(A határozatok kihirdetésének helyszíne az Alkotmánybíróság székháza (1015 Budapest, Donáti utca 35-45.). Időpontja: 11 óra. A kötelező biztonsági ellenőrzésre tekintettel a nyilvános hirdetésre javasolt fél órával korábban érkezni. A részvételhez előzetes regisztrációra nincs szükség.)

Állami földvagyon kezelése

Az Országgyűlés által 2015. április 28-án elfogadott, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alaptörvény-ellenességének tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll vizsgálata.

Az indítványozó - Áder János köztársasági elnök - az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdésében és 9. cikk (3) bekezdési) pontjában biztosított jogkörénél fogva az Országgyűlés által 2015. április 28-án elfogadott, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló - még ki nem hirdetett - törvény egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon.

A törvény 1. §, 5. § és 6. § alaptörvény-ellenességének elsődleges oka a köztársasági elnök szerint az elfogadásához szükséges minősített többség hiányából eredő közjogi érvénytelenség. Egyrészt mivel az 1. § elfogadásával egyszerű többségű döntéssel a Nemzeti Földalapba kerülnek védett és védelemre tervezett földterületek, amely - a köztársasági elnök álláspontja szerint - egy minősített többséget igénylő kérdés. Másrészt pedig az 5. és 6. § a védett vagy védelemre tervezett területek védettségi szintjének helyreállítása céljából elrendelt kisajátítás feltételeire vonatkoznak, ezért ezeket - a köztársasági elnök álláspontja szerint - a törvényhozó kizárólag minősített többségű döntéssel változtathatta volna meg. Ezáltal sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, 38. cikk (1) bekezdése és a P) cikk (2) bekezdése.

A köztársasági elnök a törvény tartalmi vizsgálatát is kezdeményezte. Ezzel kapcsolatban hivatkozott azon alkotmányos követelményre, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített védelmi szintje nem csökkenhet. Ezt a védett és a védelemre tervezett területek Nemzeti Földalap kezelésébe adása nem kellően biztosítja, ezáltal sérül az Alaptörvény P) cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a XXI. cikk (1) bekezdése. A törvény 13. §-a módosította a korábban létesített haszonbérleti szerződéseket. A köztársasági elnök álláspontja szerint ez is felveti a jogbiztonság sérelmét is. (Indítvány)

Földbizottság állásfoglalása – jogorvoslat

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot sérti az, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben - sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül - a bírósági jogorvoslati út nem biztosított, mivel a földbizottság állásfoglalása hatását tekintve érdemében eldöntheti az ügyet (kötelező előírás okán elutasító határozathoz vezet). Ugyanezeket az alapjogokat sérti az is, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben biztosított egyetlen jogorvoslat, a kifogás előterjesztésére is rövid határidő alatt van lehetőség.

Állítja: Alaptörvény-ellenesség mutatkozik abban, hogy a földbizottság a hallgatásával is előidézheti ugyanezt a hatást: érdemben a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását eredményezi állásfoglalásának ki nem adása. Ebben az esetben még az egyetlen, közigazgatási jogorvoslati lehetőség, az 5 napon belüli kifogás lehetőség sincs biztosítva. (Indítvány)

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Gyülekezéshez való jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.531/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Budapest Rendőrfőkapitánya végzésben érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozónak a 2015. február 15-én, a Becsület Napján a Budapest I. kerület, Kapisztrán téren tartandó rendezvény megtartására vonatkozó bejelentését. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság gyülekezési ügyben hozott közigazgatási végzés felülvizsgálata tárgyában eljárva a Budapest Rendőrfőkapitányának végzése elleni felülvizsgálati kérelmet elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendőrfőkapitány és a bíróság végzése sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglalt békés gyülekezéshez való jogot, a IX. cikkben foglalt szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, a XV. cikk szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a tisztességes eljárás követelményét. (Indítvány)

Adózói jogállás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A felperes, házassága felbontásával megszűnt Bt. volt beltagja indított közigazgatási pert az adóhatóság adótartozásban mögöttes felelősség alapján marasztaló határozata ellen. Az adóhatóság ugyanis oly módon marasztalta a felperest, a Bt. volt beltagját, hogy neki sem eljárási legitimációja, sem módja nem volt az adótartozás vitatására. A felperes külön kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál adózói jogállása megállapítása iránt. E kérelmét az első és másodfokon eljárt adóhatóság elutasította, a bíróság elutasította - tekintettel arra, hogy az adóhatóság végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.

Az indítványozó bíró értelmezése szerint a támadott rendelkezések Alaptörvény-ellenesen korlátozzák az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslathoz fűződő jogát az alapeljárásban akkor, amikor a megszűnt tagsági jogviszonyú volt tag részére nem enged fellebbezési jogot a betéti társasággal szemben lefolytatott ellenőrzés során hozott, adótartozást megállapító határozat ellen. A tagsági jogviszony megszűnését követően a felelős tag az ellenőrzésről nem szerez tudomást, a társaságot megillető jogokat nem gyakorolhatja, ugyanakkor a tartozás behajthatatlansága esetén mögöttes felelősként saját vagyonával felel, amely a tulajdonhoz való joga sérelmét is okozza. (Indítvány)

Átjátszó-antenna létesítése

A 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdésével, valamint a 163/F. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bírói tanács  szerint az Eht. 96. § (4) bekezdése értelmében a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartószerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

Az indítványozó bírói tanács álláspontja szerint az Eht. támadott rendelkezései - az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése mellett, az I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sérti a tulajdonhoz való jogot, sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírósághoz fordulás jogát, kiüresíti azt, mivel nem nyújt lehetőséget a bírói mérlegelésre. Végül az indítványozó bírói tanács kifejti: az Eht. 167/F. §-a sérti a jogállamiság elvét, mivel az Eht. tulajdonjogot aránytalanul korlátozó 96. § (4) bekezdését visszamenőlegesen - a 2013. július 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokban is - alkalmazni rendeli. (Indítvány)

Véleménynyilvánítás szabadsága

A  Siófoki Városi Bíróság 4.B.113/2012/14. számú ítélete, a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.615/2012/8. számú végzése, a Kúria Bfv.I.1222/2013/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a 2010-es önkormányzati választáson polgármester jelöltként indult. Az általa írt választási füzetben egy másik polgármester-jelöltre tett kijelentése miatt indult ellene eljárás becsületsértés miatt. A bíróság pénzbüntetésre ítélte, amelyet a törvényszék végzése helybenhagyott, illetve a kúriai ítélet hatályában fenntartotta.

Álláspontja szerint: ezek az ítéletek megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Az elsőfokú bírósági eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás pedig megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, a Kúria pedig alaptörvény-ellenes döntést hozott.Véleménye szerint sérült az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való joga, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga, és (3) bekezdése szerinti védőhöz való joga is. (Indítvány)

Közös önkormányzati hivatal létrehozása

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ának nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli esetben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Tar községet a Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatal tagjaként jelölte ki, amely határozatot az érintett Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat megtámadott a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet elutasította. Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Az eljáró bírói tanács indítványában hivatkozik - az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett - Helyi Önkormányzatok Európai Chartjának 4. cikk 6. pontjára és 6. cikkére, valamint a Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszus Monitoring Bizottságának jelentésére és az az alapján elfogadott ajánlásokra, amely a Mötv. 85. §-át  problematikusnak ítélte, mert a kistelepülések szervezetalakítási szabadságát alapvetően korlátozza. (Indítvány)

Egyházi elismerés, egyházi jogállás

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, és a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. 

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte folyamatban lévő perben, melynek tárgya egy bevett egyházi jogállás iránti elismerési eljárásban hozott miniszteri határozat bírósági felülvizsgálata, az alkalmazandó jog rendelkezései ellentétesek a Római Egyezmény 9. és 11. cikkeivel, valamint sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (2) bekezdését, VII. cikk (1) bekezdését, VIII. cikk (2) bekezdését, XV. cikk (2) bekezdését és a XXIV. cikk (1) bekezdését.

Indokolásként hivatkozik arra, hogy a jogalkotó csak részben orvosolta a 6/2013. ( III. 1.) Ab határozatban megállapított alaptörvény-ellenes helyzetet azzal, hogy a miniszter és az Országgyűlés döntésével szemben a jogorvoslat lehetőségét biztosította. Ugyanakkor az Ehtv.-nek a bevett egyházi jogállás elismeréséhez, és az ahhoz kapcsolódó többletjogosultságok elnyeréséhez szükséges feltételei nem tárgyilagosak és ésszerűek. Álláspontja szerint a szabályozás ellentétes a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben hozott EJEB ítéletben - a bevett egyházi jogállás elnyerése kapcsán - megfogalmazott semlegesség és pártatlanság követelményével. (Indítvány)

Rendezvény megtartásának megtiltása

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.226/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a Fővárosi Közigazgatási ás Munkaügyi Bíróság rendezvény megtartását megtiltó közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívüli okból tiltotta meg rendezvény megtartását. A bíróság pedig érdemben nem döntött felülvizsgálati kérelméről, mindez a gyülekezési joga, illetve véleménynyilvánítási szabadsága indokolatlan korlátozásához vezetett. (Indítvány)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének megállapítása

A Kúria Gfv.VII.30.004/2014/5. sorszámú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, mert eljárása során a törvényszék bizonyítási eljárást nem folytatott le, ítéletét az indítványozóval szembeni büntetőeljárás során szerzett bizonyítékokra alapozta, az alperesi képviselet tanú meghallgatására és szakértő kirendelésre irányuló bizonyítási indítványának nem adott helyt.

Állítja: sérült az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésben foglalt törvény előtti egyenlőség elve is azáltal, hogy a törvényszék nem tájékoztatta a kötelező jogi képviseletről az eljárás során, amivel korlátozta a védelemhez való jogát és nem volt lehetősége ügyét olyan körülmények között előadni, hogy ellenfeléhez viszonyítva ne kerüljön hátrányos helyzetbe. (Indítvány)

Földhivatali ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A Kúria Kfv.III.37.628/2013/10. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A bíróságok elutasították az indítványozónak földhivatali ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot, mert a Kúria megsértette az ítélet teljességének követelményét, amikor az ítéletben nem tért ki a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett valamennyi jogkérdésre, jogszabálysértésre.

Az indítványozó nézete szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogot sérti továbbá, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat, hanem csupán azt vizsgálata, hogy a közigazgatási bíróság eleget tett-e az ügyben korábban eljáró Legfelsőbb Bíróság - az indítványozó szerint téves jogértelmezésen alapuló - utasításának. (Indítvány)

Fegyelmi vétség

A  sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXXII. törvény 12. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó választottbíróság - a jogvita érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően - megvizsgálta, hogy akár a választottbíróság, akár bármely bíróság a sportszakmai tevékenységtől eltiltás fegyelmi büntetés felülvizsgálata tekintetében rendelkezik-e hatáskörrel illetve, hogy a fegyelmi büntetés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint egyáltalán bíróság által felülvizsgálható-e. A hatáskör vizsgálat alapján megállapította: a jelenleg hatályos jogszabályok alapján sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás fegyelmi büntetés tárgyában a bírósági felülvizsgálat a Stv. 14. § (2) bekezdése és 12. § (6) bekezdése alapján nem lehetséges. 

Az indítványozó véleménye szerint a Módtv. 12. §-ának hatályba lépésével alaptörvény-ellenes helyzet állt elő. A jogszabálymódosítás azt eredményezte, hogy az Stv. jelenleg hatályos 12. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt fegyelmi büntetések esetében a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét már nem teszi lehetővé, ezt pedig az indítványozó álláspontja szerint sérti a sportolóknak és a sportszakembereknek a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, valamint a T. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (Indítvány)

Mögöttes felelőség megállapítása

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a támadott jogszabályi rendelkezés kivette a szabályozásból a tagi korlátozott felelősség korlátlanná minősítésének egyik előfeltételeként meghatározott megszüntetési eljárást és azt csak a felszámolási eljárásban elkészített és a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg szerinti tartozás mértékéhez kötötte. Ezáltal a tag kötelezettsége terhesebbé vált, a tagi felelősség korlátlanná minősítési köre és lehetősége bővült, a tag hátrányára változott. Továbbá, az, hogy ezt a szabályt a hatályba lépésének időpontját megelőzően is alkalmazni kell, felveti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, amely sérti a jogállamiság részét alkotó jogbiztonság követelményét. (Indítvány)

Meghatalmazás igazolása felülvizsgálati eljárásban

A Kúria Kfv.I.35.455/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó adóhatósági ügyben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. A Kúria felszólította az indítványozót a jogi képviselet igazolására, mert az iratok között a meghatalmazás nem volt fellelhető. Az indítványozó nem nyújtott be határidőn belül szabályszerű meghatalmazást, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.  Az ítélet kézhezvételét követő 60 napon belül az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyhez immár csatolta a jogi képviselő szabályszerű meghatalmazását. A Kúria a kérelmet hivatalból elutasította arra hivatkozással, hogy ugyanazon ítélet ellen ismételt felülvizsgálati kérelem benyújtására nincs lehetőség.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy érdemi vizsgálat nélkül utasította el a  felülvizsgálati kérelmét. (Indítvány)