen, 202 nem, 1 tartózkodás kíséretében, hasonlóan vélekedett. Az igen gazdái Rácz Róbert (Fidesz) és Jauernik István (MSZP); a tartózkodásoké: Horváth Klára (MSZP), Ékes Ilona, Spiák Ibolya (Fidesz) voltak.

+

A Legfőbb ügyész is indítványozta Karsai József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kényszerítés bűntette kísérletének megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:  

„Dr. Karsai József országgyűlési képviselő 2008. július hó 18. napján a délutáni órákban a magyarbánhegyesi művelődési házban a dinnye felvásárlási árának rohamos csökkenése miatt lakossági fórumot tartott, amelyen a térség dinnyetermesztői vettek részt. A résztvevők elhatározták, hogy - „ spontán blokádot" szervezve – mezőgazdasági gépekkel mindaddig megakadályozzák a környékbeli felvásárló telepekről történő ki- és beszállítást, amíg a felvásárlók nem garantálják a 30 .-Ft-os kilogrammonkénti átvételi árat, amely akkor 20 Ft körül mozgott. 2008. július 20-án reggel 8 óra körüli időben dr. Karsai József irányításával a saját, illetve fia tulajdonában lévő mezőgazdasági vontatókkal Medgyesbodzáson, a Magyar Termés TÉSZ Kft birtokában lévő telephelyet vették blokád alá. Ennek érdekében kb. 40-50 fő részvételével, tehergépjárművekkel -  a KRESZ előírásait megsértve –  eltorlaszolták a Kft. be- és kijáratait, több napos blokád kilátásba helyezésével. A rendőrség – szabálysértési feljelentések kilátásba helyezésén kívül - nem tett és nem is tervezett intézkedést a blokád megszüntetése érdekében. A Magyar Termés TÉSZ Kft. szinte kivétel nélkül külföldre szállítja a dinnyét, késedelem esetén kötbért kell fizetnie. A konkrét esetben Karsai József az általa irányított személyeken keresztül a telephely kijáratainak járművekkel való eltorlaszolásával, a feljelentő gazdasági tevékenységének megbénítására alkalmas blokád több napos fenntartásával való fenyegetéssel, olyan súlyos vagyoni jellegű hátrány okozását helyezte kilátásba, amely objektíve alkalmas volt arra, hogy a feljelentőben komoly félelmet keltsen. Simonka György sértett az adott helyzetben a helyszínen levő rendőrök passzív magatartását látva nem számíthatott a rendőrség közbelépésére a blokád megszüntetését illetően, tehát alappal tarthatott attól, hogy az akár több napig is eltarthat, ezért aláírta a kötelezettségvállaló nyilatkozatot.  Az adott esetben dr. Karsai József tudata átfogta a kényszerítés bűntette törvényi tényállásnak megfelelő tényeket. A blokádban résztvevők cselekvőségét ő irányította, azok utasításainak megfelelően jártak el, s az ő helyszíni magatartása meghatározó volt abban a vonatkozásban, hogy a kivonult rendőrség lényegét tekintve passzív magatartást tanúsított, a blokád felszámolását meg sem kísérelte, amely a fenyegetés komolyságát igazolta. A leírt cselekmény – bizonyítottsága esetén – a Btk. 174. §-ában meghatározott kényszerítés bűntette kísérlete megállapítására alkalmas. A bűncselekmény megalapozott gyanúját Simonka György feljelentő, a helyszínen intézkedő rendőrök, a blokád idején a helyszínen tartózkodó személyek tanúvallomásai, a rendőri jelentések, a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság által a helyszínen készített videofelvétel, a blokádot megvalósító mezőgazdasági vontatók tulajdonosi adatai, a beszerzett fuvarokmányok, a Mórakert TÉSZ Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Kft. átirata és annak mellékletei támasztják alá. "

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Karsai József előadta, hogy először megbeszélésre hívta a felvásárlókat, majd a termelőket. Részletes érvekkel, többek között a KRESZ vonatkozó rendelkezéseire való hivatkozással cáfolta azt, hogy blokád volt, annyi történt, hogy az 5 felvásárló telephelye, köztük a Magyar Termés TÉSZ Kft. gépjármű beállói elé álltak. „A KRESZ megsértéséért  egy traktorost a rendőrök megbüntettek. Útelzárás, illetve bűncselekmény nem történt. A feljelentést tevő felvásárló cég el tudta vinni áruját." Végezetül előadta, hogy ő, hanem őt fenyegette meg a cég ügyvezetője.

A mentelmi jog fenntartása mellett érvelők szerint a bizottság az elmúlt négy parlamenti ciklusban többször is egyértelműen állást foglalt abban, hogy a közvádas indítványok esetében nem jelent automatizmust a mentelmi jog felfüggesztése, lévén a parlamenti képviselők az ügy összes körülményét mérlegelve, szabadon döntenek. „Minden parlamenti ciklusban előfordult, hogy a bizottsági ülésen politikai, lelkiismereti aggályok fogalmazódtak meg az ügyészségi és nyomozati hatósági eljárások kapcsán. A mentelmi jog felfüggesztése olyan látszat kelthet, mintha a bűnüldöző szervezetek nem azonos mércével mérnék a termelők védelmét felvállaló különböző demonstrációkkal szükségképpen együtt járó akadályoztatásokat. Általában és ebben a konkrét esetben is igaz az, hogy az érdekérvényesítés során keletkezett kár nem bűncselekményi kategória, hanem polgári peres úton rendezhető kártérítés alapjául szolgálhat. A parlament tekintélyének lejáratását szolgálná, ha a kistermelők érdekeiért kiálló képviselő mentelmi jogát felfüggesztenék."

A mentelmi jog felfüggesztésére voksoló képviselők a bizottság eddigi azon gyakorlatára utaltak, amely szerint közvádas ügyben szinte kivétel nélkül a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, mivel „ez szolgálja a parlament tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is azt kívánja, hogy a gyanú alaptalansága, vagy megalapozottsága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjon." Mindezek alapján a bizottság 5 igen 4 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Karsai József mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

A Tisztelt Ház, jóval csendesebb körülmények között, 19 igen, 319 nem és 13 tartózkodás kíséretében elutasította a Mentelmi bizottság indítványát, s megőrizte Karsai József mentelmi jogát. Az SZDSZ-en kívül „

+

Az Egri Városi Bíróság kérte Nagy Imre mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bogdán Péter Kenderes Város polgármestere, Faludi Sándor a Nemzeti Összefogás a Falvak és Gazdák Védelméért Egyesület országos elnöke feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt. Mindhárom feljelentés ugyanazt sérelmezte:

„Dr. Nagy Imre a Heves Megyei Hírlap 2008. október 11-i számában megjelent tudósításban azt nyilatkozta, hogy az aznap Szilvásváradon, a Szalajka völgyében, a Kárpátok Őre Emlékműnél megrendezett Kárpát-medencei Találkozón Habis László egri polgármesteren kívül „szinte csak a magyar szélsőjobboldal emblematikus figurái szerepelnek."

A Mentelmi bizottság 2009. február 17-i ülésén megállapította, hogy dr. Nagy Imre sérelmezett kijelentése a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik, a büntető útra terelés, a vonatkozó törvények, illetve az alkotmánybírósági állásfoglalások szerint sem indokolt.  Erre tekintettel a bizottság mindhárom feljelentés esetében egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Nagy Imre mentelmi jogát ne függessze fel.  

A Tisztelt Ház többsége mindhárom esetben elfogadta az „ajánlatot", (6 igen, 334 nem, 12 tartózkodás; 7 igen, 334 nem, 11 tartózkodás; 8 igen, 333 nem, 11 tartózkodás).  

+

A Legfőbb ügyész Szabados József mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés bűntette, illetve magánokirat-hamisítás vétsége megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte.  Indítványa szerint:

„Szabados József, Baktalórántháza alpolgármestere a polgármesterrel történt megállapodás alapján egyéni vállalkozóként fiktív számlákat nyújtott be az önkormányzathoz el nem végzett tevékenység teljesítéséről. Ezek alapján 2005-ben 2 millió 250 ezer forintot, míg 2006-ban 6 millió 250 ezer forintot vett fel az önkormányzattól. A számlában feltüntetett szolgáltatások alapjául szolgáló írásbeli szerződés nem készült. A számlákat az arra jogosultak nem ellenjegyezték, nem utalványozták. A szolgáltatás teljesítését igazoló okirat nem készült. A kötelezettségvállalásról a képviselő-testületnek határozata nem született, a 2005. évi költségvetésben nem szerepelt. Ezen kívül a polgármester és Szabados József alpolgármester a helyi temető kerítési munkálatait végző vállalkozótól elfogadták a teljesítésről szóló, a valós ellenszolgáltatáshoz képest jelentősen eltúlzott irányárat, számláját, és ezzel 3 millió 711 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzatnak."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17-i ülésén megjelent Szabados József értetlenségét fejezte ki, vitatta az ügyészi megkeresésben foglaltakat. Előadta, hogy fiktív számlákat nem nyújtott be. Pályázatok elkészítésére vonatkozott cégének megbízatása, ami 80-100 millió forintba került volna más általi munkavégzés alapján. A képviselőtestület tudott a polgármester megbízása alapján elvégzett tevékenységéről, mert az a költségvetésben is szerepelt. 

A bizottság többsége (6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás) a mentelmi jog felfüggesztését javasolta. Hangsúlyozták: „ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék."  

Az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta a Mentelmi bizottság javaslatát.  Nem függesztette fel Szabados József mentelmi jogát, (160 igen, 170 nem, 14 tartózkodás).  Az MSZP és az azóta szétesett MDF frakció állt ki mellette, érte. A szavazás érdekessége, hogy négy szocialista képviselő (Géczi József Alajos, Mécs Imre, Szirbik Imre, Tatai-Tóth András), pártjától eltérően, a felfüggesztés mellett voksolt.    

+

Alexa György mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte, mivel ellene Meggyes Tamás országgyűlési képviselő, Esztergom város polgármestere feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Alexa György 2009. szeptember 28-án az Országgyűlés plenáris ülésnapján elmondott interpellációjában valótlan kijelentéseket tett, nevezetesen: annak a gyanúja merült fel, hogy a városvezető közpénzből építtet tavat a háza elé, amely a polgármester hitelességét kérdőjelezi meg", illetve „a mélygarázs ügy a polgármester gazdasági felkészülését kérdőjelezi meg."

A Mentelmi bizottság megállapította, hogy „az ügy tipikusan a képviselői szólásszabadság körébe tartozik", ezért azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Alexa György mentelmi jogát ne függessze fel.

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot, (124 igen. 191 nem, 4 tartózkodás).

+

A Legfőbb Ügyész kezdeményezte Arató Gergely mentelmi jogának felfüggesztését életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:

„2008. május 11-én kerti grillsütés előkészülete során Arató Gergely - szülői felügyeleti kötelességeit megszegve - elmulasztotta 6 éves gyermekét a tűz közeléből elküldeni, aki a kicsapó láng miatt közvetlenül életveszélyes sérülést szenvedett."

A Mentelmi bizottság ülésén a képviselő úr elmondta, hogy gyermeke azóta meggyógyult, jól van. A bizottság az eset körülményeinek mérlegelése után egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Arató Gergely mentelmi jogát ne függessze fel.  

Az Országgyűlés többsége hasonlóan vélekedett, (32 igen, 255 nem, 40 tartózkodás).

+

 A Nyíregyházi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Demendi László mentelmi jogának felfüggesztéséről, mivel ellene Tóth András Újfehértó polgármestere feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: 

„Demendi László 2009. június 17.-én Nyíregyházán sajtótájékoztatót tartott, amelyen a következő valótlan tartalmú kijelentéseket tette:: Újfehértón a városvezetés 1,7 milliárd forintra növelte a hitelállományt, ráadásul a hitelállomány konstrukciója rossz . . . A polgármester gyakran kerül konfliktusba a képviselő testület fideszes képviselőjével és 117 nap szabadságot vett ki . . .  A polgármesteri hivatal működése megbénult a közüzemi számlatartozások nem fizetése miatt. A beruházások elindultak ugyan, azonban az önkormányzat nem rendelkezik önerővel, - hiteltelen a vezetés."

A Mentelmi bizottság 2009. október 13-i ülésén Demendi László elmondta, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakat dokumentumok támasztják alá, ezekért kész akár a bíróság előtt is vállalni a felelősséget. A bizottság megállapította, hogy a feljelentés tárgyává tett nem durva kijelentések a képviselői szólásszabadság körébe tartozóak, ezért a mentelmi jog felfüggesztése nem indokolt.   

Az Országgyűlés többsége is hasonlóan vélekedett, (3 igen, 356 nem, 2 tartózkodás. A 3 igen gazdája Demendi László! (MSZP), Simon László, Tilki Attila (Fidesz), a 2 tartózkodásé pedig Barabásné Czövek Ágnes, dr. Horváth Klára MSZP.) 

+

Nyakó István ellen Meggyes Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz), Esztergom polgármestere tett feljelentést rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Nyakó István sajtótájékoztatóján több, a becsület csorbítására alkalmas tényt állított, így többek között: Fidesz közeli cégek az ellenzéki vezetés alatt álló önkormányzatoktól több tízmilliós megrendeléseket kaptak többek között olyan tanulmányokért, melyre semmi szüksége nem volt az adott önkormányzattoknak. A közpénzből fizetett tanulmány célja volt, hogy növelje a városvezető személyes népszerűségét, politikai támogatottságát. Tartalmazza, hogy miként lehet megszerezni a választók adatait Interneten keresztül, azok későbbi politikai felhasználása céljából; arra vonatkozó ötleteket is ad, hogy milyen módokon lehet politikai célokra felhasználni az önkormányzati lap munkatársait, sőt azt is tanácsolják, hogy havi rendszerességgel írassanak velük hangulatjelentéseket... - A sajtótájékoztatóról az MSZP. Hu internetes oldal közölt tudósítást és az elmondottakat a Népszava cikke is támogatta."

A Mentelmi bizottságban a mentelmi jog fenntartására szavazó hat bizottsági tag álláspontja szerint: „Két országgyűlési közszereplő egymás közötti vitás ügyének büntetőeljárási útra terelése nem szolgálja a parlamenti demokrácia ügyét, sőt csorbítja az Országgyűlés tekintélyét. Egyébként is abszurditásokhoz vezetne, ha a pártok és a frakciók szóvivőinek nyilatkozataihoz mindannyiszor feljelentések, magánindítványok kapcsolódnának."

A mentelmi jog felfüggesztésére szavazó négy bizottsági tag szerint viszont a sajtótájékoztatón elhangzott, bűncselekmény gyanúját megfogalmazó súlyos állítások – különösen a közpénz hűtlen kezelésére vonatkozó kitétel – már túllépik azt a határt, amit egy közszereplő tűrni köteles. Összességében a Mentelmi bizottság, 6 nem és 4 igen szavazattal, azt javasolta, hogy a képviselő mentelmi jogát ne függesszék fel.  

Az Országgyűlés 125 igen szavazattal, 221 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett Nyakó István képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Az öt tartózkodó: Hárs Gábor, Horváth Klára, Nyakó István (MSZP), Fazekas Sándor, Halász János (Fidesz) volt.

MDF

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Dr. Dávid Ibolya	Magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Lengyel Zoltán	Közvádas	Zaklatás vétsége	Felfüggesztés	Fenntartás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Almássy Kornél, az MDF-ből kizárt korábbi alelnök feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Feljelentett 2008. szeptember 12-i sajtótájékoztatóján, mint az MDF elnöke, felmutatott egy CD-t. Álláspontja szerint az ezen levő hangfelvétel egy bűncselekmény elkövetésére utal. Feljelentett szerint „egy ismerősén keresztül arra kérte Almássy Kornélt, hogy vonuljon ki az MDF politikájából és a közéletből, mert méltatlan ember egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket maga igénybe vesz vagy támogat" . Feljelentett ezt megerősíti, amikor kijelenti a következőket. „Ezt valóban kértem tőle, hogy tegye meg péntek délelőtt, de ezt nem tette meg." Úgy érzem egyértelmű, hogy feljelentett becsületembe gázolt, amikor egy, szerinte bűncselekménnyel hoz engem kapcsolatba, és méltatlan embernek nevez." 2008. szeptember 18-án megjelent az MDF sajtóban a feljelentett beadványa a Legfőbb ügyészhez. Ebben ismét foglalkozik a feljelentett, a fent említett, szerinte bűncselekményre utaló hangfelvétellel, és rám vonatkoztatva a következőket írja: „Az MDF alelnöke is érintett az ügyben" Egyértelmű, hogy itt is bűncselekménnyel hoz összefüggésbe a feljelentett."

A Mentelmi bizottság 2009. február 17-i ülésén Dávid Ibolya ismertette a megfigyelési ügyben tett nyilatkozatait, intézkedéseit, és kijelentette, hogy azokért változatlanul vállalja a felelősséget, akár a mentelmi joga felfüggesztésével járó következményeket is. Véleménye szerint az indítvány igazi célja a sajtó érdeklődésének fenntartása. Megjegyezte továbbá, hogy a Legfőbb ügyészséghez írt leveleiben tájékoztatást kért, és senkit nem jelentett fel.

A bizottság megállapította, hogy az ügy tárgyát két közszereplő közötti nyilvános vita, illetve politikai véleményközlések képezték, melyek büntetőjogi útra történő terelése indokolatlan. A tartózkodással szavazók nem fejtettek ki részletes álláspontot, csupán arra utaltak, hogy fontos lenne a hanganyag kiszivárgása kapcsán megismerni a titkosszolgálatok szerepét. A bizottság végül 5 nem és 4 tartózkodás mellett azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Dávid Ibolya mentelmi jogát ne függessze fel.

Az Országgyűlés is hasonlóképpen döntött, (135 igen, 204 nem, 8 tartózkodás). Az MSZP-ből egyedül Mécs Imre voksolt a felfüggesztés mellett, az MDF-ből és az SZDSZ-ből senki.  

+

A Legfőbb ügyész indítványozta Lengyel Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését volt házastársa sérelmére elkövetett zaklatás vétsége megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:

„Lengyel Zoltán 2007. december hónaptól kezdődően az általa használt mobiltelefon készülékekről több alkalommal felhívta volt házastársát, illetve SMS-t küldött neki azzal a céllal, hogy magánéletét, intim szféráját megzavarja, szidalmazza. Az elkövetési időszak utolsó hónapjaiban néhány napos időközzel, illetve egyes napokon több alkalommal tette ezt. Lengyel Zoltán ezen túlmenően több alkalommal, változó időpontokban az általa használt gépjárművel megállt volt házastársa háza előtt és konkrét ok nélkül, kizárólag háborgató jelleggel a gépjármű hangjelzését használta. A cselekmény elkövetése miatt, volt házastársa 2008. július 23.-án a rendőrségen joghatályos magánindítványt terjesztett elő Lengyel Zoltánnal szemben."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17-én tárgyalta. Az ülésen megjelent Lengyel Zoltán előadta, hogy volt feleségére rendszeresen panaszkodtak, amit tudomására akart hozni, azonban leveleit, a későbbiekben tértivevényes leveleit, nem vette át, ezért telefonált, illetve küldött SMS-eket. Elmondta még, hogy gyermekei láthatását akadályozza, és ráadásul alaptalan tartásdíj-pert indított ellene, holott ezt rendszeresen fizeti, nincs hátraléka.

A bizottság álláspontja szerint a Legfőbb ügyész által vázolt cselekmények kizárólag a képviselő magánéletéhez kapcsolódnak. Az Országgyűlés tekintélyének megóvása és az érintett képviselő érdeke is egyértelműn azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Mindezek alapján a Mentelmi bizottság többségi (8 igen, 1 tartózkodás) szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Lengyel Zoltán mentelmi jogát függessze fel.

A Tisztelt Ház másként döntött: Lengyel Zoltán mentelmi jogát nem függesztette fel, (170 igen, 151 nem, 31 tartózkodás). Támogatói az MSZP és az MDF padsoraiban ültek.

Független 

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Dávid Ibolya	közvádas	Személyes adattal visszaélés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
		kényszerítés bűntette
Herényi Károly	közvádas	Személyes adattal visszaélés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
		kényszerítés bűntette

A Legfőbb ügyész kérte Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését, hangsúlyozván, hogy megalapozottan gyanúsíthatók „2 rendbeli a Btk. 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző személyes adattal visszaélés vétségével, valamint 1 rendbeli, a Btk. 174 . § ütköző kényszerítés bűntettével." A legfőbb ügyész által közölt tényállás szerint:

„2008. augusztus elsején Tóth János telefonbeszélgetést folytatott Csányi Sándorral, amelynek során Tóth János elmondta, hogy egyesek azt szeretnék, ha „Dávid Ibolyára keresnének terhelőket ", mert „meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az alelnök Almássy Kornél „van benne" .  E telefonbeszélgetés anyaga CD lemezre másolva 2008 . szeptember 10-én dr. Dávid Ibolyához került, aki lejátszotta a telefonbeszélgetést Herényi Károlynak, és megállapodtak abban, hogy szeptember 12-én délelőtt dr. Dávid Ibolya Csányi Sándort keresi fel, s lejátssza neki a CD-t, míg Herényi Károly, Tombor András, Almássy Kornél tanácsadójénak hozza a tudomására, hogy rendelkezésükre áll a telefonbeszélgetés hanganyaga. Mindkét találkozó létrejött. Herényi Károly Tombor Andrásnak átadta a telefonbeszélgetés szó szerinti leiratát, majd egy másik papírt is, amelyen az állt, hogy Almássy Kornél döntést hozhat arról, hogy az MDF rendkívüli sajtótájékoztatóján lemond parlamenti mandátumáról, és nyilvánosan bocsánatot kér azért, mert „megengedhetetlen eszközökkel kampányol ", vagy a telefonbeszélgetés hanganyaga a sajtótájékoztatón nyilvánosságra kerül. Tombor András miután az iratot elolvasta, közölte, hogy jogellenes magatartást nem tanúsítottak, az okiratban foglalt „ultimátumra" azonnal nemet mondott. Csányi Sándor megerősítette, hogy tartalmát tekintve volt ilyen beszélgetés, majd felhívta Tóth Jánost, aki közölte, hogy dr. Dávid Ibolyára vonatkozóan adatot nem gyűjtöttek. Dr. Dávid Ibolya közölte, hogy a 13. 00 órakor tartandó sajtótájékoztatóján a telefonbeszélgetést nyilvánosságra hozza, ha Almássy Kornél nem lép vissza az MDF elnökjelöltségtől, nem mond le az alelnöki posztjáról, és nem lép ki az MDF-ből. Csányi Sándor dr. Dávid Ibolya felhívásait közvetítette Almássy Kornélnak, illetve Almássy Kornél elutasító válaszát tolmácsolta dr. Dávid Ibolyának, majd kifejezetten tiltakozott, közölve, hogy a telefonbeszélgetés nyilvánosságra hozatalához nem járul hozzá. 2008. szeptember 12-én 13. 00 órakor dr. Dávid Ibolya sajtótájékoztatót tartott, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát bemutatta és átadta a sajtó képviselőinek. A leiraton az érintettek nevei kezdőbetűkkel kerültek megjelölésre. Kijelentette, hogy a telefonbeszélgetés során elhangzottak bűncselekmény elkövetésére utalnak, illetve, hogy ez összefüggésben áll az UD Zrt. képviselői ellen korábban indult büntetőüggyel és utalást tett arra, hogy további hangfelvételek állnak rendelkezésére. Másnap Almássy Kornél képviselőjével közölte, hogy ha Almássy Kornél nem támogatja őt az elnökké történő megválasztásánál, akkor a további hangfelvételeket is nyilvánosságra fogja hozni. Almássy Kornél a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az MDF-ben betöltött tisztségeiről, párttagságáról lemondjon. Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly cselekménye Almássy Kornél politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, ennek eredményeként Almássy Kornél, mint közszereplő társadalmi, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak. Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly, Tóth Jánosnak és Csányi Sándornak ugyancsak jelentős érdeksérelmet okoztak, közmegítélésükben azt a látszatot keltették, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre."

E tényállást a Legfőbb ügyész a Mentelmi bizottság elnökének megkeresésére a következőkkel egészítette ki:

„Az indítványt megalapozó nyomozás az UD Vagyonvédelmi Zártkörű Részvénytársaság vezérigazgatója jogi képviselőjének 2008. szeptember 15-én kelt feljelentésén és az ahhoz csatolt telefonbeszélgetés szó szerinti leírását tartalmazó mellékleten alapult. A feljelentés tartalmazza, hogy a beszélgetés 2008. szeptember 11-én nyilvánosságra került a Magyar Televízió I. csatornájának „Este" című műsorában, míg a hanganyag - amelyet ismeretlen személy a beszélgető felek hozzájárulása nélkül rögzített - a feljelentő által nem ismert módon került az MDF elnökének birtokába."

A Mentelmi bizottság ülésén Dávid Ibolya kifejtette: jogi álláspontja szerint a kényszerítés bűncselekményét az országgyűlési képviselő, aki hivatalos személy, nem követheti el, mivel ez a Btk. szerint kizárt. Elmondta továbbá, Almássy Kornél visszalépésére vonatkozóan, hogy „a közvéleményben hat verzió tanúvallomás" vált ismertté. Feltette a kérdést: ezek közül milyen alapon szelektál a Legfőbb ügyészség, a hat verzió bizonyítékai közül miért csak egyet-kettőt emel ki? Herényi Károly – Dávid Ibolya nyilatkozatához hasonló módon és érvekkel – vitatta a kényszerítés felvetését, továbbá az Almássy Kornél lemondása miatti legfőbb ügyészségi konklúziót.

A mentelmi jog felfüggesztését nem támogató bizottsági tagok elvi álláspontjukat kifejte hangsúlyozták: „nem lehet dogmatikusan értelmezni a mentelmi jog felfüggesztését, azaz konkrétan kell vizsgálni annak indokoltságát, különösen a kényszerítésnél hiányos a jogi okfejtés és az annak alátámasztását szolgáló tényállási ismertető." Mindezek következtében az ügyet túlságosan átpolitizáltnak, koncepciós jellegűnek minősítették. Azt is furcsállották továbbá: „egy képviselő a tudomására jutott dokumentumokat, miért nem tárhatja szabad mandátumára alapozva a nyilvánosság elé, egyáltalán hogyan merülhet fel a személyes adattal visszaélés vétségének gyanúja, hiszen az érintett képviselők nem hivatalnokként, köztisztviselőként, hanem politikusként jártak el."

A felfüggesztés mellett érvelők szerint viszont „a bizottság nem veheti át az igazságszolgáltatási szervek funkcióit, mivel ez sértené az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét. Közvádas ügyben a bizottság szinte töretlennek mondható gyakorlata a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslat, amely jelen ügyben is alkalmazandó, hiszen ezt kívánja a parlament tekintélyének megóvása is."

A Mentelmi bizottság végül - 4 igen, és 4 nem szavazat alapján - azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy ne függessze föl Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogát.

Az Országgyűlés dr. Dávid Ibolya mentelmi jogát nem függesztette fel. (171 igen, 178 nem, 6 tartózkodás). Az MSZP-ből dr. Faragó Péter, és Tóth Tiborné, az SZDSZ-ből Geberle Erzsébet szavazott pártjával ellentétesen. Az MDF-ből kizártak „természetesen" (Almássy Kornél, Csáky András, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Pettkó András, Vas János.) a felfüggesztés mellett tették le a voksot.

Az Országgyűlés (2009.10.19.) Herényi Károly mentelmi jogát sem függesztette fel. (170 igen, 180 nem, 5 tartózkodás). Az MSZP soraiból egyedül Tóth Tiborné dr. voksolt a felfüggesztés mellett. Az MDF-ből kizártak „természetesen" (Almássy Kornél, Csáky András, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Pettkó András, Vas János.) „igen" gombot nyomtak.

Bartha Szabó József