Orbán Viktor a 180 percben az oktatáspolitikáról szólva elmondta: Magyarországnak egyrészt korszerűsítenie kell a szakképzését, amellyel kapcsolatban az első lépések már meg is történtek. A fiatal munkásokat, szakmunkásokat és a fizikai munkát végző segédmunkásokat meg kell becsülni, hiszen „nem lesz mindenki akadémikus" a modern világban sem – fogalmazott.

Másrészt – folytatta – a felsőoktatással összefüggésben a kormány azt akarja, hogy minél többen tanuljanak, és aki szeretne, tanulhasson is. Az azonban nem megy, hogy „állami pénzen drága képzésben részesülnek fiatalok, majd utána – érthetően egyébként, a nehéz helyzet miatt – fogják a batyujukat, és ezzel a tudással együtt elmennek nyugatra, és mi, akik fenntartottuk az ő képzésüket, semmit sem kapunk vissza abból a tudásból, amihez hozzásegítettük őket" – mondta.

E helyzet megoldása szerinte a nagyon olcsó, körülbelül kétszázalékos diákhitelrendszer.

A miniszterelnök úgy véli, a felsőoktatás átalakítása azt is eredményezi majd, hogy „ilyen himihumi képzések, amitől sokat szenvedünk, nem lesznek", nem szabad ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a megszerzett diploma mögött "nincs igazi fedezet".

Az új felsőoktatási rendszer – amely bár az elején „nyilván kicsit zötyögni fog" – eredménye az lesz, hogy minden fiatal tanulhat, ám felelősséget is kell viselniük azért, hogy mit tanulnak, és ők döntik el, melyik egyetem marad talpon, és melyik nem – mondta.

A szakmát szerzett fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mit fog szólni Brüsszel a nemzeti munkahely-teremtési stratégiákhoz, azt válaszolta: „sok köze nincs hozzá", mert nemzeti programot kell készíteni, vagyis nem lesz központi, brüsszeli utasítás.

Az uniós pénzügyi szerződésről szólva a kormányfő azt mondta, a magyar érdekek szempontjából volt két kritikus pontja a korábbi szövegtervezetnek, ezért nem is bólintott rá az első alkalommal. Az egyik ilyen pont azzal kapcsolatos – részletezte –, hogy egy nagyon szigorú költségvetési és azt szankcionáló rendszert állít össze az EU azoknak az országoknak, amelyek tagjai az eurózónának. Magyarország azonban nem tagja az euróövezetnek, ezért az volt az érdeke, hogy amíg nem lép be a zónába, addig rá ez ne vonatkozzon – mondta, majd rámutatott: az új szöveg ezt egyértelművé teszi. A másik pont az adórendszer-egységesítés volt, amely szintén nem érdeke Magyarországnak, és „nagy küzdelem árán" a magyar diplomácia el is érte, hogy nincs olyan mondat a szövegben, amely az önálló adóztatás jogának elvételéről szólna – fejtette ki.

Orbán Viktor közölte: a szöveg elkészültével azt bemutatja a magyar parlamentnek, és arra kéri a Házat, hatalmazza fel őt az aláírásra. Ha ez megtörténik, újra az Országgyűlés elé kerül majd a dokumentum ratifikálásra.