A tavalyi esztendő adataira tekintve – személyre lebontva is – kiderül: nem nyolc órás munkaidőben küszködtek, küszködnek szép hazánk törvényeinek, rendeleteinek Alkotmányunkhoz igazodó értelmezésével.  

Jogok és kötelezettségek

Az Alkotmánybíróság tagja független, „csak” az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve. Megbízatási ideje tizenkét év, nem választható újra. Megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, amennyiben az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. Viszont, minisztert megillető díjazásra és juttatásokra jogosult, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótléka a miniszteri illetménypótlék másfélszerese. Évi negyven munkanap szabadság is megilleti. Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan, vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. Elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, díjazásban, juttatásban nem részesülhet.

Az Alkotmánybíróság tagja alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre, ellen bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra, a becsületsértésre, valamint az Alkotmánybíróság tagjának polgári jogi felelősségére. Az Alkotmánybíróság tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, ellene csak az Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulásával lehet büntető, vagy szabálysértési eljárást indítani, folytatni, kényszerintézkedést alkalmazni.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az elnökhöz. Az indítványt az Alkotmánybíróság tagjának tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő az elnökhöz. Az Alkotmánybíróság tagja a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

Alkotmányjogi panasz elbírálásában nem működhet közre az az alkotmánybíró, aki az indítványozó jogi képviselője, hozzátartozója, az eljárás tárgyát képező bírósági eljárásban félként, vagy egyéb módon részt vett. Nem vehet részt az sem, aki az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítéséhez, benyújtásához, kidolgozásához személyes és érdemi munkájával járult hozzá, vagy akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható. A kizárás tárgyában az Alkotmánybíróság tanácsa vagy a teljes ülés dönt.

Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik: a 70. életév betöltésével, a megbízatási időtartam leteltével, továbbá: halállal, lemondással, összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával, felmentéssel, kizárással. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg. Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha fel nem róható okból (például hosszantartó betegség, stb.) nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.  Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki jogerős ítéletben megállapított közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, vagy neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.

Ügyrend

Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala. Ellátja az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Főtitkárát az elnök javaslatára a teljes ülés választja. Előzetesen vizsgálja, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, megfelel-e a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, valamint fennállnak-e eljárást gátló akadályok. Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra szólítja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem, vagy ismételten hiányosan tesz eleget, az indítvány érdemi vizsgálatára nem kerül sor. Az indítvány akkor sem kerül érdemi elbírálásra, ha:

– az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta, illetve a mulasztást felhívás ellenére sem igazolta.

– nyilvánvalóan nem jogosult terjesztette elő az indítványt.

– az indítvány elbírálása nem tartozik Alkotmánybíróság hatáskörébe.

– a beadvány nem minősül indítványnak.

–  az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

+

Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésben, tanácsban, vagy egyes bíróként eljárva alkotja. Túlnyomó részét az új hatáskörök és új eljárási rend mellett is a teljes ülés hozza. Ülésén az Alkotmánybíróság tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt. Hivatalból vesz részt a főtitkár, továbbá részt vehetnek az elnök által meghívott személyek. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van. Döntéseit szavazattöbbséggel, nyílt szavazással, tartózkodó szavazat nélkül hozza meg. Az Alkotmánybíróság tagjainak a döntésben kötelező részt venni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák meg döntést, az érintett tag nem szavazhat.

+

A tanácsok számáról, összetételéről és a tanácsvezető személyéről az elnök javaslatára a teljes ülés dönt. A tanácsok összetétele háromévente, a tanácsvezető személye évente megújul. A tanács ideiglenes vagy állandó tanács formájában hozható létre. Ideiglenes tanácsot az elnök javaslatára a teljes ülés határozatával, az abban megjelölt indítványok elbírálására, soronkívüliség elrendelése esetén, az ügyteher mérséklése céljából hozhat létre. Határozatát szótöbbséggel hozza meg. A napirendjén szereplő ügyet a teljes ülés elé kell terjeszteni döntéshozatalra, ha a tanács által érdemben vizsgált ügyben a törvény megsemmisítésének van helye, vagy a tanács tagjainak többsége ezt indítványozza, vagy az elnök elrendeli, vagy az Alkotmánybíróság öt, az adott tanácsban tagsággal nem rendelkező tagja indítványozza.

+

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt minden olyan ügyben, amelynek a társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének megőrzése, illetve egyéb fontos ok indokolja. Az indítványok teljes ülés általi elbírálását az elnök saját kezdeményezésére vagy az Alkotmánybíróság öt tagja javaslatára rendeli el. Ha az alkotmánybíró a szavazás során kisebbségben marad, és az Alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indoklásával együtt - jogosult a döntéshez csatolni. A döntés érdemével egyetértő alkotmánybíró a többségétől eltérő indokait viszont párhuzamos indokolás formájában jogosult a döntéshez csatolni.

Elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatását. Nyilatkozattételre hívhatja fel, iratok megküldése és vélemény kérése iránt keresheti meg az indítványi kérelemmel érintett szerveket, hatóságokat, illetve azt a bíróságot, hatóságot, más állami szervet, az Európai Unió intézményét vagy nemzetközi szervet, melyek megkeresése a kérelem elbírálásához szükséges.

Egyedi üggyel összefüggésben további iratanyag megküldése céljából megkeresheti az alkotmányossági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárás bíróságát.

A személyes meghallgatásra meghívott személyek kötelesek megjelenni.

A nyilatkozattételre felhívott, illetve az iratok megküldése iránt megkeresett szervek, hatóságok és bíróságok együttműködésre kötelesek. Amennyiben az alapjogi jogsérelem fennállásának eldöntése szakkérdés tisztázását teszi szükségessé, az Alkotmánybíróság kivételesen szakértőt rendel ki az eljárásban.

Nyilvános meghallgatást kell tartani a meghallgatás elrendelése esetén az indítványozó vagy az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárásban részt vevő ellenérdekű fél indítványára az eljáró tanács tanácsvezető bírájának, a teljes ülés eljárása esetén pedig az elnök döntése alapján. Az indítványozó és az ellenérdekű fél a bizonyítási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet. A meghatározott bizonyítási eszközök tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben - e törvény eltérően nem rendelkezik - az Alkotmánybíróság eljárásában egyéb bizonyítási mód és eszköz nem alkalmazható.

+

Az előadó alkotmánybíró együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését is, amelyeknek tárgya egymással összefügg. Eljárását bíróság, hatóság, más állami szerv, az Európai Unió intézménye vagy nemzetközi szerv előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig kivételesen felfüggesztheti, ha az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben e szervek előtti eljárás folyamatban van, és a felfüggesztést a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja.

+

Az Alkotmánybíróság az ügy érdemében meghatározott ideiglenes intézkedés tárgyában határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt, melyben utasíthatja vissza az indítványt, ha érdemi vizsgálata során megállapítja:

– a hatáskörének hiányát,

– az indítványozó jogosultságának hiányát,

– a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozattétel elmaradását, amely az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve a hiánypótlásra visszaadott indítvány ismételten hiányosan történő benyújtását,

– az indítvány törvényi feltételeknek nem megfelelő tartalmát,

– a vizsgált jogszabály hatályvesztését.

Ügyvédek ugrásra készen!

Véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Megszűnt az összes olyan, folyamatban lévő eljárás, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. A megszűnő eljárások indítványozói azonban alkotmányjogi alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, ha az el nem bírált indítványában megjelölt jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

A központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja az államadósság felét.

Előzetes, vagyis a kihirdetés előtti normakontrollt ezután nem csak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az Alkotmánybíróság az indítványról legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha viszont alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról pedig a Taláros Testület tíz napon belül újra dönt.

Fontos változás még a Taláros Testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat megsemmisítheti. Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell. Szintén alkotmánybírósági hatáskörébe tartozik, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát - s ha szükséges, megsemmisítse azt -, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Paczolay Péter szerint az új szabályozás nyomán az Alkotmánybíróság közelebb fog kerülni az igazságszolgáltatáshoz, az emberek napi ügyeihez, és lehetőség lesz nyilvános, úgynevezett kontradiktórius tárgyalásokra is, ahol a felek kifejthetik majd álláspontjukat az alkotmánybírák előtt, melyet – „az ügyvédek már ugrásra készen” várnak.

Rápillantva, az Alkotmánybíróság létrehozásának első, és az utolsó öt év adataira, messziről látható: volt és lesz a jövőben is bőven tennivalójuk.